Ha most megkérdeznénk az átlag amerikaiakat, mit gondolnak az ország gazdasági helyzetéről, nagy valószínűséggel azt hallanánk: “Ez az egész gazdaság szar.” Nem viccelek, szinte minden fogyasztói hangulatfelmérés és politikai közvélemény-kutatás ezt tükrözi. Az emberek úgy érzik, hogy a pénzük egyre kevesebbet ér, és az élet költségei olyan gyorsan nőnek, hogy egyszerűen nem tudják követni.
De itt jön a csavar: ez az érzés nem teljesen fedi a valóságot. A legtöbb amerikai fizetése ugyanis olyan ütemben nő, ami meghaladja az inflációt. Ez nem új jelenség: 2023 júniusa óta hónapról hónapra így van. Szóval miért érzi mégis olyan rosszul magát mindenki anyagilag, ha valójában gazdagabbak leszünk?
A látszat csal – mi zajlik valójában?
Több tényező is közrejátszik ebben az ellentmondásban, és ezek inkább az agyunkat trükközik meg, mintsem a pénztárcánkat. Az egyik fő ok, hogy bár a bérek nőnek, ezek a növekedések egyre kisebbek lesznek, miközben az infláció ismét felgyorsul. Ráadásul a pandémia alatt átélt rövid anyagi biztonságérzet gyorsan szertefoszlott az inflációs válság közepette.
Az olyan alapvető termékek és szolgáltatások ára – amiket egyszerűen nem lehet megúszni – jóval gyorsabban emelkedik, mint az általános infláció. És ha mindehhez hozzávesszük azt is, hogy a gazdagabb réteg jelentősen torzítja az átlagokat, máris érthetőbbé válik ez a “hideg szél” effektus: mintha sokkal rosszabb lenne a helyzet, mint amilyen valójában.
Az infláció és bérnövekedés harca
A pandémia alatt rengeteg amerikai először tapasztalta meg azt az érzést, hogy anyagilag biztonságban van. Nem utaztak, kevesebbet költöttek benzinekre vagy éttermekre – így megtakarításaik gyarapodtak. Ráadásul történelmi kormányzati támogatások is segítették őket ebben az időszakban.
2020 májusában például az átlagbérek 7,5%-kal nőttek egy év alatt, miközben az infláció alig 0,1% volt. Ez rekordnak számított: sokan úgy érezték, végre elindultak felfelé anyagilag. A “bosszúvásárlás” (revenge spending) trend lett belőle: mindenki elkezdett költekezni és nőtt a fogyasztói bizalom.
De aztán jött az inflációs válság. A lakáspiac befagyott; eltűntek az olcsóbb otthonok; a kezdő házak ára több százezer dollárral emelkedett; milliós ingatlanok jelentek meg középosztálybeli városokban; és közben a jelzáloghitelek kamata is elkezdett emelkedni.
2022 júniusában tetőzött ez a folyamat: éves szinten 9,1%-kal nőttek az árak – ami negyven év legmagasabb értéke –, miközben a bérek csak 4,8%-kal emelkedtek. Ez pedig már komoly fájdalmat okozott sokaknak.
Miért nem érezzük mégis jobbnak magunkat?
Bár mostanra ismét fordult a kocka: 2023 közepétől kezdve újra nagyobb mértékben nőttek a bérek, mint az árak – például 2025 áprilisában 4,1%-kal nőttek a fizetések egy év alatt szemben az árak 2,3%-os emelkedésével –, mégsem érzik ezt így sokan.
A magyarázat egyszerűbb annál, mint gondolnánk: nem minden ár egyforma. Az olyan alapvető kiadások – mint az élelmiszer, villanyszámla, gyermekgondozás vagy lakhatás – jóval gyorsabban drágultak ennél. Ezek azok a tételek, amiket nem lehet elhalasztani vagy megspórolni.
- Az elmúlt öt évben az élelmiszer- és gyermekgondozási költségek 30%-kal nőttek.
- A villamosenergia ára 38%-kal emelkedett.
- A bérleti díjak átlagosan 30%-kal drágultak.
- A lakásárak pedig elképesztő módon 55%-kal ugrottak meg.
Ezzel szemben az amerikai munkavállalók bérei összességében “csak” 29%-kal nőttek ebben az időszakban. Szóval hiába van több pénzed papíron, ha pont azok a dolgok drágultak meg jobban nálad, amiket muszáj megvenned.
A társadalmi különbségek is mélyítik ezt az érzést
Nem mindenkinek ugyanazt jelenti ez a bérnövekedés sem. A gazdagabb rétegnek például sokat segített a részvénypiac fellendülése és ingatlanjaik értékének növekedése – nekik tehát tényleg nőtt vagyona. Ezzel szemben egyre több alacsonyabb jövedelmű amerikai él napról napra élve.
A Bank of America adatai szerint például magasabb jövedelmű háztartásoknál novemberben éves szinten 4%-os volt a bérnövekedés – ami jócskán meghaladta a 3%-os inflációt –, míg középosztálybeli családoknál csak 2,3%, alacsony jövedelműeknél pedig mindössze 1,4% volt ez az érték. Ez utóbbi már messze elmarad még attól is, hogy lépést tartson az inflációval.
Ezt jól mutatja az is, hogy míg néhány nagyobb áruházlánc arról számolt be, hogy vásárlóik kevesebbet költenek és ritkábban térnek vissza üzleteikbe (különösen azok között akik inkább középosztálybeli vagy alacsonyabb jövedelműek), addig olyan boltok mint Walmart vagy Costco kifejezetten jól teljesítenek. Ahogy Heather Long közgazdász fogalmazott: “Ez most egy Costco-gazdaság – ahol mindenki próbál spórolni.”
Összegzés: A “hideg szél” gazdasága
Szóval mit tanulhatunk ebből? Az amerikai gazdaság jelenleg egyfajta “hideg szél” állapotban van: bár statisztikailag jobb helyzetben vagyunk anyagilag mint néhány évvel ezelőtt (a bérek növekedése meghaladja az inflációt), mégis sokan úgy érzik – jogosan –, hogy nehezebb megélniük.
Ez főként annak köszönhető, hogy azoknak a dolgoknak az ára emelkedik leginkább és leggyorsabban, amiket nem lehet elkerülni vagy lefaragni: lakhatásra, ételre és alapvető szolgáltatásokra megy el leginkább a pénzünk. Ráadásul társadalmi különbségek is erősítik ezt az érzést: míg egyesek valóban gyarapodnak anyagilag (például részvényeken vagy ingatlanon keresztül), másoknak egyre nehezebb lélegezniük.
Ez persze nem vigasz azoknak akik napról napra küzdenek megélhetésükért – de talán segít abban legalább egy kicsit tisztábban látni ezt a bonyolult helyzetet. És talán arra is ösztönöz minket mindannyiunkat (beleértve engem is), hogy ne csak számokat nézzünk, hanem azt is figyeljük meg igazán: milyen érzés élni ebben a gazdaságban nap mint nap.
Forrás: https://www.cnn.com/2025/12/09/economy/affordability-economy-windchill
