Az elmúlt hónapban több jelentős amerikai vállalat jelentette be, hogy összesen több mint 17 000 dolgozót bocsátanak el, ami az amerikai munkaerőpiac legnagyobb leépítési hullámát jelzi 2020 óta. Ez az időszak emlékezetes, hiszen akkor a Covid-19 világjárvány miatt a globális gazdaság jelentős része leállt.
Jelentős leépítések az amerikai nagyvállalatoknál
A Bloomberg hétfői jelentése szerint olyan nagy cégek, mint a Target, Amazon, Paramount és Molson Coors októberben jelentették be a tömeges elbocsátásokat. Az okok sokrétűek: az automatizáció és mesterséges intelligencia térnyerése mellett a csökkenő értékesítési mutatók is szerepet játszanak.
Ezek a leépítések együttesen azt mutatják, hogy a munkaerőpiac jelentősen gyengült. Már nyáron is megállt a növekedés, amikor az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala (BLS) által kiadott legutóbbi jelentés szerint augusztusban mindössze 22 000 új munkahely jött létre.
A munkaerőpiac helyzete és kilátásai
Bár a BLS a szövetségi kormány részleges leállása miatt felfüggesztette havi foglalkoztatási jelentéseinek kiadását, a Bloomberg hivatkozott a Challenger, Gray & Christmas nevű munkaerő-közvetítő cég adataira. Ezek szerint idén szeptemberig közel 950 000 munkahely szűnt meg az USA-ban – ez a legmagasabb szám 2020 óta, még az októberi nagyobb leépítési hullám előtt.
Dan North, az Allianz Trade Americas vezető közgazdásza szerint az elmúlt hetekben egyértelmű fordulat történt a munkaerőpiacon: „Már nem csak arról van szó, hogy kevesebbet vesznek fel vagy bocsátanak el – most már aktívan elbocsátanak.”
Joseph Brusuelas, az RSM US vezető közgazdásza pedig arra számít, hogy a munkaerőpiac további romlása várható az elkövetkező hónapokban. Ennek hátterében Washingtonból érkező kedvezőtlen politikai döntések és azok a vállalati magatartásbeli változások állnak, amelyek során cégek hosszú éveken át tartalékolták munkaerejüket, így most vonakodnak elbocsátani dolgozókat.
A leépítések nem átmeneti jelenségek
John Challenger, a Challenger, Gray & Christmas vezérigazgatója a CBS News-nak adott interjújában hangsúlyozta: „Ezek komoly leépítések, amelyeket csak akkor látunk, amikor valódi gazdasági változás zajlik.” Ez arra utal, hogy nem csupán átmeneti hullámról van szó, hanem mélyebb strukturális átalakulásról.
K-alakú gazdaság: növekvő egyenlőtlenségek
Egy másik kihívás az amerikai gazdaság jelenlegi állapotának értékelésében az óriási különbség a leggazdagabb háztartások és a legszegényebbek tapasztalatai között. A CNBC hétfői riportja szerint az úgynevezett „K-alakú” gazdaság jelei mutatkoznak: míg a tehetősebb fogyasztók fenntartják vagy növelik kiadásaikat, addig az alacsony jövedelműek kénytelenek visszafogni költéseiket.
- A Chipotle például arról számolt be, hogy vásárlóinak mintegy 40%-a – akik kevesebb mint évi 100 000 dollárt keresnek – ritkábban költ éttermi szolgáltatásokra gazdasági bizonytalanság és infláció miatt.
 - A Coca-Cola harmadik negyedéves eredményei azt mutatják, hogy drágább termékek – például Topo Chico szénsavas víz és Fairlife fehérjeitalok – hajtják növekedésüket.
 - A Procter & Gamble hasonló tendenciákat tapasztal: a tehetősebb vásárlók inkább nagyobb kiszerelésű termékeket vásárolnak klubáruházakban, míg az alacsonyabb jövedelműek jelentős mértékben visszafogják fogyasztásukat.
 
Subprime hitelek növekedése és társadalmi következmények
A Fortune hétfői elemzése szintén megerősíti a K-alakú gazdaság jelenlétét. A harmadik negyedévben rekordmagasra emelkedett azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik alacsony minőségű (subprime) hiteleket vesznek fel – ez 2019 óta nem látott szint.
Ez azért fontos jelzés, mert azt mutatja, hogy sokan fokozott anyagi nyomás alatt állnak. Moody’s elemzése szerint az amerikai háztartások felső 20%-a felelős jelenleg a gazdasági növekedésért, míg az alsó 80% gyakorlatilag stagnál.
Lucia Dunn közgazdász (Ohio State University) szerint ez a növekvő gazdasági szakadék instabilitást okozhat: „A középosztály elvesztése komoly problémákhoz vezethet egy olyan társadalomban, ahol sokan vannak alul és csak kevesen felül.”
Extrém vagyoni különbségek és társadalmi feszültségek
A vállalati leépítések hírei mellett hétfőn új elemzés jelent meg az Oxfamtól is, amely rávilágított az Egyesült Államok extrém vagyoni egyenlőtlenségeire. Az év eddigi részében a tíz leggazdagabb amerikai vagyona közel 700 milliárd dollárral nőtt.
Ezzel párhuzamosan milliók veszítették el alapvető szövetségi élelmiszersegélyeiket a kormányzati leállás és korábbi adminisztrációs döntések miatt. Ez tovább mélyíti a társadalmi feszültségeket és rontja azok helyzetét, akik már most is nehéz anyagi körülmények között élnek.
Összegzés
Az Egyesült Államok munkaerőpiaca 2024-ben komoly kihívásokkal néz szembe: több nagyvállalat tömeges elbocsátásokat hajt végre különböző okokból – legyen szó technológiai változásokról vagy gyengülő keresletről. A munkahelyek megszűnése mellett azonban súlyosbodik a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség is. A K-alakú gazdaság jelensége azt mutatja, hogy míg egyes rétegek továbbra is növelik fogyasztásukat és vagyonukat, addig mások anyagi nehézségekkel küzdenek és egyre inkább kiszorulnak.
Ezek a folyamatok hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhatnak. A szakértők szerint ezért elengedhetetlen olyan politikai és gazdasági intézkedések meghozatala, amelyek enyhítik ezeket az egyenlőtlenségeket és támogatják a munkaerőpiac stabilizálását.
Forrás: https://www.commondreams.org/news/corporate-layoffs-trump-economy