Bevezetés
Az idei év során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) és az Immigration and Customs Enforcement (ICE) egyre gyakrabban használja fel népszerű videojátékok, például a Halo vagy a Pokémon vizuális elemeit és hangulatát propagandacélokra. Ez nem csupán egy egyszerű marketingstratégia, hanem egy sokkal mélyebb, politikai és etikai problémákat is felvető jelenség, amely komoly vitákat generált mind a játékfejlesztők, mind a közvélemény körében.
A Pokémon-videó botrány: ICE és az engedély nélküli IP-használat
Korábban az ICE egy megdöbbentő toborzóvideót tett közzé, amelyben összevágott jeleneteket mutattak be saját razziáikról, miközben a háttérben a Pokémon animációs sorozatának bevezető zenéje szólt. Ez a videó nemcsak hogy etikailag megkérdőjelezhető volt, de jogilag is aggályos, hiszen a Nintendo engedélye nélkül használták fel az IP-t.
A Nintendo azonban meglepően csendben maradt. Míg korábban keményen felléptek például egy Costa Ricai bolt „Super Mario Supermarket” névhasználata ellen, most nem tettek semmit az ICE által elkövetett jogsértés ellen. Ez a hallgatás sokak szerint azt jelenti, hogy a vállalat vagy tudatosan, vagy hallgatólagosan elfogadja az ilyen felhasználást – ami súlyos csalódást okozott a rajongóknak és az iparági szakértőknek egyaránt.
A „Halo” képi világának politikai célú felhasználása
A helyzet tovább romlott, amikor a Fehér Ház hivatalos X (korábbi Twitter) oldalán egy mesterséges intelligencia által generált képet tettek közzé Donald Trumpról Master Chief szerepében, aki a Halo játékból ismert páncélzatban állt amerikai zászló előtt, miközben egy Covenant energia kardot tartott kezében. A kép erős politikai üzenetet hordozott, amelyet később a DHS hivatalos X-fiókja is megerősített egy „destroy the Flood – join ICE” („pusztítsd el az Árvízt – csatlakozz az ICE-hez”) üzenettel kísért Halo-jelenettel.
Ezzel az üzenettel az amerikai kormányzat nyíltan összekapcsolta a játékban szereplő ellenséget – az Árvízt (Flood) –, amely gonosz űrzombi parazita fajként jelenik meg, az illegális bevándorlókkal. Ez nem csupán félrevezető párhuzam volt, hanem egyértelműen rasszista és fasiszta retorika része.
Microsoft hallgatása: támogatás vagy közöny?
A legmegdöbbentőbb azonban az volt, hogy a Microsoft – amely birtokolja a Halo szellemi tulajdonjogait – nem reagált semmilyen formában erre az engedély nélküli felhasználásra. Ez különösen szembetűnő annak fényében, hogy a cég korábban aktívan védte szellemi tulajdonát más esetekben.
Sokan úgy értelmezik ezt a hallgatást, mint egyfajta jóváhagyást vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezést. Nem véletlenül: Microsoft jelentős összegeket adományozott Trump kampányának és számos kormányzati szerződése van ezzel az adminisztrációval. A cég csendje így könnyen értelmezhető anyagi érdekek mentén meghozott döntésként.
A Halo alkotóinak véleménye
A játék fejlesztői azonban nem maradtak néma csendben. Marcus Lehto, a Halo egyik társalapítója és Master Chief vezető tervezője „teljesen visszataszítónak” nevezte a DHS posztját, kijelentve: „Undorító látni, hogy hogyan használják fel így a Halo világát.”
Ezzel szemben Jaime Griesemer, aki több korai Halo játék főtervezője volt, humorosan fogadta Trump Master Chief-ként való ábrázolását mint egyfajta megtiszteltetést. Ugyanakkor ő is határozottan elítélte az ICE kampányát: „A Halo képi világának használata arra, hogy embereket pusztítsanak el bevándorlási státuszuk miatt, túlmegy minden határon és sérti minden Halo rajongót politikai hovatartozástól függetlenül. Számomra ez megvetendő.” Hangsúlyozta továbbá: „Az Árvíz gonosz űrzombi parazitákból áll – nem pedig bármely embercsoport allegóriája.”
Korlátozott jogi lehetőségek és következmények
A fejlesztők személyesen nem tudnak jogi lépéseket tenni az állammal szemben; nincs meg hozzájuk szükséges jogi háttér vagy anyagi erőforrásuk. Ezért is fontos lenne, hogy maga a Microsoft lépjen fel határozottan ezekkel az esetekkel szemben.
Ehelyett azonban láthatóan csak növekszik az adminisztráció bátorsága ilyen jellegű IP-használatokra – ami hosszú távon súlyos precedenst teremthet más cégek és alkotók számára is.
DHS válasza és további tervek
A közelmúltban Alyssa Mercante újságírónő megszerezte a DHS hivatalos állásfoglalását is, amely szerint nincs tervben abbahagyniuk videojátékok használatát üzeneteik terjesztésére:
„El fogjuk érni az embereket ott, ahol vannak, olyan tartalmakkal, amelyekhez kapcsolódni tudnak és megértik őket – legyen szó akár Halo-ról, Pokémonról vagy A Gyűrűk Uráról. A DHS továbbra is éberen figyel arra, hogy felhívja a figyelmet arra a bűnözési hullámra, amelyet az illegális bevándorlók okoznak országunkban. Nem lassítunk.”
Következtetés: Csend vagy bátorság?
Ezekben az ügyekben jól látható kettős mérce működik: míg magánszemélyek vagy kisebb cégek esetén gyorsan érkeznek jogi fenyegetések vagy peres eljárások akár apróbb IP-sértések miatt is, addig amikor maga az állam használja fel ezeket politikai célokra engedély nélkül – akkor döbbenetes módon minden érintett cég hallgat.
Ez pedig nem csupán jogi kérdés: erkölcsi felelősségük lenne kiállni alkotásaik tisztelete mellett és megakadályozni azok ilyenfajta politikai visszaélését. A Microsoft hallgatása ezért sokak szemében gyávaságként értékelhető.
- DHS és ICE: Videójátékokat használnak propagandára bevándorlóellenes kampányukban.
- Nintendo:
- Microsoft:
- Fejlesztők véleménye:
- DHS válasza:
- Következmény:
