Köszönetnyilvánítás és bevezető gondolatok
Köszönöm Tomnak és a Council on Foreign Relations-nek, hogy ma lehetőséget kaptam arra, hogy megosszam Önökkel gondolataimat. Az elmúlt időszak gazdasági adatai megerősítik azt a nézetemet, hogy a munkaerőpiac lágyuló jeleket mutat, míg az infláció – a vámhatások átmeneti kivételével – közelít a Federal Open Market Committee (FOMC) 2 százalékos céljához.
A monetáris politika jelenlegi helyzete és dilemmái
Jelenleg támogatom a monetáris politika további enyhítését a jelenlegi szintről, amelyet mérsékelten szűkítőnek ítélek az aggregált keresletre és gazdasági aktivitásra nézve. Ugyanakkor konfliktus áll fenn: az egyik oldalról szilárd gazdasági növekedési adatok érkeznek, míg a másik oldalról egy lágyuló munkaerőpiac képe bontakozik ki.
Ez a kettősség azt jelenti, hogy vagy a gazdasági növekedés fog lassulni, hogy igazodjon a gyengülő munkaerőpiachoz, vagy pedig a munkaerőpiac erősödik meg a gyorsabb növekedéshez igazodva. Mivel nem tudjuk előre, melyik irányba mozdulnak az adatok, óvatosan kell eljárnunk a kamatlábak módosításakor, hogy elkerüljük a később költségesen korrigálandó hibákat.
A kormányzati leállás hatása az adatokra és az elemzés nehézségei
A kormányzati leállás jelentősen megnehezítette az adatok beszerzését: fontos gazdasági mutatók késnek vagy hiányoznak, amelyek nélkülözhetetlenek a döntéshozók és a közvélemény számára. Különösen nehézséget okoz az szeptemberi foglalkoztatási jelentés elmaradása, amely nélkül nehéz megítélni, hogy folytatódik-e a munkaerőpiac gyengülése vagy stabilizálódik.
A kiskereskedelmi forgalom szeptemberi jelentése is késik, amely segítene megérteni, hogy a háztartások fogyasztása továbbra is támogatja-e a GDP növekedését vagy már lassulást mutat. A fogyasztói és termelői árindexek jelentései is csúsznak, pedig ezek kulcsfontosságúak annak megítélésében, milyen hatással vannak az importvámok az inflációra.
Az adminisztráció azonban visszarendelte egyes Munkaügyi Minisztériumi dolgozókat, hogy elkészítsék és október 24-én kiadják az inflációs adatokat – időben ahhoz, hogy befolyásolják az FOMC október végi döntését.
Üzleti kapcsolatok és alternatív adatok szerepe
A nyilvános adatok hiányában sok időt töltök üzleti partnerekkel való konzultációval. Ezek az informális források inkább megerősítik, mintsem feloldják az ellentmondást: míg a munkaerőpiac tovább gyengül, addig a kiskereskedelmi forgalom továbbra is élénk marad, bár az alacsonyabb jövedelmű háztartások óvatosabbak.
Gazdasági aktivitás alakulása
Az elmúlt évek GDP-növekedési üteme változó képet mutatott: 2024-ben 2,8 százalékos bővülést követően idén lassult az első félévben (1,6 százalék körüli), majd ismét gyorsult. Az Atlanta Fed GDPNow modellje akár 4 százalékos negyedéves növekedést is jelezhetett előre harmadik negyedévre, míg más előrejelzések inkább 2,5 százalék körüli bővülést vártak.
A feldolgozóipar továbbra is enyhe visszaesést mutat szeptemberben is; más ágazatokban pedig stagnálás tapasztalható. A kormányzati leállás várhatóan csökkenti majd a negyedik negyedéves GDP-növekedést néhány tized százalékponttal.
Inflációs folyamatok és vámhatások
Az éves személyes fogyasztási kiadások (PCE) inflációja augusztusban 2,7 százalékra emelkedett; maginfláció pedig 2,9 százalék körül alakult – mindkettő meghaladja az FOMC 2 százalékos célját. A vámok hatása mintegy fél százalékponttal emeli meg tartósan az árakat, de csak átmenetileg befolyásolja az infláció ütemét.
