A nemzetközi kereskedelem és az amerikai gazdaság jövőjét érintő egyik legfontosabb jogi és gazdasági vita zajlik az Egyesült Államokban. Egy széles körű, politikai spektrumon átívelő közgazdász csoport, köztük a volt Federal Reserve elnökök, Ben Bernanke és Janet Yellen, sürgetik az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát, hogy semmisítse meg Donald Trump elnök globális vámtarifáinak nagy részét. Állításuk szerint ezek a tarifák téves feltételezéseken alapulnak a globális gazdaságról, és hosszú távon káros hatással lesznek az amerikai gazdaságra.
A közgazdászok álláspontja: A kereskedelmi deficit nem rendkívüli veszély
Közel ötven neves közgazdász nyújtott be egy rövid véleményt a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben kifejtik, hogy az Egyesült Államok és más országok közötti kereskedelmi deficit várható jelenség, és nem az a „szokatlan és rendkívüli” fenyegetés, amelyre Trump adminisztrációja hivatkozott a tarifák bevezetésekor. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kölcsönös vámtarifák nem fogják megszüntetni ezeket a deficithelyzeteket.
„A kölcsönös vámtarifák nem oldják meg a kereskedelmi deficit problémáját” – írják. „Ehelyett trillió dolláros hatást gyakorolnak az egész gazdaságra, amely minden háztartásban és államban érezhető lesz.”
A csoport hozzátette: „Ez alapvető közgazdaságtan, de következményei mélyrehatóak.”
A Legfelsőbb Bíróság előtt álló jogi kérdés
A Legfelsőbb Bíróság 2025. november 5-én tárgyalja azt a kérdést, hogy Trump elnök jogszerűen bocsátotta-e ki ezeket a vámtarifákat az 1977-es Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatáskörökről szóló törvény (IEEPA) alapján. Ez a törvény lehetőséget ad az elnöknek arra, hogy pénzügyi eszközöket alkalmazzon nemzetbiztonsági, külpolitikai vagy gazdasági vészhelyzetek kezelésére.
Ezzel párhuzamosan több külső szervezet is benyújtotta véleményét úgynevezett baráti bírósági beadványok formájában. Ezek között szerepeltek korábbi szövetségi bírák, katonai és nemzetbiztonsági tisztek, valamint külpolitikai szakértők is.
Közgazdászok sokszínűsége és kritikái
A véleményt benyújtó közgazdászok között megtalálhatók volt kongresszusi költségvetési igazgatók, például Douglas Holtz-Eakin, valamint korábbi elnöki tanácsadók, mint Greg Mankiw (George W. Bush alatt) és Jason Furman (Barack Obama alatt). Ez a széles körű támogatottság azt mutatja, hogy a tarifaellenes álláspont nem kötődik kizárólag egy politikai oldalhoz.
A csoport élesen bírálta Trump elnököt amiatt, hogy olyan országokat sújt tarifákkal, amelyekkel szemben lehetetlen lenne kiegyenlíteni a kereskedelmi mérleget. Hivatkoztak Robert Solow Nobel-díjas közgazdász humoros megjegyzésére is: ő mindig kereskedelmi deficittel rendelkezik borbélyával szemben, aki egyáltalán nem vásárol tőle semmit.
„Az Egyesült Államok rendelkezik a világ vezető technológiai szektorával, ezért évtizedek óta többletet termel szolgáltatások kereskedelmében” – írták Washingtonban benyújtott dokumentumukban. „Ezzel szemben például banánkereskedelmi deficitet mutatunk ki, mert az amerikai éghajlat nem alkalmas banántermesztésre.”
Trump adminisztrációjának érvei és ellenérvek
Trump adminisztrációja szeptember 19-én benyújtott dokumentumában azt állította, hogy az elnök azért rendelte el a tarifákat, hogy „orvosolja Amerika országot romboló kereskedelmi deficitjeit”. A kormányzat szerint „az elnök számára ezek az ügyek világos választást jelentenek: tarifákkal gazdag nemzet vagyunk; tarifák nélkül szegény nemzet.”
A Legfelsőbb Bíróság feladata eldönteni, hogy Trump jogszerűen használta-e az IEEPA-t erre a célra. Az amerikai kereskedelmi bíróság már korábban elutasította Trump érveit, ezt pedig egy szövetségi fellebbviteli bíróság is megerősítette.
