Mark Zuckerberg legújabb fejlesztése, a Meta okosszemüvegek sorozata egy olyan jövőképet vetít előre, amelyet a sci-fi szerzők évtizedek óta figyelmeztetnek: egy világot, ahol a magánélet megszűnik létezni, és mindenki folyamatosan mindenkit rögzít.
A Meta okosszemüvegek – az iparág második nagy próbálkozása
A Meta Connect rendezvényén bemutatott szemüvegek nem újdonságként jelennek meg a piacon, hiszen több mint tíz évvel ezelőtt a Google már megpróbálkozott hasonló eszközökkel a Google Glass-szal. Akkoriban az emberek gúnyosan „Glassholes”-nak nevezték azokat, akik viselték ezt az akkor még kísérleti és furcsa megjelenésű technológiát.
Ez az elnevezés emlékeztet Neal Stephenson 1992-es Snow Crash című regényének „gargoyle” karaktereire, akik egy Google-szerű vállalatnak dolgozva folyamatosan pásztázták és jelentették környezetük minden mozdulatát.
Miért más most a Meta? – fejlettebb technológia és elfogadottság
A Google 2012-es próbálkozásával ellentétben a Meta most sokkal kifinomultabb termékeket kínál. A Ray-Ban márkával közösen fejlesztett okosszemüvegek jóval kevésbé feltűnőek, apró kamerákkal rendelkeznek az orrnyereg vagy a keret külső részén, és csak egy kis pulzáló LED jelzi, ha éppen rögzítenek.
- Beépített kijelzővel rendelkeznek.
- Hangvezérelt „Live AI” funkcióval érkeznek (bár bemutatójukon ez megbukott).
- Kézmozdulatokkal vezérelhető csuklópánt segíti az eszköz működtetését.
Egy gyors csuklómozdulat elég ahhoz, hogy valaki élőben közvetítse környezetét közvetlenül a Meta szervereire.
A valóság: rendőrségi használat és zaklatási esetek
A technológia megjelenése után nem sokkal már felbukkantak képek arról, hogy amerikai határőrizeti ügynökök (CBP és ICE) Meta okosszemüveget viseltek Los Angeles-i és chicagói razziák során. Emellett a San Francisco-i Egyetem biztonsági osztálya figyelmeztetést adott ki, miután egy férfit láttak Ray-Ban Meta szemüvegben nőket zaklatni és rögzíteni az egyetem területén.
Ezek az események különösen aggasztóak egy olyan időszakban, amikor politikai szólásszabadságot korlátozó intézkedések és katonai beavatkozások zajlanak az Egyesült Államokban.
Jogilag hogyan kezelhető ez az új technológia?
A jogi szakértők szerint a Meta okosszemüvegek olyan szakadékban léteznek, ahol a törvények nem tudják követni a technológiai fejlődést. Fred Jennings, New York-i adatvédelmi ügyvéd így fogalmazott:
„A legtöbb adatvédelmi törvény alkalmatlan erre az új technológiára. A kártérítés túl csekély, az eljárás túl bonyolult, és ezek a törvények nem számoltak ilyen mértékű állandó privát felvétellel.”
Közterületi felvételek – hol húzódik a határ?
A hagyományos okostelefon-korszakban elfogadott nézet szerint minden nyilvános helyen történő felvétel „fair game”, vagyis jogszerű. Azonban ez az elképzelés mára torzuláson ment keresztül: sokan úgy vélik, hogy mivel amúgy is mindenkit rögzítenek nyilvánosan, nincs értelme aggódni.
Ez azonban problémásabbá válik olyan eszközök esetében, amelyek testre helyezve képesek titokban rögzíteni környezetünket.
A „plain view doctrine” és annak korlátai
A nyilvános felvételek jogi szabályozása többféle törvényből áll össze. Az egyik alapelv az úgynevezett „plain view doctrine”, amelyet az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2001-ben fogalmazott meg a Kyllo kontra Egyesült Államok ügyben. Ebben az esetben hőkamerával fedeztek fel egy beltéri kannabisz termesztőt, ami sértette az Alkotmány negyedik módosítását, mert ez lehetővé tette olyan részletek feltárását fizikai behatolás nélkül, amelyek korábban rejtve maradtak volna.
Ez azt jelenti, hogy bizonyítéknak „egyszerűen láthatónak” kell lennie – vagyis olyannak, amit egy átlagos szemlélő is látna különleges eszközök nélkül.
A digitális korban új kihívások
Az internethez kapcsolt kamerák mára minden sarkon ott vannak, és átlagemberek kezében is olyan AI-alapú eszközök vannak, amelyek mindent rögzítenek és feltöltenek. Ez alapjaiban változtatja meg azt is, hogyan gondolkodunk a magánéletről nyilvános helyeken.
Adatvédelem és arcfelismerés – veszélyes kombináció
Kendra Albert technológiai jogász rámutatott arra, hogy bár nyilvános helyeken kisebb elvárás van magánszféra iránt, ez nem jelenti azt, hogy bármit szabad lenne tenni. Az arcfelismerés és élő beszédátírás révén egyetlen kép vagy hangfelvétel is hozzáférést adhat olyan személyes adatokhoz, amelyek korábban rejtettek voltak.
