Az Egyesült Államok munkaerőpiaca az utóbbi időszakban jelentős átalakuláson megy keresztül, amelyet a Goldman Sachs közgazdászai, David Mericle és Pierfrancesco Mei október 13-án megjelent elemzésükben részletesen is feltártak. A szakértők a „munkahely nélküli növekedés” (jobless growth) jelenségét vizsgálták, amely egyre inkább jellemzi a 2020-as évek közepét. Ez a trend összecseng Jerome Powell, az amerikai Federal Reserve elnökének szeptemberi megállapításával, aki egy „alacsony felvételű, alacsony elbocsátású” munkaerőpiacról beszélt.
A „low-hire, low-fire” munkaerőpiac jellemzői
Powell kifejezésével élve az amerikai munkaerőpiacon egy olyan állapot alakult ki, ahol a cégek kevés új munkavállalót vesznek fel, ugyanakkor ritkán bocsátanak el dolgozókat. Ennek következtében különösen nehéz helyzetbe kerülnek a frissen végzett fiatalok, kisebbségi csoportok és pályakezdők. A szakértők szerint ennek hátterében több tényező is állhat:
- Mesterséges intelligencia (AI) gazdasági hatása: Az automatizáció és az AI gyors terjedése átalakítja a munkahelyeket, csökkentve az alacsonyabb képzettséget igénylő állások számát.
- Makrogazdasági bizonytalanság: A Trump-kormányzat idején bevezetett ingadozó vámrendszer és más gazdaságpolitikai tényezők is hozzájárulnak a bizonytalan munkaerőpiaci helyzethez.
A lényeg azonban világos: a középső évtizedekben valóban nagyon nehéz munkát találni.
Munkahely nélküli növekedés – mi várható a jövőben?
Mericle és Mei szerint az elmúlt időszakban tapasztalt mérsékelt foglalkoztatás-növekedés mellett az Egyesült Államok gazdasága továbbra is egészséges GDP-növekedést produkál. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági bővülés nagy része nem új munkahelyek teremtéséből, hanem a termelékenység javulásából származik. Ezt főként az AI fejlődése hajtja előre.
A demográfiai változások – például a népesség öregedése és az alacsonyabb bevándorlás – miatt pedig csak mérsékelt mértékű munkaerő-bővülés várható. Emiatt a „munkahely nélküli növekedés” jelensége valószínűleg tartós marad.
A termelékenység növekedése meghaladja az álláslehetőségek bővülését
Az amerikai gazdaság továbbra is bővül, azonban a havi bérnövekedés messze elmarad a korábbi válság utáni átlagoktól. A Goldman Sachs kutatói rámutatnak, hogy az ország termelési eredményeinek nagy része a termelékenység javulásából származik – ezt főként az AI gyors elterjedése támogatja –, miközben a népesség öregedése és az alacsonyabb bevándorlás visszafogja a munkaerő-kínálatot.
Ebből adódóan az egészségügy kivételével számos iparágban negatív vagy stagnáló nettó foglalkoztatási adatokat látunk. Ugyanakkor egyre több vezető említi az AI-t és annak hatását a foglalkoztatásra negyedéves eredménybeszámolók során – ez rekordmagasságokat ért el mostanában.
A munkaerőpiac jelenlegi állapota és kilátásai
A Goldman Sachs szerint a munkaerőpiac jelenleg valamivel gyengébb, mint közvetlenül a pandémia előtt volt. Az egészségügyön kívüli szektorokban már negatív nettó foglalkoztatási adatokat látunk, miközben egyre több vállalatvezető fókuszál arra, hogy mesterséges intelligencia segítségével csökkentse munkaerőköltségeit – ami hosszú távon komoly akadályt jelenthet a munkahelyteremtés számára.
Ezt megerősítette Chris Waller, a Federal Reserve igazgatótanácsának tagja is egy CNBC-interjúban: bár hivatalos kormányzati adatok hiányoznak jelenleg, alternatív források alapján valószínűsíthetően negatív volt az állásnövekedés az elmúlt hónapokban. Ez pedig azt jelenti, hogy nem érhető el maximális foglalkoztatottság – vagyis kevesebb új munkavállalót vesznek fel.
Kihívások és lehetőségek: AI hatása és történelmi párhuzamok
Bár Mericle és Mei óvatosan kezelik azokat az állításokat, amelyek szerint a technológiai fejlődés tömeges munkanélküliséghez vezethetne, hangsúlyozzák: innováció és növekvő vásárlóerő új lehetőségeket teremthet. Ugyanakkor átmeneti nehézségek mindig is voltak és lesznek.
Különösen érinti ez a fiatal technológiai dolgozókat, akiknek egy része automatizációval fenyegetett területeken dolgozik. Ez összhangban van Erik Brynjolfsson közgazdász és a Yale Budget Lab kutatásaival.
A recessziók szerepe és történelmi tanulságok
A Goldman Sachs elemzése rámutat arra is, hogy az AI teljes hatása csak akkor válhat igazán nyilvánvalóvá, amikor recesszió következik be. Ilyenkor ugyanis cégek átszervezik működésüket és leépítik kevésbé produktív munkavállalóikat – különösen akkor, ha előtte túlzott felvétel történt egy termelékenységi boom után.
Történelmi példaként említik az 2001-es „munkahely nélküli fellendülést”, amikor bár gyenge volt a munkaerőpiac helyzete, a termelékenység tovább nőtt és hamarabb indult meg a GDP növekedése mint az álláslehetőségek bővülése.
Következtetések: mit jelent ez a munkavállalók számára?
Az elemzés szerint tehát nem tömeges elbocsátásokkal kell számolni, hanem inkább kevesebb új álláslehetőséggel és lassabb kilábalással gazdasági sokkok után. Ez különösen megnehezíti majd azok helyzetét, akik most lépnek be vagy próbálnak érvényesülni a munkaerőpiacon.
A döntéshozók előtt komoly kihívások állnak: szükség lehet arra, hogy jegybankok alacsonyan tartsák kamatlábakat annak érdekében, hogy enyhítsék az alacsony foglalkoztatottságot és mérsékeljék az esetleges munkanélküliségi hullámokat. A piacokon vegyes hatások várhatók: míg az eszközárakat támogathatja az egészséges gazdasági teljesítmény és alacsony kamatkörnyezet, mindez csak akkor működik jól, ha új típusú munkalehetőségek jönnek létre az AI okozta veszteségek ellensúlyozására.
Zárógondolat
David Mericle „low-hire, low-fire” diagnózisa egyszerre figyelmeztetés és útmutató: bár nem várható tömeges elbocsátás, kevesebb lesz az új álláslehetőség – ami lassabb gazdasági kilábalást eredményez majd. A „munkahely nélküli növekedés” így egy új normává válhat az amerikai munkaerőpiacon a következő években.