Te is szoktál néha azon gondolkodni, hogy vajon mi jár egy tinédzser fejében? Hogy mi történik az agyukkal, miközben gyerekből felnőtté válnak? És hogy miért olyan gyorsak a fiatalok abban, hogy például hangszereket vagy nyelveket sajátítsanak el? Na meg persze az is izgatja a legtöbb szülőt és tanárt, hogy miért hoznak olykor teljesen abszurd döntéseket – tényleg azt gondolták, amit csináltak?
Ezek a kérdések nem csak a családokat vagy pedagógusokat foglalkoztatják, hanem tudósokat is. Bár azt előre leszögezném, hogy a kutatók sem tudnak mindenre tökéletes választ adni. Viszont van néhány igazán izgalmas módszerük arra, hogy jobban megértsék a serdülők agyát. Sőt, az így szerzett tudást már más területeken is próbálják kamatoztatni.
Hogyan kezdtek bele az agykutatásba?
Kicsit több mint tíz éve az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) egy nagyon fontos kérdést akart megválaszolni: milyen kockázati tényezők vezethetnek oda, hogy egy gyerek később droghasználóvá válik? Raul Gonzalez Jr., a Florida International University pszichológia professzora már évek óta foglalkozott ezzel a témával, de elmondása szerint addig csak kisebb léptékű vizsgálatokat tudtak végezni.
„Felismertük, hogy ahhoz, hogy valóban előrelépjünk és megkülönböztessük a kockázati tényezőket a droghasználat következményeitől, egy hatalmas kutatásra van szükségünk. Egy olyanra, amely már serdülőkor előtt elkezdődik” – mesélte Gonzalez.
Így született meg az Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) tanulmány ötlete: több ezer gyereket követnek nyomon 9 éves kortól tíz éven át. Rendszeresen kérdőíveket töltenek ki velük, MRI-vel vizsgálják az agyukat, és figyelik, hogyan változnak a szokásaik és döntéseik serdülőkoruk alatt.
„Ez volt az a kutatás, amit mindenki szeretett volna csinálni, de senkinek nem volt meg hozzá az erőforrása” – mondta Gonzalez. Végül ő lett a floridai helyszín vezetője – az ABCD programnak összesen 21 helyszíne van országszerte.
Több mint tízezer gyerek és egy évtizednyi adat
A projekt indulása óta több mint 12 ezer gyereket vontak be. A kutatók nemcsak az agyi változásokat vizsgálják MRI-vel, hanem azt is figyelik, mennyi időt töltenek képernyő előtt, hogyan alszanak vagy mozognak, milyen családi környezetben élnek. Még azt is mérik, hogyan játszanak különböző játékokkal – mindez azért, hogy minél átfogóbb képet kapjanak arról, mi zajlik egy tinédzser fejében.
Eddig több mint 1400 tudományos cikk született az ABCD adataiból – elképesztő mennyiségű információt szolgáltatva arról, hogyan fejlődik az agy ebben az életkorban. De Gonzalez szerint még mindig érkeznek új adatok, és alig várja, hogy tovább mélyedjen bennük.
Mit tudunk eddig a fejlődő agyról?
A serdülőkori agyfejlődés egyik legérdekesebb jelensége a szinaptikus „pruning”, vagyis az idegi kapcsolatok ritkítása. Az első életévekben rengeteg szinapszis jön létre – ezek azok a kapcsolatok az idegsejtek között, amelyek lehetővé teszik az információ átvitelét. Ám ahogy növünk, az agy elkezdi „megnyírni” ezeket a kapcsolatokat: eltávolítja a kevésbé használtakat és megerősíti a fontosakat.
„Használd vagy veszíteni fogod” – fogalmazott Alison Barth biológiai tudós Carnegie Mellon Egyetemről. Ez elsőre furcsának tűnhet: mi értelme van rengeteg kapcsolatot létrehozni csak azért, hogy később sokat kidobjunk?
Érdekes módon két számítógéptudományi kollégája is pont ezt kérdezte tőle még az elmúlt évtized elején. Amikor együtt kezdtek el dolgozni egéragyakon végzett kísérleteken és megvizsgálták ezt a folyamatot számítógépes hálózatok építésénél is alkalmazva, rájöttek: ez a látszólag pazarló módszer valójában nagyon hatékony tanulási stratégia lehet.
A serdülőkori döntések háttere
Most már talán érthetőbbé válik, miért hoznak néha teljesen irracionális döntéseket a tinik. Az agyuk egyszerre épít új kapcsolatokat és szüntet meg régieket – ez egyfajta „újratervezés”, ami még nem tökéletes. Ez magyarázhatja például azt is, hogy miért olyan könnyű nekik új dolgokat megtanulni (például nyelveket vagy hangszereket), ugyanakkor miért esnek bele időnként meggondolatlan helyzetekbe.
A kutatók szerint ez nem csak biológiai folyamat: környezetünk és tapasztalataink is alakítják ezt az átalakulást. Ezért olyan fontos megérteni ezt az időszakot mélyebben – akár azért is, hogy jobban támogathassuk őket ebben a kihívásokkal teli időszakban.
Mi következik ebből?
A serdülőkori agykutatás nem csak azért izgalmas téma, mert választ adhat arra: „Mit gondoltál te akkoriban?”, hanem mert segíthet abban is, hogy jobb oktatási módszereket dolgozzunk ki vagy hatékonyabban kezeljük például a szenvedélybetegségeket.
Az ABCD tanulmány egyedülálló lehetőség arra, hogy hosszú távon kövessük végig ezt az átalakulást rengeteg fiatal életén keresztül. És bár még messze vagyunk attól, hogy minden titkot megfejtsünk – ez már most is rengeteg új kérdést vet fel és új irányokat nyit meg.
Záró gondolatok
Szerintem nagyon izgalmas belegondolni abba, hogy milyen bonyolult folyamatok zajlanak le bennünk fiatalkorunkban. Nem véletlenül mondják sokan: „Tinédzsernek lenni kemény meló.” Most már legalább tudjuk kicsit jobban miért! És talán ez segít abban is, hogy türelmesebbek legyünk velük – hiszen nem csak akarat kérdése minden döntésük.
Ha legközelebb látod egy kamasz barátodat vagy családtagodat valami teljesen érthetetlen dolgot csinálni, jusson eszedbe: az ő agya épp egy hatalmas átalakuláson megy keresztül. És ez bizony nem egyszerű menet.
Forrás: https://www.vox.com/podcasts/471398/teenage-brains-science-abcd-study-unexplainable
