A mesterséges intelligencia (AI) rohamos fejlődése új lehetőségeket teremt a kreatív iparban, ugyanakkor komoly aggályokat is felvet a szerzői jogok, a művészi tulajdon és a kulturális sokszínűség védelme terén. Kanada kreatív iparának öt vezetője nemrégiben a kanadai parlament Kulturális Örökség Állandó Bizottsága előtt fejtette ki véleményét az AI által jelentett fenyegetésekről, különös tekintettel az engedély nélküli felhasználásra, az alkotók jogainak megsértésére és a kulturális szuverenitás megőrzésére.
Az AI cégek engedély nélküli adatgyűjtése és annak következményei
A mesterséges intelligencia fejlesztői cégek gyakran „kaparják” az interneten található szerzői joggal védett műveket – legyen szó zenéről, képzőművészeti alkotásokról vagy írásokról –, hogy ezekből tanítsák modelljeiket. Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy az AI rendszerek új alkotásokat hozzanak létre, amelyek közvetlen versenytársként jelennek meg az eredeti művészek munkáival szemben. Ez nemcsak az alkotók jövedelmét veszélyezteti, hanem piaci zavarokat is okoz.
Kelly Wilhelm, az OCAD Egyetem Kulturális Politikai Központjának vezetője hangsúlyozta, hogy egyértelmű, egyszerű és harmonizált szabványokra van szükség annak érdekében, hogy megvédjék a gyakran szabadúszóként vagy önálló vállalkozóként dolgozó alkotók érdekeit egy amúgy is bizonytalan munkaerőpiacon. „Kétségtelen, hogy az AI hatással van a kreatív szellemi tulajdonra és a szerzői jogokra, valamint a munkaerőpiacra. Már most felforgatta azokat az értékláncokat, amelyekre a kreatív iparágak és azok dolgozói támaszkodnak” – mondta Wilhelm.
Szerzői jogsértések a zeneiparban
A zene- és zenei kiadói ágazat képviselői kiemelték, hogy a kormányzatnak szigorúan védenie kell a szerzői jogokat. A zeneművek engedély nélküli felhasználása az AI modellek tanításához egyértelmű jogsértésnek minősül.
Margaret McGuffin, a Music Publishers Canada vezérigazgatója szerint már most „tömeges lopás” zajlik a szerzői joggal védett dalok terén. Az AI cégek kétszeresen is ellopták ezeket a műveket: először adatkaparással tanították rendszereiket engedély nélkül, majd ezek az AI rendszerek engedély nélküli zenéket generálnak, amelyek lemásolják vagy helyettesítik az eredetieket.
„Hogy érzékeltessük: gyakorlatilag minden kanadai dalszerző által valaha írt dal már le lett kaparva és ellopva ezek által az AI cégek által engedély nélkül, elismerés vagy kompenzáció nélkül” – tette hozzá McGuffin.
A kanadai Szerzői Jogi Törvény (C-11-es törvényjavaslat) lehetővé teszi bizonyos szöveg- és adatbányászati (TDM) tevékenységeket nem kereskedelmi célokra azoknak a szervezeteknek, akik legálisan hozzáférnek szerzői joggal védett művekhez. Azonban ez a kivétel nem vonatkozik profitorientált AI cégekre, amelyek így illegálisan bányásszák ezeket az adatokat. Mivel azonban ezeknek a nagy AI vállalatoknak többsége külföldön székel, jogi lépések megtétele ellenük bonyolult és költséges, ami megnehezíti a szerzői jogok érvényesítését.
Az adatbányászati kivétel kiterjesztésének elutasítása
A tanúk egybehangzóan kérik a döntéshozókat, hogy ne támogassák az AI fejlesztők azon kérését, hogy terjesszék ki rájuk is a TDM kivételt. Ez ugyanis lehetővé tenné számukra az engedély nélküli adatgyűjtést üzleti célokra is.
Jennifer Brown, a SOCAN (Kanadai Zeneszerzők, Szerzők és Zenei Kiadók Társasága) vezérigazgatója határozottan ellenezte ezt: „A TDM kivétel nem segítené elő sem a kreatív sem pedig a technológiai szektor növekedését. Nincs bizonyíték arra, hogy ez szükséges lenne ahhoz, hogy maximalizáljuk az AI-ba történő befektetéseket; viszont biztosan megfosztaná az alkotókat munkáik gazdasági hasznától.”
Az AI által generált tartalmak átláthatósága és jelölése
Több tanú is hangsúlyozta: átláthatóság nélkül az alkotók nem tudják nyomon követni műveik felhasználását, így gyakorlatilag lehetetlen jogaikat érvényesíteni vagy kompenzációt kapni érte. Ezért javasolták az AI által létrehozott tartalmak kötelező jelölését.
Margaret McGuffin szerint „az AI kimenetek kötelező jelölése lehetővé tenné a közönség számára, hogy tudatos döntést hozzon arról, milyen típusú tartalmat fogyaszt”.
Ezen túlmenően felszólították a szabályozókat arra is, hogy írják elő az AI cégek számára adatkészleteik nyilvános nyomon követését és közzétételét. Patrick Rogers, a Music Canada vezérigazgatója ironikusan megjegyezte: „Az AI támogatói azt mondják majd, hogy mindent ellophatnak és azt állítják majd, hogy ez [az adatok nyomon követése] nem lehetséges. De ha tényleg fel akarjuk oldani az emberi tudatosságot az AI segítségével, akkor nem kellene bibliográfiát írnia?”
