Az idei év kivételesen sikeresnek bizonyult a neurotechnológia területén, ha eltekintünk attól, kik finanszírozzák ezeket az innovációkat. 2023-ban olyan áttörő fejlesztések születtek, mint egy apró agyi implantátum, amely képes volt dekódolni a bénult betegek belső beszédét, vagy egy olyan eszköz, amely visszaadta a látást korábban vak pácienseknek.
Valódi áttörések az agyi implantátumok és látás-helyreállítás terén
Augusztusban egy apró agyi implantátum sikeresen dekódolta a bénult betegek belső beszédét, ami hatalmas előrelépés a kommunikációs lehetőségek terén azok számára, akik nem képesek beszélni. Októberben pedig egy új technológia segítségével olyan páciensek nyerték vissza látásukat, akik korábban elveszítették azt.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a neurotechnológia képes valódi, közvetlen egészségügyi problémákat kezelni és javítani az érintettek életminőségét.
A finanszírozók és a sci-fi narratívák torzító hatása
Ugyanakkor szakértők szerint az iparág legismertebb befektetői – például Elon Musk vagy OpenAI társalapítója, Sam Altman – inkább futurisztikus elképzeléseikkel vonják el a figyelmet a valós kutatásoktól. Musk például gyakran beszél arról, hogy az agy-számítógép interfészek lehetővé tehetik majd az emlékek feltöltését és letöltését új testbe vagy robottestbe.
Marcello Ienca, a müncheni Műszaki Egyetem neuroetika professzora szerint ezek a narratívák jelentősen torzítják a közbeszédet és hosszú távon károsak lehetnek. „A történetek, amelyeket használnak, elvonják a figyelmet azoktól a tényleges problémáktól és lehetőségektől, amelyekkel foglalkozni kellene” – mondta.
Michael Hendricks neurobiológus professzor (McGill Egyetem) hasonlóan vélekedik: „A gazdag emberek által támogatott buta transzhumanista ötletek összezavarják a közvéleményt arról, hogy mi is lehet valójában a neurotechnológia potenciálja.”
A nagy tech cégek növekvő érdeklődése és beruházásai
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érdeklődés és befektetés a neurotechnológiába Silicon Valley-ben. Sam Altman augusztusban társalapítóként indította el a Merge Labs nevű céget, amely közvetlen versenytársa Elon Musk Neuralinkjének. Emellett olyan óriások is dolgoznak idegadatokat használó hordható eszközökön, mint az Apple (EEG fejhallgatók) vagy Meta (csuklópánt).
Marcello Ienca szerint jelenleg az Egyesült Államok legnagyobb technológiai vállalatai mind rendelkeznek neurotechnológiai kutatási programmal: Google például idegtérképezési projekten dolgozik, Meta pedig megvásárolta a Ctrl Labs nevű céget. „A neurotech ipar valóban kezd mainstreammé válni” – fogalmazott.
A neurotechnológia három fő kategóriája
A szakértők szerint érdemes három jól elkülöníthető kategóriában gondolkodni:
- Orvosi eszközök: Ide tartoznak például azok az agyi implantátumok, amelyek képesek beszédet dekódolni vagy bénult betegek számára számítógép-vezérlést biztosítani. Ezek az eszközök szigorúan szabályozottak és komoly klinikai kutatásokat igényelnek.
- Fogyasztói hordható eszközök:
- Tudományos-fantasztikus projektek:
Orvosi eszközök: A legígéretesebb terület
Az orvosi célú neurotechnológiák ígéretesek lehetnek olyan betegségek kezelésében, mint az ALS, Parkinson-kór vagy bénulás. Ezekkel visszaállítható lehet például a látás vagy hallás, illetve kezelhetők lehetnek neurodegeneratív és pszichiátriai betegségek.
Ugyanakkor ezek az eszközök még mindig gyerekcipőben járnak: egy nemrég megjelent tanulmány is bírálta az agy-számítógép interfészek körüli túlzó propagandát, hangsúlyozva, hogy ez a technológia még kezdeti stádiumban van.
