Joe Tidy, a BBC News kiberbiztonsági tudósítója által készített kutatás és szakértői vizsgálatok alapján egyre világosabbá válik, hogy az a népszerű összeesküvés-elmélet, miszerint a mobiltelefonjaink titokban hallgatják a beszélgetéseinket, valójában csak egy mítosz.
A közösségi média és az összeesküvés-elméletek
Az internet tele van olyan bejegyzésekkel és videókkal, amelyekben felhasználók azt állítják, hogy bizonyítékuk van arra, hogy olyan technológiai óriások, mint a Facebook vagy a Google kémkednek utánuk. Ezek az állítások főként arra alapoznak, hogy az emberek beszélgetnek bizonyos termékekről, majd rövid időn belül pontosan ezekhez kapcsolódó hirdetések jelennek meg számukra online.
Ezek a videók az elmúlt hónapokban vírus-szerűen terjedtek, ami tovább erősítette azt a hitet, hogy a telefonjaink mikrofonjai folyamatosan figyelik beszélgetéseinket.
A Wandera kutatása: valóság vagy fikció?
A kiberbiztonsági szakértőkből álló Wandera csapata úgy döntött, hogy utánajár ennek az elméletnek. Két telefont – egy Samsung Androidot és egy Apple iPhone-t – helyeztek el egy úgynevezett „hangszobában”, ahol 30 percen keresztül ismétlődően macska- és kutyaeledel reklámokat játszottak le. Ugyanakkor két ugyanolyan telefont tettek egy csendes szobába is kontrollként.
A kutatás során minden telefonon nyitva tartották a Facebook, Instagram, Chrome, Snapchat, YouTube és Amazon alkalmazásokat, teljes engedélyekkel. Ezután megfigyelték az adott platformokon és weboldalakon megjelenő hirdetéseket, különösen az állateledel témakörében. Emellett elemezték az akkumulátorhasználatot és az adatforgalmat is.
Az eredmények: nincs bizonyíték a titkos hallgatásra
A háromnapos kísérlet során nem találtak olyan releváns hirdetéseket az „audio szobában” lévő telefonokon, amelyek összefüggésbe hozhatók lennének a lejátszott hanganyaggal. Az adat- és akkumulátorhasználat sem mutatott jelentős eltérést a hangos és csendes környezet között.
James Mack, a Wandera rendszermérnöke így fogalmazott: „A tesztjeink során mért adatforgalom jóval alacsonyabb volt annál, amit például Siri vagy Hey Google virtuális asszisztensek generálnak 30 perc alatt. Ez arra utal, hogy ezek az alkalmazások nem rögzítik folyamatosan a beszélgetéseket és nem töltik fel azokat a felhőbe.”
A technológiai óriások védekezése
Évek óta tagadják a nagy techcégek azt a vádaskodást, hogy mikrofonjaikat lehallgatásra használnák. Tavaly Mark Zuckerberg is határozottan cáfolta ezt az Egyesült Államok Szenátusa előtt tett vallomásában.
Ennek ellenére sok felhasználó bizalmatlan maradt és úgy érzi, hogy mégis megfigyelik őket. Érdekességként megjegyzendő, hogy az Androidos alkalmazások többsége inkább több adatot fogyasztott csendes környezetben, míg iOS alkalmazások esetében ez fordítva volt – ennek okát azonban még nem sikerült teljesen feltárni.
A valóság: fejlett profilozási technikák hirdetéshez
Eldar Tuvey, a Wandera társalapítója és vezérigazgatója szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy nincs bizonyíték jelentős titkos adatátvitelre. „Lehet persze, hogy létezik olyan módszer, amiről mi nem tudunk – de ez rendkívül valószínűtlen” – mondta.
A valóságban ugyanis a hirdetők rendkívül kifinomult eszközökkel dolgoznak:
- Helyadatok
- Böngészési előzmények
- Követőkódok (tracking pixelek)
- Közösségi média kapcsolatok elemzése
Ezek segítségével képesek pontosan meghatározni érdeklődési körünket anélkül, hogy ténylegesen hallgatnák beszélgetéseinket.
Szakértői vélemények és további kutatások
Soteris Demetriou, mobilhirdetés- és biztonsági szakértő az Imperial College Londonból így nyilatkozott: „A hirdetések mögött hatalmas mennyiségű adat áll. Ezeket megosztják különböző reklámhálózatok között gépi tanulási algoritmusok segítségével. Így gyakorlatilag előre tudják jelezni érdeklődési köreinket még mielőtt mi magunk tisztában lennénk vele.”
Előforduló visszaélések és kiberfenyegetések
Bár nincs bizonyíték arra, hogy telefonjaink folyamatosan hallgatnának minket reklámcélból, vannak esetek amikor alkalmazások rögzítenek felhasználói tevékenységet fejlesztési vagy más célokra. Egy 2021-es kutatás során például 17 000 Android alkalmazást vizsgáltak meg világszerte és bár lehallgatást nem találtak, néhány kisebb alkalmazás képernyőképeket vagy videókat küldött harmadik félnek.
Ezen túlmenően ismert tény, hogy állami szintű csoportok célzott kiber-támadásokat hajtanak végre magas rangú személyek mobil eszközei ellen kémkedési célból. Például WhatsApp platformon is történt ilyen incidens egy „fejlett kibercsapattól”, amelyet később sikeresen javítottak.
Összegzés
A jelenlegi kutatások és szakértői vélemények alapján kijelenthető: bár sokan hiszik azt, hogy telefonjaik titokban hallgatják őket reklámcélból, erre nincs meggyőző bizonyíték. A célzott hirdetések mögött sokkal inkább fejlett adatgyűjtési és elemzési technológiák állnak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene odafigyelni személyes adataink védelmére és tudatosan kezelni engedélyeinket az alkalmazások használata során.