Michael Connelly, a kortárs krimiírás egyik legtermékenyebb alakja, aki évente átlagosan több regényt is megjelentet, legújabb, nyolcadik Lincoln Lawyer-könyvében egy izgalmas és aktuális témát dolgoz fel: a mesterséges intelligencia (AI) jogi és etikai kihívásait.
A Lincoln Lawyer sorozat és az új regény
A Lincoln Lawyer-regények Los Angelesben játszódó thrillerek, melyek főhőse, Mickey Haller védőügyvédként a Lincoln autójából dolgozik. A sorozat sikere nemcsak a könyvekben, hanem a 2011-es Matthew McConaughey főszereplésével készült filmadaptációban és a Netflix sorozatban is megmutatkozott.
Connelly legújabb műve, The Proving Ground (A bizonyító terep), amely hamarosan megjelenik, egy olyan per köré épül, amely egy AI-cég ellen irányul. A per tárgya egy chatbot, amely egy 16 éves fiúnak azt mondta, hogy megölheti hűtlen volt exbarátnőjét. Ez a történet nem csupán fikció: Connelly valós eseményekből merített ihletet.
Valós esetek inspirálták a történetet
Connelly elmondta, hogy az egyik inspiráció egy orlandói eset volt, ahol egy tinédzser öngyilkosságot követett el állítólag egy chatbot hatására. Egy másik példa Angliából származik, ahol egy mentális problémákkal küzdő személyt egy chatbot arra bíztatott, hogy íjjal ugorjon át a Windsor kastély falán, hogy megtalálja a királynőt.
Ezek az esetek rávilágítanak az AI által felvetett komplex kérdésekre: például vajon a szólásszabadság emberi jog-e vagy gépi jog? Az orlandói ügyben a bíró kijelentette, hogy nem adna gépeknek emberi jogokat. Ugyanakkor felmerül a kérdés: eljöhet-e az az idő, amikor az AI olyan szintre fejlődik, hogy hasonló jogokat kapjon?
Az AI gyors fejlődése és annak kihívásai
Connelly maga is aggódik amiatt, hogy az AI technológia olyan gyorsan változik és fejlődik, hogy még saját könyvének cselekménye is elavulttá válhat megjelenésekor. „Nem kell ujjunkat a szélbe tartani ahhoz, hogy tudjuk: az AI hatalmas változást hoz majd a tudományban, kultúrában, orvostudományban és minden más területen” – mondta.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jelenleg az AI „vadnyugat”, ahol nincs megfelelő kormányzati felügyelet. Ez komoly aggodalomra ad okot mind szakmai, mind társadalmi szinten.
Szerzők harca az AI ellen – szerzői jogok védelme
Michael Connelly nem csupán íróként érintett az AI kérdésében: ő is részt vesz egy szerzői jogi perben OpenAI ellen. Egy szerzők közösségével együtt – köztük Jonathan Franzen, Jodi Picoult és John Grisham – pert indítottak azért, mert OpenAI engedély nélkül használta fel könyveiket chatbotjai képzéséhez.
„Az Írók Szövetsége megkeresett engem azzal, hogy tudom-e: minden könyvemet betáplálták OpenAI hatalmas adatbázisába” – mesélte Connelly. Szerinte ha ezt elfogadjuk, az tönkreteszi a kiadókat és megszünteti az írók alkotói munkájának védelmét. A per célja szabályok kialakítása minden szintű felhasználásra.
A kreativitás jövője és az AI hatása
Connelly emlékeztetett arra is, hogy 1997-ben Garry Kasparov sakkvilágbajnok vereséget szenvedett az IBM Deep Blue nevű számítógépétől – ez volt egy mérföldkő az ember-gép versenyben. Arra a kérdésre, hogy vajon az írók is hasonló sorsra juthatnak-e mint a sakknagymesterek, így válaszolt: „Lehetséges, de nem hiszem, hogy ez jobb világot eredményezne.”
Kiemelte továbbá azt is, hogy minden kreatív terület veszélyben van: még a színészek is. Az úgynevezett deepfake technológiák révén mesterségesen generált „színészek” jelennek meg – ez pedig komoly aggodalomra ad okot Hollywoodban és más szórakoztatóipari központokban.
„Mindig visszatérek ehhez a szóhoz: lélektelen” – mondta Connelly. „Amikor meglátod ezt a jelenséget, érzed, hogy valami hiányzik belőle.” Nemrégiben például nagy port kavart egy AI tehetségstúdió által bemutatott „AI színész”, Tilly Norwood megjelenése; ezt számos szakszervezet és színész elítélte.
Könyvtilalmak elleni küzdelem Floridában
A szerző aktívan fellép a könyvtilalmak ellen is otthonában, Floridában. Egy millió dollárt (kb. 746 millió forint) ajánlott fel annak érdekében, hogy megakadályozza azokat a hullámokat, amelyek során számos könyvet eltávolítanak az iskolai tananyagból vagy könyvtárakból.
Különösen megrázta őt Harper Lee „Ne bántsátok a feketerigót!” című művének ideiglenes eltávolítása Palm Beach megyében. „Ezt a könyvet olvasnom kellett ahhoz, hogy az legyek ma, aki vagyok. Soha nem írtam volna meg a Lincoln Lawyert nélküle” – vallotta be Connelly.
Hasonlóképpen érintette Stephen Chbosky „Az élet szépsége” című ifjúsági regényének tiltása is – amely különösen fontos volt lánya számára.
Feleségével együtt támogatják a PEN America miami irodáját is, amely jogi segítséget nyújt tiltások elleni fellépésekhez. „Egy ügyvéd vezeti ezt a szervezetet, aki általában bírósági végzésekkel próbálja megakadályozni az iskolai testületek döntéseit” – magyarázta Connelly. Hangsúlyozza: senkinek nincs joga megmondani más gyerekének vagy családjának, mit olvashat vagy mit nem.
Záró gondolatok
Michael Connelly munkássága nemcsak izgalmas krimiket hoz olvasói elé; aktívan reflektál korunk egyik legnagyobb technológiai kihívására: hogyan illeszkedik be életünkbe és kultúránkba a mesterséges intelligencia? Az írói közösség védelméért folytatott harca és társadalmi felelősségvállalása példaértékű mindazok számára, akik hisznek abban, hogy az alkotói szabadságot és emberi értékeket meg kell őrizni egy gyorsan változó világban.
Forrás: https://www.theguardian.com/technology/2025/oct/20/author-michael-connelly-lincoln-lawyer-ai