Mélyhamisítások elleni fellépés
Rogers továbbá sürgette a kormányt, hogy lépjen fel hatékonyan a mélyhamisítások (deepfake-ek) ellen – ezek olyan digitálisan manipulált tartalmak, amelyek más személyek megjelenését vagy hangját utánozzák gyakran félretájékoztatási célból. A zeneiparban már előfordultak olyan esetek, amikor valódi művészek hangját hamisították meg ilyen technológiával.
„Mi történne akkor, ha valaki ezzel tönkretenné karrieredet?” – tette fel kérdésként Rogers. „Ami papíron illegális, annak online is illegálisnak kell lennie. Szavaidat más szájába adni nem szólásszabadság.”
Kulturális kisebbségek és nyelvi közösségek védelme
A szakértők egyetértettek abban is, hogy a Silicon Valley domináns AI platformjai – amelyek elsősorban részvényesi profitot helyeznek előtérbe – fenyegetést jelentenek Kanada kulturális szuverenitására nézve. Az ilyen platformok helyi alkotók kizsákmányolásával és kulturális adatok engedély nélküli begyűjtésével „kulturális homogenizációhoz” vezethetnek.
Kelly Wilhelm szerint „az AI alapvetően homogenizáló eszköz; meglévő mintázatokat rögzít és reprodukál abból az adathalmazból kiindulva, amit betáplálnak neki”. Emiatt elengedhetetlen megvédeni mindazokat a kreatív szellemi tulajdonokat és kulturális adatokat, amelyek segíthetnek ellenállni ennek a homogenizációnak.
Marc-Olivier Ducharme, aki az ArtIA nevű quebec-i együttműködést képviselte – amely az AI és művészetek metszéspontját vizsgálja –, rámutatott arra is, hogy különösen veszélyeztetettek lehetnek a frankofón és őslakos közösségek nyelvei, történetei és művészeti hagyományai. Szerinte az AI egyfajta „technológiai kolonizáció következő frontvonala”.
Ducharme hangsúlyozta: „Ez egyben azt is jelenti, hogy domináns AI modellek kizsigerelik alkotóikat úgy, hogy azok adataira alapozva marginalizálják például frankofónokat vagy őslakosokat.” Ez elfogadhatatlan helyzet.
Kulturális adatkezelési infrastruktúra fejlesztése
Ducharme javasolta egy olyan „kulturális adatkezelési alap” létrehozását Kanadában – egy közös erőforrást –, ahol adatállományokat kurátorként kezelnének és őriznének meg közösségi irányítás alatt álló szabályok szerint.
„Ezek lennének azok a szuverén infrastruktúrák,” magyarázta Ducharme, „amelyek megvédik és fejlesztik kulturális adatainkat úgy, hogy azok kezelési módját maga a közösség és az alkotók határozzák meg.” Ezzel párhuzamosan támogatná azt is, hogy Kanadában maradjanak meg azoknak az innovációknak gazdasági hasznai is, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével hoznak létre.
A kormány szerepe és további lépések
A szakértők sürgették a kormányt gyors cselekvésre annak érdekében, hogy megvédje kisebbségi nyelvi és kulturális közösségeket a domináns külföldi AI vállalatok kizsákmányolásától. Ehhez elengedhetetlen lenne jelentős beruházásokkal támogatni Kanada kulturális szektorát ebben az új technológiai környezetben.
Ducharme rámutatott: „Az AI óriáscégeket több száz milliárd dollár finanszírozza világszerte – ez olyan mértékű eltéréshez vezetett piaci dominanciában, amit nehéz ellensúlyozni.” Hangsúlyozta továbbá: „Most azon dolgozunk Kanadában kulturális sokszínűségünk megőrzésénél; nem akarunk homogenizáció áldozatai lenni.” Megjegyezte azt is: „A kanadai kormány 2.4 milliárd dollárt fektetett be eddig mesterséges intelligenciába – ebből azonban egyetlen cent sem jutott kultúrára.”
Következő lépések: további bizottsági meghallgatások
A kanadai parlament Kulturális Örökség Állandó Bizottsága további három meghallgatást tervez október 22-én, 27-én és 29-én annak érdekében, hogy mélyebben feltárja ezen összetett témát.
Összességében elmondható tehát:
- A mesterséges intelligencia jelenlegi működési modellje számos etikai és jogi problémát vet fel különösen Kanadában.
- Szükség van világos szabályozási keretekre annak érdekében, hogy védjék az alkotók szerzői jogait és munkahelyeit.
- Kiemelten fontos átláthatóságot biztosítani mind az AI által generált tartalmak jelölésekor mind pedig azok adatforrásainak nyilvánosságra hozatalakor.
- A kulturális kisebbségek védelmében újfajta adatkezelési infrastruktúrákra van szükség közösségi irányítással.
- A kormányzat szerepe kulcsfontosságú abban is, hogy megfelelő forrásokat biztosítson ezen kihívások kezelésére.
Ezekkel lépések révén Kanada képes lehet megőrizni kreatív gazdaságának dinamizmusát miközben biztosítja alkotói közösségeinek méltányos bánásmódját és kulturális sokszínűségének fennmaradását egy gyorsan változó digitális világban.