Michael Burry neve sokaknak ismerősen cseng, főleg azoknak, akik követik a pénzügyi világ nagy húzásait. Ő volt az, aki a 2008-as válság előtt meglátta a lakáspiac összeomlását, és most ismét nagyot lépett: az AI-boom kritikusa hírében álló befektető most az Oracle részvényei ellen fogad.
Miért pont az Oracle?
Burry nemrég egy Substack-posztban fedte fel, hogy put opciókat vásárolt az Oracle részvényeire. Ha nem vagy jártas a tőzsdei zsargonnal, a put opciók lényege, hogy akkor nyernek értéket, ha az adott részvény ára csökken. Ez tehát egyértelműen arra utal, hogy Burry pesszimista az Oracle jövőjét illetően.
Ez nem az első alkalom, hogy Burry hasonló stratégiát választ: novemberben már megfogadta az Nvidia és a Palantir Technologies részvényeit is, amelyek szintén AI-chipgyártók vagy adatfeldolgozó cégek. Most azonban azt is elárulta, hogy az elmúlt hat hónapban közvetlenül shortolta az Oracle-t is.
Oracle és a felhő – egy drága kaland
Az Oracle-t elsősorban adatbázis-szoftverekről ismerjük, de az utóbbi időben agresszíven tolja be magát a felhőszolgáltatások piacára. Ez viszont nem olcsó mulatság: hatalmas adatközpontokat kell építeniük, ami jelentős adósságot generál. Jelenleg körülbelül 95 milliárd dollárnyi adósságuk van – ez óriási összeg még a techcégek között is.
Burry szerint azonban ez a beruházás nem indokolt. Egy olvasói kérdésre válaszolva azt írta: „Nem tetszik, ahogy pozícionálják magukat és ahogy befektetnek. Nem kellett volna ezt csinálniuk, és fogalmam sincs, miért teszik mégis. Talán csak az ego.”
Az Oracle részvények hullámvasútja
Az elmúlt évben igencsak hullámzó volt az Oracle árfolyama. Szeptemberben például egyetlen nap alatt 36%-ot ugrottak a részvények egy optimista felhőüzleti előrejelzés után – ami nyilvánvalóan összefüggött az AI iránti növekvő kereslettel.
Csakhogy ez a lendület nem tartott sokáig: hamar előtérbe kerültek a növekvő tőkekiadások, kérdések merültek fel néhány felhős szerződés struktúrájával kapcsolatban, és persze ott volt a hatalmas adósság is. Az év végére így az árfolyam nagyjából 40%-kal esett vissza szeptemberi csúcsa alá.
Burry óvatosabb a nagy techcégekkel
Burry azt is elmondta, hogy kerüli azoknak a nagy technológiai vállalatoknak a shortolását, amelyek üzlete messze túlmutat az AI-n. Ilyenek például a Meta (Facebook), Alphabet (Google) vagy Microsoft.
„Ha shortolnám a Metát, akkor rögtön shortolnám annak közösségi média és reklámdominanciáját is. Az Alphabet esetében pedig nem csak a Google keresőt, hanem Androidot vagy akár Waymót is kockáztatnám. A Microsoft pedig globális irodai szoftveróriás” – írta.
Szerinte ezek a cégek idővel visszafogják majd kiadásaikat, kezelik majd veszteségeiket és esetleg leírják túlzott kapacitásaikat – de alapvetően megmaradnak domináns szereplőknek.
Az AI-láz árnyoldalai
Burry nem rejti véka alá szkepticizmusát az AI-építkezés sebességével és gazdasági hátterével kapcsolatban sem. Nyíltan kijelentette: ha OpenAI-t lehetne shortolni egy 500 milliárd dolláros értékelés mellett, ő azt megtenné.
Nvidia kapcsán pedig azt mondta: „Ez a legkoncentráltabb módja annak, hogy valaki pesszimista legyen az AI-kereskedelemben.” Hozzátette azt is, hogy mivel az Nvidia „a legkedveltebb és legkevésbé megkérdőjelezett”, ezért shortolni olcsóbb nála – különösen put opciókkal.
Mire számíthatunk?
A piacok mindig izgalmasak tudnak lenni, amikor olyan legendás befektetők lépnek be vagy lépnek ki pozíciókból, mint Michael Burry. Az ő döntései gyakran jelzésértékűek lehetnek arra nézve, hogy hol vannak túlkapások vagy buborékok.
Az Oracle esetében úgy tűnik, hogy egyelőre sokan kételkednek abban, hogy érdemes-e ilyen mélyen belemenniük a felhőpiacba ilyen hatalmas adósság mellett. Vajon Burry igazat mond? Vagy csak egy újabb hullámvölgyet látunk majd? Egy biztos: érdemes figyelni ezt a sztorit továbbra is.
Forrás: https://finance.yahoo.com/news/investor-michael-burry-reveals-options-003350357.html
