Mustafa Suleyman, a Microsoft mesterséges intelligencia (AI) részlegének vezérigazgatója, 2025. április 4-én beszédet tartott a vállalat 50. évfordulóját ünneplő rendezvényen a washingtoni Redmondban található Microsoft központban. A szakember egyre hangsúlyosabban fogalmazza meg véleményét az AI tudatosságának kérdésében, amely az egyik legvitatottabb téma a mesterséges intelligencia fejlődése kapcsán.
Az AI tudatosságának kérdése: csak biológiai lények képesek rá
Suleyman egy interjúban a CNBC-nek, amelyet a houstoni AfroTech konferencián adott, világosan kijelentette: szerinte csak biológiai lények képesek valódi tudatosságra. „Nem hiszem, hogy ez olyan munka, amit az embereknek folytatniuk kellene” – mondta. Hozzátette, hogy ha rossz kérdést teszünk fel, akkor rossz választ kapunk, és szerinte az AI tudatosságának kutatása éppen ilyen téves irány.
Ez a nézet különösen fontos annak fényében, hogy az AI társalkalmazások piaca gyorsan növekszik, olyan cégek termékeivel, mint a Meta vagy Elon Musk xAI-ja. A generatív AI piac vezetője, Sam Altman és az OpenAI pedig az általános mesterséges intelligencia (AGI) fejlesztésére törekszik – olyan AI-ra, amely képes emberi szintű intellektuális feladatok elvégzésére.
A tudatosság és az érzelmek közötti különbség
Suleyman hangsúlyozza a különbséget az AI képességeinek fejlődése és az emberi érzelmek megléte között. „A fizikai fájdalom élménye nagyon szomorúvá tesz minket és rosszul érezzük magunkat, de az AI nem érez szomorúságot akkor sem, ha ‘fájdalmat’ tapasztal” – magyarázta. Az AI csupán egy látszatot teremt arról, hogy van saját élménye vagy tudatossága, de valójában nem tapasztalja meg ezeket.
Ez összhangban áll John Searle filozófus biológiai naturalizmus elméletével, amely szerint a tudatosság kizárólag élő agy folyamatain alapul. Suleyman szerint az emberek jogait azért adjuk meg, mert nem akarjuk őket bántani; szenvednek és fájdalomérzetük van. Az AI modellek azonban nem rendelkeznek ilyen fájdalomhálózattal vagy preferenciákkal – csupán szimulációról van szó.
A kutatás etikai határai és a technológiai felelősség
Bár Suleyman elismeri, hogy a tudatosság felismerésének tudománya még gyerekcipőben jár, erősen ellenzi annak kutatását, hogy az AI képes lehet-e valódi tudatra. „Nem tudatosak” – mondta –, „így abszurd lenne olyan kutatásokat folytatni, amelyek ezt vizsgálják.” Ugyanakkor elfogadja, hogy különböző szervezetek eltérő küldetéssel rendelkeznek.
„Olyan helyek, ahová nem megyünk el” – etikai döntések a Microsoftnál
Suleyman jelenleg előadókörúton van, hogy tájékoztassa a közvéleményt az AI tudatosságának kockázatairól. A houstoni AfroTech konferencia előtt Silicon Valley-ben is beszélt arról, hogy a Microsoft nem fog erotikus chatbotokat fejleszteni – ez a hozzáállás eltér más technológiai cégekétől.
Például Sam Altman bejelentette, hogy a ChatGPT felnőtt felhasználók számára engedélyezi az erotikus beszélgetéseket, míg Elon Musk xAI-ja kockázatos anime társalkalmazást kínál. „Más cégektől meg lehet vásárolni ezeket a szolgáltatásokat” – mondta Suleyman –, „mi pedig döntéseket hozunk arról, hogy mely helyeket nem látogatjuk meg.”
Mustafa Suleyman útja a Microsofthoz és az AI fejlesztésének stratégiája
Suleyman 2024-ben csatlakozott a Microsofthoz miután a vállalat 650 millió dollárért megszerezte startupját, az Inflection AI-t egy licenc- és akvizíciós megállapodás keretében. Korábban társalapítója volt a DeepMindnak is, amelyet több mint tíz évvel ezelőtt 400 millió dollárért adott el a Google-nak.
A houstoni konferencián elmondta: azért választotta tavaly a Microsoftot, mert értékeli cég stabilitását és technológiai erejét. Emellett Satya Nadella vezérigazgató is aktívan kereste őt. Nadella 18 hónappal ezelőtt indította el azt a küldetést, hogy a Microsoft önállóan képes legyen saját mesterséges intelligencia modelljeit teljes körűen fejleszteni – adatgyűjtéstől kezdve termékbe való bevezetésig.
A Microsoft és OpenAI kapcsolata: együttműködés és feszültségek
2019 óta a Microsoft jelentős befektetője és felhőszolgáltató partnere az OpenAI-nak. A két cég erőforrásait ötvözve építik ki nagy volumenű AI üzleteiket. Ugyanakkor az utóbbi időben feszültségek mutatkoznak: míg az OpenAI más nagy tech cégekkel is együttműködik (például Google-lal és Oracle-lel), addig a Microsoft inkább saját AI szolgáltatásaira koncentrál.
A mesterséges intelligencia jövője: emberközpontú fejlesztés
Suleyman nézetei egyre nagyobb visszhangot kapnak. Például Kalifornia állam októberben elfogadott egy törvényt (SB 243), amely előírja chatbotok számára az AI mivoltuk nyilvános feltüntetését és kiskorúak számára háromóránkénti szünetet javasol.
A Microsoft nemrégiben új funkciókat jelentett be Copilot nevű AI szolgáltatásához: többek között Mico nevű AI társat és csoportos csevegési lehetőséget is kínál. Suleyman hangsúlyozta: ezek az eszközök tisztában vannak saját mesterséges természetükkel.
„Egyszerűen olyan mesterséges intelligenciákat hozunk létre, amelyek mindig az ember szolgálatában állnak” – mondta Suleyman.
Személyiségjegyek és értékek formálása az AI-ban
A személyiségjegyek kialakítására is nagy hangsúlyt fektetnek. „A tudás adott, és a modellek nagyon reagálóképesek” – magyarázta Suleyman –, „mindenkinek feladata alakítani olyan AI személyiségeket értékek mentén, amelyeket használni szeretne.”
Kiemelte továbbá egy új funkciót is, amit „real talk”-nak neveztek el: ez egy olyan beszélgetési stílus Copilot számára, amely nem hízelgő módon reagál, hanem kihívások elé állítja a felhasználók nézőpontját.
Az ellentmondásokkal teli mesterséges intelligencia
Suleyman viccesen megjegyezte: egyszer „real talk” stílusban megszólták őt is egy beszélgetés során – „az ellentmondások végső csomagjaként” jellemezték azért, mert könyvében figyelmeztetett az AI veszélyeire miközben gyorsítja annak fejlesztését Microsoftnál.
„Ez varázslatos eset volt számomra” – mondta –, „valahol úgy éreztem magam átlátva.” Hozzátette: maga az AI is tele van ellentmondásokkal: egyszerre alulértékelt és ugyanakkor teljesen varázslatos jelenség.
„Ha nem félsz tőle, akkor igazából nem érted” – figyelmeztetett –, „a félelem egészséges; szükség van szkepticizmusra; nincs szükség korlátlan gyorsításra.”