Amikor a klímaváltozásról beszélünk, általában az autókra, repülőgépekre vagy gyárakra gondolunk. De vajon tudtad, hogy a mindennapi rutinjaink – az e-mailek küldése, a videóhívások, a streaming vagy akár az AI használata – is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a globális szén-dioxid-kibocsátásból? Ez engem személy szerint eléggé meglepett, hiszen ezek az apróságok látszólag olyan ártalmatlanok.
Mi is az a szén-dioxid-lábnyom valójában?
A szén-dioxid-lábnyom azt méri, hogy mennyi üvegházhatású gáz – főként CO₂ – kerül a légkörbe az életmódunk miatt. Egy átlagember esetében ez körülbelül 750 kilogramm CO₂ havonta, ami évente nagyjából 9 tonnát jelent. Ez nem kevés, igaz?
És itt jönnek a meglepetések: nem csak az autózás vagy a repülés számít. Az apró mindennapi tevékenységeink – mint például a bevásárlás, ingázás vagy éppenséggel a napi online meetingek – is hozzájárulnak ehhez. Tudtad például, hogy ha kikapcsolod a kamerádat egy videóhívás alatt, akár 96%-kal csökkentheted az emiatt keletkező kibocsátást? Ez azért van, mert egy videóhívás akár 25-ször több CO₂-t bocsát ki, mint egy csak hangalapú beszélgetés.
Az AI és adatközpontok: az új energiafalók
Az elmúlt évek legnagyobb ugrása a kibocsátásban az AI rendszerek mögött álló cégekhez köthető. Az ENSZ jelentése szerint az Amazon, Microsoft, Alphabet (Google anyavállalata) és Meta (Facebook anyavállalata) adatközpontjai által generált közvetett kibocsátás 2020 és 2023 között átlagosan 150%-kal nőtt. Ez elképesztő szám!
- Amazon: +182%
- Microsoft: +155%
- Meta: +145%
- Alphabet: +138%
Ha így folytatjuk, 2025-re az adatközpontok akár a globális szén-dioxid-kibocsátás 3,5%-áért lehetnek felelősek, miközben az elektromos energiafogyasztásuk elérheti a világ teljes energiafelhasználásának 20%-át. És ha ez még nem lenne elég rémisztő, 2040-re már csak az adatok tárolása önmagában akár a globális kibocsátás 14%-át is kiteheti – ez nagyjából annyi, mint amennyit ma egész Amerikai Egyesült Államok termel.
A Netflix maratonod ára: mennyi CO₂-t bocsátasz ki nézés közben?
A streaming szolgáltatások teljesen átalakították azt, ahogy szórakozunk – de ezzel együtt nőtt az internet energiaigénye is. A Netflix, Amazon Prime Video és Disney+ platformokon keresztül történő videónézés összesített kibocsátása becslések szerint körülbelül 11 millió tonna CO₂ évente.
Egy InterDigital tanulmány szerint a videóstreaming felelős a globális karbonkibocsátás mintegy 4%-áért – ez kétszerese annak, amit az összes légi közlekedés produkál! A Carbon Trust pedig kimutatta, hogy egy óra videónézés körülbelül 55 gramm CO₂-t jelent – ez ötvenszer több, mint egy óra csak hangalapú streaming esetén.
A készülék választása sem mindegy: egy okostévé sokkal több energiát fogyaszt egy okostelefonnál, ráadásul egy 4K felbontású videó nézése többszörösére növeli az emissziót.
Csak 2024-ben a Netflixen több mint 94 milliárd órányi tartalmat streameltek világszerte több mint 300 millió előfizetővel. Ez durván 5,17 millió tonna CO₂-kibocsátást jelent – ami olyan hatalmas szám, hogy nehéz felfogni:
- Ez megfelel kb. 30 milliárd kilométer autóval megtett útnak (vagyis majdnem 759 ezer körutazásnak a Föld körül).
- 8,36 millió egyirányú repülőút Párizs és New York között.
- És évente ennyi CO₂-t bocsátana ki körülbelül félmillió brit lakos.
A gazdagok repülése: amikor egyetlen út több százszorosa az átlagember kibocsátásának
Miközben mi azon aggódunk, hogy mennyi energiát használunk otthon vagy mennyi e-mailt küldünk naponta, addig a privát jetek továbbra is hatalmas „elefántként” tornyosulnak a klímavédelmi viták közepén. A hírességek gyakori repülései miatt sokan „klímabűnözőként” emlegetik őket – és sajnos nem alaptalanul.
Például Taylor Swift állítólag hét hónap alatt 170 járatot vett igénybe privát géppel – ami összesen mintegy 8 ezer tonna CO₂-kibocsátást jelent. Ez durván 1184-szerese egy átlagember éves kibocsátásának! Egyik útja ráadásul mindössze hat kilométer volt és negyven másodpercig tartott – csak hogy elkerülje a forgalmat.
Nemrégiben aktivisták narancssárga festékkel fújták le Swift magángépét Londonban leszállás után. Az aktivisták szerint „egyetlen privát jet járat könnyedén annyi szén-dioxidot bocsáthat ki, mint egy átlagos európai polgár egész éves lábnyoma”.
A Nemzetközi Tiszta Közlekedési Tanács (ICCT) friss kutatása szerint 2023-ban a privát jetek összesen 19,5 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátottak ki – ez tíz év alatt 25%-os növekedést jelent. Ezek most már majdnem 4%-át adják az összes polgári légi közlekedésből származó kibocsátásnak.
Kiemelendő továbbá, hogy az USA felelős az összes privát jet járatok 65%-áért és így több mint felét (55%) adja ezeknek az emisszióknak világszinten. Los Angeles Van Nuys reptere pedig igazi „klímabűnös hotspot”, ahol Elon Muskéktól Kim Kardashian gépéig számos magángép fordul meg naponta.
Kinek kellene fizetnie? A karbonadó és igazságosság kérdése
A Guardiannek nyilatkozva Thomas Piketty közgazdász rámutatott arra: ha nem kezeljük megfelelően a gazdagok és szegények közötti karbonlábnyom különbségeket, akkor sok klímapolitika ellenállást válthat ki. Ennek oka egyszerű: sok klímapolitika energiaár-emelkedést von maga után, ami aránytalanul sújtja a kevésbé tehetős rétegeket.
Piketty megoldási javaslata egy progresszív karbonadó bevezetése lenne – vagyis olyan adózásra van szükség, amely tükrözi azt is, hogy ki mennyi károsanyagot bocsát ki. Sőt bizonyos esetekben akár teljesen meg kellene tiltani a magánrepülők használatát.
Zárszóként
Sokat hallunk arról, hogy hogyan csökkentsük ökológiai lábnyomunkat autózás vagy étkezés terén. De vajon elgondolkodtál már azon is, hogy milyen hatással vannak digitális szokásaid vagy éppenséggel kedvenc streaming szolgáltatásaid? És mit szólsz ahhoz, hogy míg mi próbálunk tudatosabbak lenni minden nap, addig néhány elit tagja úgy repked privát jetekkel szerte a világban, mintha nem lenne holnap?
Egyéni döntéseink mellett fontos lenne társadalmi szinten is lépnünk – mert ha nem tesszük meg most együtt ezt a lépést,a klímaváltozás ára még magasabb lesz mindannyiunk számára.
Forrás: https://yodest.com/p/the-real-carbon-footprint-of-modern-convenience
