A munkahelyi közösségi események, mint például a „happy hour” vagy egy közös vacsora, sokak számára kellemes kikapcsolódást jelentenek, és erősítik a kollégák közötti kapcsolatokat. Azonban egy friss kutatás szerint nem mindenki számára jelentenek örömet ezek az alkalmak. A Georgia Egyetem legújabb tanulmánya rámutat, hogy a munka utáni meghívások pozitív és negatív hatásai személyiségfüggőek lehetnek.
A társas meghívások kettős hatása
Joanna Lin, a tanulmány vezető szerzője és a Georgia Egyetem Terry Üzleti Karának professzora elmagyarázza, hogy bár általánosan úgy gondoljuk, hogy a társas tevékenységek feltöltenek és összekovácsolják a csapatot, valójában ezek az események nem mindig pozitívak minden résztvevő számára.
„Mindig azt hisszük, hogy a társasági élet nagyszerű dolog. Ha szociális vagy a kollégáiddal, energikusnak és összekapcsolódottnak érzed magad. De ezek a meghívások nem feltétlenül jók mindenki számára” – mondja Lin.
A kutató hangsúlyozza, hogy sokszor társadalmi nyomás nehezedik az alkalmazottakra, akik úgy érzik, muszáj elfogadniuk ezeket az invitálásokat, még akkor is, ha valójában nem szeretnének részt venni. Így az események inkább kötelezettségként jelennek meg számukra, semmint szórakozásként.
Kik érzik jól magukat és kik szenvednek?
A kutatás során több száz teljes munkaidős alkalmazottat vizsgáltak meg különböző terepi és kísérleti tanulmányokon keresztül. Az eredmények szerint azok az emberek, akik extrovertáltabbak és magabiztosabbak társas helyzetekben, általában hálásan fogadják a meghívásokat, és ezek az alkalmak növelik önértékelésüket és elégedettségüket a munkahelyükkel kapcsolatban.
Ezzel szemben azok a munkavállalók, akik visszahúzódóbbak vagy kevésbé magabiztosak társas helyzetekben, gyakran stresszesnek érzik magukat az ilyen meghívások miatt. Számukra az események részvétele inkább teherként jelenik meg, hiszen aggódnak saját szociális képességeik miatt és attól tartanak, hogy nem tudnak megfelelni az elvárásoknak.
A pszichológiai dilemmák
Joanna Lin így fogalmaz: „Ha igent mondok, mennyi ideig tart majd? Ki lesz még ott? Ha nemet mondok, milyen következményei lesznek? Ezek mind olyan pszichológiai döntési pontok, amelyeket egy egyszerű meghívás okozhat.”
A visszahúzódóbb személyiségek esetében tehát nem csupán maga az esemény jelent kihívást, hanem már maga a döntési folyamat is jelentős stresszt okozhat. Ez pedig akár a munkateljesítményre is negatívan hathat: feszültséget és csökkent produktivitást eredményezhet az esemény előtti időszakban.
Önismeret és tudatosság – kulcsok a munkahelyi kapcsolatokhoz
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy ha tisztában vagyunk saját személyiségünkkel és preferenciáinkkal a munkahelyi kapcsolatok terén, jobban tudjuk kezelni az esetleges stresszt és nyomást. Ezáltal könnyebben átvészelhetjük a társasági eseményekkel járó kihívásokat.
Ezen túlmenően fontos lenne, hogy a kollégák is jobban megértsék egymást, mielőtt meghívnak valakit egy közös programra. Nem árt átgondolni azt sem, mikor történik ez az invitálás:
- Milyen napra vagy időpontra esik?
- Milyen jellegű eseményről van szó?
- Mennyire ismerjük jól azt, akit meghívunk?
Joanna Lin„Amikor mi kezdeményezzük ezt a meghívást, annak váratlan következményei lehetnek az adott napi munkateljesítményre. Lehet, hogy azt gondoljuk segítünk ezzel valakinek, de valójában csak növeljük nála a szorongást.”
További tényezők és jövőbeli kutatási irányok
A tanulmány szerzői kiemelik annak fontosságát is, hogy további tényezőket is vizsgáljanak az invitálási folyamat során:
- Milyen szerepet játszik például egy vezető által tett meghívás?
- Milyen hatással van az alkalmazottak későbbi viselkedésére az, ha nemet mondanak vagy igent mondanak egy olyan eseményre, amelyhez nincs kedvük?
- Mennyire növeli ez a társas magabiztosságot vagy éppen fokozza-e a stresszt?
Összegzés
A Georgia Egyetem kutatása rávilágít arra, hogy bár a munkahelyi közösségi programok célja általában a csapatépítés és jó hangulat megteremtése, ezek hatása nem egységes mindenki számára. Az extrovertáltabb kollégák számára ezek valóban örömteli alkalmak lehetnek, míg azoknak, akik kevésbé magabiztosak társas helyzetekben, akár komoly stresszfaktorokká válhatnak.
Ezért fontos mind munkavállalóként önmagunk megismerése és határaink tiszteletben tartása, mind pedig kollégáink érzékeny figyelembe vétele. Csak így teremthetünk olyan munkahelyi légkört, ahol mindenki jól érzi magát – akár egy közös vacsora mellett is.