A vámhatások elmúlásával várhatóan az inflációs ráta visszatér célértékhez közeli szintre. A hosszú távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói stabilak maradtak; emellett egy lágyuló munkaerőpiac mérsékli a bérnövekedési nyomást.
A munkaerőpiac helyzete és kilátásai
A munkaerőpiaci adatok összességében gyengülést jeleznek: idén jelentősen csökkent az új állások száma. Az első negyedévben havi átlagban 111 ezer új állást hozott létre a piac; ez második negyedévben 55 ezerre esett vissza; augusztusban pedig mindössze 22 ezer új állást regisztráltak.
Az ADP által mért magánszektorbeli foglalkoztatottság szeptemberben további csökkenést mutatott (-32 ezer), míg online álláshirdetések száma is fokozatos csökkenést jelez. A JOLTS adatok alapján ugyanakkor alacsony mind az elbocsátások száma, mind pedig azoké, akik önként hagyják el állásukat – ez egyfajta „nem veszünk fel – nem bocsátunk el” helyzetet tükröz.
Két lehetséges forgatókönyv a munkaerőpiac jövőjére
- Stabilizálódás: A fogyasztói kiadások ellenálló képessége miatt elképzelhető, hogy a munkaerőpiac is stabilizálódik majd. A megtakarítási ráta emelkedése magasabb rendelkezésre álló jövedelmet eredményezett, ami támogatja a fogyasztást és így ösztönözheti a foglalkoztatottság javulását.
- További gyengülés: A fogyasztás nagy része koncentrálódik magas jövedelmű háztartásokban (felső 10% felelős 22%, felső 20% pedig 35% fogyasztásért), akik kevésbé érzékenyek árakra vagy munkanélküliségre. Ezzel szemben az alsó 60% jövedelmű csoport (a fogyasztás 45%-a) érzékenyebb lehet az árnövekedésre és foglalkoztatási bizonytalanságra – ez csendesebb lassulást eredményezhet.
Mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra
A mesterséges intelligencia (AI) rövid távon csökkentheti bizonyos munkakörök iránti keresletet – például call centeres vagy IT-támogatói pozíciókban –, amit már több nagy kiskereskedelmi lánc is jelezett. Walmart például három évig tervez stabil létszámot tartani AI alkalmazása mellett.
Ugyanakkor AI elterjedtsége kisebb vállalkozások körében még korlátozott; így hatása összességében bizonytalan. Monetáris politika ciklikus ingadozásokat kezel; ha AI strukturális változásokat hoz a munkaerő-keresletben, akkor annak kezelése nem feltétlenül monetáris eszközökkel történik majd.
Kitekintés: hogyan alakítsuk monetáris politikánkat?
Bár vámok mérsékelten emelik az inflációt, alapinflációnk közel van célunkhoz és várakozásaink stabilak. Ezért most elsősorban a munkaerőpiaci folyamatokra koncentrálok: idén gyengült a foglalkoztatottság bővülése és valószínűleg már csökkenést is tapasztalunk.
A rendelkezésre álló adatok alapján úgy vélem, hogy október végén érdemes lenne további 25 bázisponttal csökkenteni az irányadó kamatlábat. Ezt követően azonban figyelni kell arra, hogyan egyeztethető össze a szilárd GDP-adatbázis a gyengülő munkaerőpiaccal.
- Ha megtartja vagy gyorsítja növekedését a GDP és ennek megfelelően javulni kezd a munkaerőpiac is, akkor valószínűleg kevésbé restriktív jelenlegi monetáris politika – így lassabban haladhatunk egy semlegesebb kamatszint felé.
- Ha viszont tovább gyengül vagy stagnál a munkaerőpiac miközben infláció kontroll alatt marad, akkor indokolt lehet további kamatcsökkentések irányába haladni akár 100-125 bázisponttal alacsonyabb szintig.
Zárszóként: A munkaerőpiaci figyelmeztetések egyértelműek; készen kell állnunk arra, hogy ha ezek beigazolódnak az elkövetkező hetekben-hónapokban érkező adatok alapján, akkor gyorsan reagáljunk monetáris eszközökkel annak érdekében, hogy fenntartsuk gazdaságunk stabilitását és megőrizzük eddigi inflációellenes eredményeinket.
Forrás: https://www.federalreserve.gov/newsevents/speech/waller20251016a.htm