A mesterséges intelligencia (AI) egyre markánsabb nyomot hagy maga után a nagyvállalatok, mint a Meta, Amazon, Salesforce vagy YouTube tömeges leépítéseiben és átszervezéseiben. Ez sokakban aggodalmat kelt, hogy az AI egyfajta munkahelyi forradalmat indíthat el, amely elsősorban a fehérgalléros munkavállalókat érinti majd.
Az AI hatása a fehérgalléros munkákra: veszély vagy fejlődés?
Bár az AI csökkentheti az irodai dolgozók iránti keresletet, David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója optimista képet fest. A CNN-nek adott interjújában Solomon kiemelte, hogy az amerikai munkaerőpiac dinamikusan alkalmazkodik az új technológiákhoz, ahogy azt már korábban is tette.
Solomon példaként említette a gőzgép feltalálását a 18. század végén, amely az első ipari forradalom motorja volt. „Természetesen lesznek zavarok, de hiszek abban, hogy gazdaságunk rendkívül rugalmas és alkalmazkodóképes. Az évszázadok során beáramló technológiákhoz mindig megtaláltuk az új üzleti lehetőségeket és munkaköröket. Nem hiszem, hogy most másképp lesz” – mondta.
Az AI gyors terjedése és annak következményei
Azonban az idei helyzet különlegessége az AI rendkívül gyors elterjedése és fejlődése. Egy Goldman Sachs felmérés szerint a banki ügyfelek 37%-a már rendszeresen használ AI-t termelési folyamatokban, és ez az arány várhatóan 50%-ra nő jövőre, három év múlva pedig eléri a 74%-ot.
Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT 2022 novemberi indulása óta több mint 800 millió heti aktív felhasználót vonzott magához. A cég IPO-ra készül, amely akár 1 billió dolláros értékelést is hozhat.
Napjaink AI chatbotjai képesek mélyreható kutatásokra, valósághű filmek generálására, zeneszerzésre, valamint pénzügyi csalások azonnali felismerésére még azok befejezése előtt. Ez a sebesség azonban megnehezítheti az átmenetet.
„Az AI technológia elfogadásának üteme gyorsabb, így rövid távon nagyobb zavarokkal kell számolni” – mondta Solomon. „De gazdaságunk rendkívül sokszínű és rugalmas.”
Irodai dolgozók helyzete: különösen érintettek
Különösen az irodai munkavállalók vannak kitéve ennek a változásnak. Bár Andy Jassy, az Amazon vezérigazgatója szerint a cég legutóbbi 14 000 fős leépítése nem elsősorban AI-vezérelt volt, júniusi nyilatkozataiban már arról beszélt, hogy generatív AI és AI ügynökök alkalmazása miatt csökkenni fog a vállalat vállalati létszáma.
A Meta például nemrégiben 600 fős leépítést hajtott végre AI-csapatán belül annak érdekében, hogy agilisabban tudjon működni. A YouTube pedig önkéntes kilépési ajánlatokat kezdett kínálni amerikai dolgozóinak egy AI-központú átszervezés részeként.
A Chegg online oktatási vállalatnál kettős hatás érvényesül: egyrészt ChatGPT megjelenése csökkenti szolgáltatásaik iránti keresletet, másrészt maga Chegg is befektet az AI-ba, hogy kevesebb munkavállalóval hatékonyabban működjön. Ennek eredményeként idén közel a dolgozói létszám felét tervezi leépíteni.
Leépítések számai és tendenciái
Az outplacement és coaching cég Challenger, Gray & Christmas adatai szerint idén szeptember végéig 17 375 olyan leépítés történt világszerte, amelyet közvetlenül az AI-hoz kötöttek. Ez azonban kevesebb mint 2%-a az összes bejelentett leépítésnek.
A cég ugyanakkor megjegyezte, hogy ez valószínűleg alulbecsült adat: további 20 219 álláscsökkentést jelentettek olyan vállalatoknál, amelyek technológiai frissítésekre hivatkoztak – ezek között sok lehet AI-val kapcsolatos is.
Különböző nézőpontok az AI munkaerőpiaci hatásairól
David Solomon szerint „néhány fehérgalléros irodai állás iránti igény csökkenni fog, de ezek más gazdasági szektorokban újra megjelennek majd”. Ezzel szemben Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója ennél sötétebb képet fest: szerinte az AI akár a belépő szintű fehérgalléros állások felét is megszüntetheti, ami akár 20%-os munkanélküliségi rátát eredményezhet rövid távon.
Amodei májusban azt nyilatkozta CNN-nek: „A közvélemény és politikusok nincsenek teljesen tisztában azzal, mi zajlik valójában. Most kell cselekednünk; nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak sodródjunk.”
Hivatalos vélemények és előrejelzések
Jerome Powell, az Egyesült Államok Federal Reserve elnöke egy sajtótájékoztatón elismerte: „Számos vállalat vagy leépítést hajt végre vagy visszafogja a felvételeket részben az AI miatt.” Hozzátette: „Ezt nagyon figyelemmel kísérjük… Ez mindenképpen hatással lehet a munkahelyteremtésre.”
Egy több mint 100 Goldman Sachs befektetési bankárt megkérdező felmérés szerint jelenleg csak 11% azoknak az amerikai cégeknek az aránya, amelyek aktívan csökkentik létszámukat AI miatt. Ez azonban technológiai szektorban, médiában és telekommunikációban már 31%.
A Goldman Sachs szakértői arra számítanak, hogy jövőre körülbelül 4%-os mérsékelt létszámcsökkenés következik be AI miatt; három év alatt ez akár 11%-ra is nőhet – különösen ügyfélszolgálati pozíciókban.
Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza úgy fogalmazott: ezek az eredmények alátámasztják azt a nézetet, hogy az AI „átalakító hatással lesz a munkaerőpiacra és gazdaságra”, ráadásul „az AI gyors terjedése miatt ezek a hatások hamarabb jelentkezhetnek”.
Az AI-boom árnyoldalai: buborékveszély és piaci kilengések
Az AI térnyerése egyúttal aggodalmakat is kiváltott arról, hogy egy piaci buborék alakulhat ki ebben a szektorban. Solomon szerint bár sok „nagyszerű vállalat” fog létrejönni ebben az időszakban, előbb-utóbb túlzott optimizmus is felléphet – így nem várható folyamatos értéknövekedés.
Egyik forgatókönyv szerint előfordulhat, hogy az AI-szolgáltatások iránti kereslet nem éri el a magas várakozásokat, ami értékvesztést okozhat. Ugyanakkor ez hosszabb időt vehet igénybe mivel sok nagy techcég már stabilan működik tőzsdén, míg az újabb AI-vállalatok főként még magántulajdonban vannak – ahol lassabban változnak az értékelések.
„A technológia izgalmas – ezért sok lelkesedésre van okunk –, de útközben lesznek nehézségek is” – zárta gondolatait Solomon.
A cikk alapjául szolgáló információkat Alicia Wallace (CNN) szolgáltatta.
Forrás: https://www.cnn.com/2025/11/03/business/david-solomon-goldman-sachs-ai