Fogyasztói hordható eszközök: Adatvédelem és hatékonyság kérdései
A fogyasztói piacon megjelenő EEG alapú fülhallgatók vagy más agymonitorozó eszközök adatvédelmi aggályokat vetnek fel. Kínában például nagy port kavartak azok az EEG sisakok, amelyek állítólag munkások fáradtságát mérik.
Marcello Ienca szerint azonban ezeknek az eszközöknek az eredményessége erősen korlátozott: kevés megbízható és reprodukálható kutatás létezik róluk. Michael Hendricks hozzáteszi, hogy ezek az eszközök zajos adatokkal dolgoznak és nem alkalmasak hatékony megfigyelésre vagy személyes adatgyűjtésre egyéni esetekben.
Ezzel szemben Hervé Chneiweiss neurológus rámutatott arra is, hogy ha ilyen eszközöket munkahelyeken alkalmaznának például agyi fáradtság mérésére, akkor fennállhatna annak veszélye, hogy ezek alapján diszkrimináció történik.
Tudományos-fantasztikus projektek: Távoli jövőkép vagy irreális álom?
A leginkább futurisztikus elképzelések között szerepelnek azok az ötletek is, amelyek szerint egészséges emberek önként vállalnának invazív agyi implantátumokat azért, hogy telepatikusan kommunikáljanak számítógépekkel vagy irányítsanak tárgyakat gondolataikkal.
Ezek megvalósulása jelenleg nagyon valószínűtlen. Ha mégis bekövetkezne ilyen fejlettségű technológia elterjedése, akkor valóban felmerülhetnének komoly adatvédelmi és megfigyelési aggályok. Ugyanakkor Hendricks szerint jelenleg sokkal több adatot gyűjtenek rólunk böngészési előzményeinkből vagy vásárlási szokásainkból – ezek sokkal részletesebb képet adnak rólunk.
A „agyfeltöltés” mítosza: Tudományos tény vagy technológiai tévút?
A legextrémebb elképzelések között szerepel az agyfeltöltés (brain uploading) gondolata is – amikor tudatunkat egy számítógépre másolnánk át. Ez azonban jelenleg messze van attól, hogy akár csak megközelítőleg megvalósítható legyen.
Michael Hendricks szerint ez abból fakad, hogy sok technológiai szakember túlzottan számítógépes szemlélettel közelíti meg az emberi agyat: úgy tekintenek rá mint hardverre és magára az énre mint szoftverre. „Ha valóban feltölthető lennék egy számítógépre és így halhatatlan lehetnék, akkor talán most rögtön öngyilkos lennék” – mondta ironikusan –, de hozzátette: „Instinktíven mindannyian tudjuk, hogy ez nonszensz.”
A szabályozás dilemmája: Félelem vagy fejlődés?
Kristen Mathews jogász (Cooley ügyvédi iroda), aki mentális magánélet védelmével foglalkozik, arra figyelmeztetett: „Ez a sci-fi hype könnyen vezethet olyan szabályozáshoz, amely gátolja azon technológiák fejlődését, amelyek valóban segíthetnének rászoruló embereken.”
A félelem alapú törvényhozás tehát veszélyeztetheti azt a potenciált, amit ezek az innovációk kínálnak – különösen akkor, ha nem választjuk szét világosan a valós orvosi fejlesztéseket és a túlzó jövőképeket.
Következtetés
2023-ban jelentős előrelépések történtek a neurotechnológia területén – különösen orvosi alkalmazásokban –, amelyek valódi segítséget nyújthatnak súlyos neurológiai betegségekben szenvedőknek. Ugyanakkor fontos kritikusan szemlélni azt is, hogy milyen narratívák uralják ezt az iparágat. A túlzó sci-fi elképzelések nemcsak félrevezetők lehetnek a közvélemény számára, hanem akár hátráltathatják is a valódi tudományos fejlődést és szabályozást.
Az igazi kihívás tehát abban rejlik, hogy miként tudjuk támogatni és fejleszteni ezeket az ígéretes technológiákat anélkül, hogy elvesznénk a futurisztikus fantáziák között.





