Bevezetés
Nemrégiben megjelent tanulmány a Journal of Sport and Health Science folyóiratban új bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a kardiovaszkuláris (cardiorespiratory) fittség szintje magasabb azokban az országokban, ahol nagyobb a nemi egyenlőség és magasabb az emberi fejlődés mutatója. Az eredmények arra utalnak, hogy a társadalmi körülmények és a nemzeti politikák jelentős mértékben befolyásolhatják az emberek fizikai aktivitáshoz való hozzáférését, valamint egészségük megőrzésének lehetőségeit.
A kardiovaszkuláris fittség jelentősége
Tudományos konszenzus van abban, hogy a rendszeres fizikai aktivitás kulcsfontosságú a betegségek megelőzésében és az egészség hosszú távú fenntartásában. A mozgás javítja a kardiovaszkuláris fittséget, amely azt jelenti, hogy a szív és a tüdő hatékonyan képes oxigént juttatni az izmokhoz fizikai terhelés közben.
Magasabb kardiovaszkuláris fittségi szint összefüggésbe hozható alacsonyabb halálozási kockázattal minden okból, beleértve a szívbetegségeket és a rákot is.
A társadalmi tényezők szerepe a fittségben
Bár régóta feltételezik, hogy a fittség nem csupán egyéni döntések eredménye, eddig kevés kutatás vizsgálta mélyrehatóan, hogyan befolyásolják ezt szélesebb társadalmi tényezők. Olyan elemek, mint az élethelyzet, jövedelem, biztonságos szabadtéri helyekhez való hozzáférés, társadalmi támogatás vagy akár nemzeti politikák mind hatással lehetnek arra, mennyire aktívak az emberek.
Különösen fontos tényező lehet a nem is: sok társadalomban a nők több akadállyal néznek szembe a fizikai aktivitás terén – például gondozói feladatok, kevesebb sportolási lehetőség vagy biztonsági aggályok miatt.
A kutatás célja és módszertana
A jelenlegi tanulmány célja az volt, hogy feltárja az összefüggést a felnőttek kardiovaszkuláris fittsége és két fontos társadalmi mutató között:
- Emberi Fejlődési Index (HDI): amely magában foglalja az oktatást, jövedelmet és várható élettartamot;
- Nemi Egyenlőtlenségi Index (GII): amely méri a férfiak és nők közötti különbségeket egészségügyben, politikai képviseletben és munkaerőpiacon.
A kutatók több ezer tanulmányt áttekintettek, majd 95 olyan vizsgálatot választottak ki, amelyek közvetlenül mérték az egészséges felnőttek maximális oxigénfelvételét (VO2peak). Ez az arany standardnak számító mérés egy maximális terheléses teszt során történik futópadon vagy kerékpáron, miközben elemzik a légzést.
A vizsgált populáció és országok
A végső adatbázis több mint 119 000 felnőttet tartalmazott, akiknek körülbelül 58%-a férfi és 42%-a nő volt. A résztvevők számos országból származtak, többek között az Egyesült Államokból, Brazíliából, Németországból, Kínából és Japánból. Minden tanulmányt összekapcsoltak az adott ország HDI és GII értékeivel az adatgyűjtés évében.
Eredmények: Az életkorral csökkenő fittség és nemek közti különbségek
A kutatók megfigyelték, hogy általánosságban véve a kardiovaszkuláris fittség csökken az életkor előrehaladtával. Emellett átlagosan a nők VO2peak értékei alacsonyabbak voltak, mint a férfiaké.
Az emberi fejlődés és nemi egyenlőség hatása országonként
Az összehasonlítás során azonban világos mintázat rajzolódott ki: azokban az országokban, ahol magasabb volt az emberi fejlődés szintje és alacsonyabb a nemi egyenlőtlenség mértéke, ott magasabb volt a lakosság kardiovaszkuláris fittsége.
Kiemelt hatás nők esetében
Különösen feltűnő volt ez a kapcsolat nőknél: azokban az országokban, ahol magas volt az emberi fejlődési index értéke, minden korcsoportban magasabb VO2peak értékeket mértek nőknél. Férfiaknál ez a tendencia főként 40 év alattiaknál volt kimutatható.
Ez arra utalhat, hogy a támogatóbb és egyenlőbb társadalmak különösen előnyösek lehetnek nők számára fizikai állapotuk megőrzése szempontjából.
Nemi egyenlőség szerepe
Hasonló mintázat figyelhető meg akkor is, ha csak a nemi egyenlőség mutatóját vizsgáljuk. Az alacsonyabb nemi egyenlőtlenséggel rendelkező országokban mindkét nem képviselőinél magasabb volt a kardiovaszkuláris fittség – ám ez ismételten erősebben jelentkezett nőknél.
Különösen fiatal nőknél (40 év alatt) volt jelentős: azokban az országokban, ahol alacsony volt a nemi egyenlőség hiánya (tehát nagyobb egyenlőség), átlagosan 6.5 mL/kg/perc-tel magasabb VO2peak értéket mértek. Ez az eltérés egészségügyi szempontból jelentősnek számít, hiszen már kisebb VO2peak növekedések is csökkentik krónikus betegségek és korai halálozás kockázatát.
Következtetések: Társadalmi politika és egészségkapcsolat
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy azok a társadalmi struktúrák és politikák, amelyek előmozdítják az egyenlőséget és fejlesztik az emberi jólétet, közvetetten hozzájárulhatnak jobb egészséghez. Különösen fontos ez abban, hogy minél többen – főként nők – rendszeresen végezzenek intenzív fizikai aktivitást.
A kutatás korlátai és jövőbeli irányok
Bár ez volt talán az egyik legnagyobb adatbázissal dolgozó tanulmány közvetlen VO2peak mérésekkel, vannak korlátozásai:
- Csak olyan vizsgálatok kerülhettek be elemzésbe, amelyek szabványosított tesztmódszereket alkalmaztak és életkorra illetve nemre lebontott adatokat szolgáltattak – emiatt sok nagy populációs felmérés kimaradt;
- A legtöbb adat közepes vagy magas fejlettségű országokból származik; alacsony fejlettségű országokról kevesebb információ áll rendelkezésre;
- Sok tanulmány nem tartalmazott részletes adatokat résztvevők etnikai hovatartozásáról vagy társadalmi-gazdasági hátteréről;
- Ezek hiányosságok befolyásolhatják annak megértését is, hogyan kapcsolódik egymáshoz társadalmi egyenlőtlenség és fizikai fittség különböző kontextusokban.
A szerzők javasolják további kutatások indítását olyan populációk bevonásával is, amelyek jelenleg alulreprezentáltak. Emellett ajánlják annak vizsgálatát is, hogy milyen konkrét társadalmi intézkedések – például munkahelyi fitneszprogramok vagy közösségi sport kezdeményezések – segíthetik elő leginkább a kardiovaszkuláris fittség javítását különösen nők és sérülékeny csoportok körében.
A tanulmány részletei
A „Human development and gender inequality are associated with cardiorespiratory fitness: A global systematic review of VO2peak” című tanulmány szerzői Nicolas J. Pillon, Joaquin Ortiz de Zevallos, Juleen R. Zierath és Barbara E. Ainsworth.
Forrás: https://www.psypost.org/study-finds-stronger-fitness-in-countries-with-greater-gender-equality/