Egy külön perben két családi tulajdonban lévő oktatójáték-gyártó vállalat is megtámadta a tarifákat egy szövetségi bírósági döntés után.
Külső támogatók és ellenzők
Trump adminisztrációja mellett néhány külső szervezet is kiállt a Legfelsőbb Bíróság előtt. Az American Center for Law and Justice például azt hangsúlyozta beadványában, hogy az elnök az „egyedüli szerve” az amerikai külpolitikának.
„Amikor a szövetségi bíróságok kétségbe vonják az elnök döntéseit nemzetközi vészhelyzetekről és gazdasági fenyegetésekről, akkor nem csupán túllépik hatáskörüket – hanem aláássák azt az alkotmányos rendszert is, amely több mint két évszázada irányítja Köztársaságunkat.”
A tarifák hatása és politikai jelentősége
A tarifák továbbra is feszültséget keltenek a globális gazdaságban és bizonytalanságot okoznak a pénzügyi piacokon. Trump elnök gyakran használja ezek fenyegetését nyomásgyakorlásként kereskedelmi partnereire annak érdekében, hogy kedvezőbb megállapodásokat érjen el az Egyesült Államok számára.
Ezek a vámok annyira központi elemei lettek Trump külpolitikájának, hogy kabinettagjai augusztusban figyelmeztették egy szövetségi fellebbviteli bíróságot: ha megsemmisítik ezeket a vámokat, az súlyos diplomáciai kínossághoz vezethet. Scott Bessent pénzügyminiszter-helyettes például „veszélyes diplomáciai megalázottságról” beszélt.
Kisvállalkozások és állami kormányzatok tiltakozása
A külső felek beadványai után kisvállalkozások és demokrata vezetésű államok is benyújtották saját érveiket a Legfelsőbb Bírósághoz. Az egyik vállalat, a Learning Resources Inc., illegálisnak nevezte Trump tarifáit és úgy fogalmazott: ezek egy tíz évre kiterjedő 3 billió dolláros adót jelentenek az amerikai fogyasztóknak.
Az államokat Oregon főügyésze, Dan Rayfield vezeti ebben az ügyben. Szerintük Trump „túlzó retorikával” próbálja elfedni azt az egyszerű jogi kérdést, hogy ki jogosult adót kivetni az importált árukra.
„A Kongresszus dönt arról, hogy mennyit adóztasson azon amerikaiakon, akik külföldről importálnak árut – nem pedig az elnök.”
A jogi háttér: IEEPA törvény és annak értelmezése
Trump szerint vámtarifái jogszerűek az IEEPA alapján, amely lehetőséget ad arra, hogy „szabályozza” az importált árukat egy vészhelyzet kezelésére hivatkozva. A vitatott vámok között szerepelnek az április 2-án bevezetett úgynevezett „Felszabadulás Napja” tarifák is, amelyek 10-50%-os vámokat vetnek ki számos importált termékre forrásországtól függően.
Ezen túlmenően vitatottak azok a vámok is Kanadára, Mexikóra és Kínára vonatkozóan, amelyeket migrációs problémákra és fentanyl-csempészetre hivatkozva vezettek be. Trump szerint ezek is nemzeti vészhelyzetnek minősülnek IEEPA értelmében.
Az adminisztráció reakciója és további fejlemények
Az adminisztráció enyhíteni próbálta a per hatását azzal az érvvel, hogy legtöbb vámtarifa más jogszabályokon keresztül is bevezethető lenne. Például acélra, alumíniumra és autókra kivetett vámokat más törvény alapján vezették be – így ezek nincsenek közvetlenül érintve ebben a perben.
Záró gondolatok
A jelenlegi ügyek – Learning Resources v. Trump (24-1287) és Trump v. V.O.S. (25-250) – jelentős mérföldkövek lehetnek abban a hosszabb folyamatban, amely meghatározza majd Amerika jövőbeni kereskedelempolitikáját és alkotmányos hatáskörét. A Legfelsőbb Bíróság döntése komoly precedenst teremthet arra nézve is, milyen mértékben avatkozhat be egy elnök gazdasági kérdésekbe vészhelyzeti törvények alapján.
Forrás: https://finance.yahoo.com/news/trump-tariffs-panned-bernanke-yellen-184211358.html