Bár jelenleg csak harmadik féltől származó eszközökkel lehetséges arcfelismerést végezni Meta Ray-Ban szemüvegeken, The Information májusi jelentése szerint a cég fejleszti ezt a funkciót natívan is.
„A Meta szemüvegek ütköznek azokkal az alapvető társadalmi elvárásokkal nyilvános tereken: nem számítunk arra, hogy körülöttünk bárki folyamatosan figyel minket vagy összekapcsolja valódi nevünkkel anélkül, hogy erre külön erőfeszítést tenne.”
Az Egyesült Államok állami törvényei – változó szabályozás
A felvételek készítésére vonatkozó szabályok államonként eltérnek. Különbséget tesznek videó- és hangfelvételek között:
- Hangfelvételeknél: létezik „egyoldalú beleegyezés” (single-party consent), ahol elég ha az egyik fél beleegyezik; illetve „minden fél beleegyezése” (all-party consent), ahol minden résztvevő engedélye szükséges. Csak 11 államban van ilyen szigorú szabályozás.
- Kereskedelmi felvételeknél: további szabályok vonatkoznak rájuk; például kötelező lehet látható tájékoztatók kihelyezése vagy személyiségi jogokat védő törvények alkalmazása.
Milyen jogi védelmet nyújtanak ezek az eszközök használata ellen?
A kérdés kulcsa: mi történik akkor, ha valaki engedély nélkül rögzíti hangunkat vagy képünket egy Meta szerverre feltöltött videón keresztül? Jennings szerint ez komoly aggályokat vet fel:
„Ha valakit rögzítek és feltöltöm ezt egy harmadik félhez tartozó felhőtárhelyre (pl. Meta), akkor annak személyiségi jogi következményei lehetnek.”
A Meta múltja sem ad okot túlzott bizalomra: korábban már megsértette vezeték nélküli lehallgatási törvényeket és együttműködött rendőrségi vizsgálatokban abortuszkeresők chatjeinek átadásával. Emellett nyíltan együttműködik politikai hatalmakkal is.
Kártérítés és jogi eljárások nehézségei
Sok esetben az egyéni károk csekélyek vagy nehezen bizonyíthatók. Gyakoriak az osztályperes perek (pl. Siri lehallgatási ügy), de ezek sem jelentenek valódi visszatartó erőt nagy cégek számára.
Figyelmeztetés és beleegyezés – mennyire hatékony?
A Meta weboldala szerint használóknak hanggal vagy jól látható gesztussal kell jelezniük felvétel indítását. A szemüveg rendelkezik biztonsági funkcióval is: ha valaki eltakarja a piros LED-et (pl. ragasztószalaggal), nem engedi rögzíteni. Ugyanakkor már vannak módszerek ennek kijátszására.
„Nem biztos, hogy egy apró piros fény elegendő értesítés ahhoz bizonyos államokban,” mondja Albert. „Az emberek másképp viselkednek egy kamerával arcuk előtt viselve mint amikor valaki telefonját tartja fel.”
Belső terek – szigorúbb szabályok
Belső terekben (otthonokban vagy irodákban) engedély nélküli rögzítés általában bűncselekménynek számít. Magánvállalkozások (például kávézók) ugyan engedhetik bizonyos felvételek készítését nyilvános területükön belül, de joga van kitiltani bárkit aki megsérti vendégeik vagy dolgozóik magánszféráját.
Milyen megoldások létezhetnek?
- Törvényi szabályozás: Proaktív korlátozások beépítése mind technológiai mind jogi szinten – például drónokra vonatkozó tiltott zónákhoz hasonlóan.
- Társadalmi normák: A közösségi ellenállás és szégyenérzet fenntartása mint visszatartó erő – ahogy történt anno Google Glass esetében is.
- Tájékoztatás: Üzletekben táblák kihelyezése arról, hogy tilos okosszemüveget viselni belépéskor.
- Tudatosság növelése: Fontos lenne átgondolni e technológiák használatának hatását közösségeinkre – különösen sérülékeny csoportokra nézve (transzneműekre, bevándorlókra stb.).
Zárszó – Luxusmegfigyelés vagy társadalmi mérgezés?
Chris Gilliard adatvédelmi szakértő szerint ezek az eszközök „luxusmegfigyelésként” definiálhatók: fogyasztói termékekként próbálják normalizálni azt a társadalmi normát, hogy bárki bármikor jogosult másokat megfigyelni anélkül, hogy azok tudnának róla vagy beleegyeznének.
„Ez egy mélyen antiszociális technológia,” mondja Gilliard. „Létezésük mérgező hatással van társadalmunk szövetére.”
Bár még kérdéses, hogy Zuckerberg fogadása sikeres lesz-e ezen téren — hiszen eddig hasonló AI-alapú hordható eszközök inkább idegesítőbbek voltak mint hasznosak –, sok szakértő abban egyetért: ha nem tudjuk megváltoztatni a törvényeket gyorsan,a társadalmi hozzáállást kell formálnunk.
Forrás: https://www.theverge.com/tech/807834/meta-smart-glasses-privacy-laws-wearables