Ha azt hitted, hogy a klímaváltozás csak egy távoli fenyegetés, akkor november 2025 adatai biztosan rád cáfolnak. Ez a hónap ugyanis a harmadik legmelegebb novemberként vonul be a meteorológiai történelembe, ami nem csupán egy statisztikai adat, hanem egy figyelmeztetés is arra, hogy a bolygónk éghajlata egyre inkább a veszélyzónába sodródik.
Globális hőmérsékleti helyzetkép: melegrekordok közelében
A globális átlagos felszíni levegő hőmérséklete novemberben 14,02°C volt, ami 0,65°C-kal magasabb az 1991-2020 közötti novemberi átlaghoz képest. Ez már önmagában is figyelemreméltó, de még inkább az, hogy ez a szám mindössze 0,20°C-kal maradt el a valaha mért legmelegebb novembertől, amelyet 2023-ban regisztráltak. A második legmelegebb november pedig 2024-ben volt, és attól is csak 0,08°C-kal volt melegebb.
Ami engem igazán meglepett: november 2025 hőmérséklete 1,54°C-kal haladta meg az ipari forradalom előtti (1850-1900) átlagot. Ez azt jelenti, hogy már két egymást követő hónap (október és november) is átlépte az 1,5°C-os határt – ami egy fontos mérföldkő az éghajlatváltozás szempontjából.
Az év első tizenegy hónapjának összképe
Az idei év január és november közötti időszakának globális átlaghőmérsékleti anomáliája +0,60°C az 1991–2020-as átlaghoz képest, vagyis +1,48°C az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva. Ez pontosan megegyezik a teljes 2023-as év adataival – ami jelenleg a második legmelegebb évként szerepel a rekordok között.
Ez alapján szinte biztosra vehető, hogy 2025 is bekerül majd a második vagy harmadik legmelegebb évek közé, akár holtversenyben is a 2023-as évvel. Az első helyet továbbra is 2024 tartja magának.
Bár idén nem valószínű, hogy átlépjük az éves szinten az 1,5°C-os emelkedést az ipari forradalom előttihez képest, az elmúlt három év (2023–2025) átlaghőmérséklete várhatóan meghaladja ezt a küszöböt – ez pedig új fejezetet nyit az emberiség klímatörténetében.
Őszi szezon: harmadik legmelegebb boreális ősz
A boreális ősz (azaz szeptembertől novemberig tartó időszak) globális átlaghőmérséklete 0,67°C-kal haladta meg az 1991-2020 közötti átlagot. Ez szintén csak a 2023-as és 2024-es rekordoktól maradt el.
A világ nagy részén az átlagosnál melegebb időjárás uralkodott. Különösen feltűnő volt ez Észak-Kanadában, az Északi-sarkvidéken és Antarktisz területén. Ugyanakkor Dél-Ázsiában vegyes képet láthattunk: itt nem volt egyöntetűen meleg vagy hideg időjárás.
Egy érdekes kivétel volt Északkelet-Oroszországban, ahol jelentős hideg anomáliák jelentkeztek – mintha a természet is jelezni akarná: nem mindenhol egyformán zajlik a felmelegedés.
Európa és környéke: keleti területek melegek, északon hűvösebb
Európában novemberben az átlagos hőmérséklet 5,74°C volt – ez 1,38°C-kal magasabb az elmúlt három évtized novemberi átlaga felett –, így ez lett az ötödik legmelegebb novemberünk. A legmarkánsabb melegedést Kelet-Európában, Oroszországban, a Balkánon és Törökországban mérték.
Ezzel szemben Észak-Svédországban és Finnországban, Izlandon valamint Észak-Olaszország és Dél-Németország egyes részein alacsonyabb hőmérsékleteket tapasztaltak az átlagnál.
A kontinensen kívül pedig különösen kiemelkedően meleg volt a sarkvidéki térség: Északkelet-Kanada és a kanadai szigetcsoportok mellett az Egyesült Államok egyes részei, az Északi-sarki-óceán és Kelet-Antarktisz is jelentős pozitív anomáliákat mutattak.
Ugyanakkor Észak-Szibéria nagy részén kiterjedt hideg anomáliák alakultak ki – ez ismét azt mutatja, hogy bár globálisan melegszik a Föld, helyi szinten még mindig lehetnek jelentős eltérések.
Európa ősszel is melegedett
Az európai ősz összességében a negyedik legmelegebbnek bizonyult a mérések történetében: átlagosan 1,06°C-kal haladta meg az 1991-2020 közötti időszakot. A keleti régiókban – különösen Fennoskandináviában és Oroszországban – volt jellemzően melegebb időjárás. Nyugat- és Közép-Európában viszont többnyire közel átlagos hőmérsékleteket mértek (kivéve az Ibériai-félszigetet).
Tengeri felszíni hőmérséklet: rekordközeli értékek
A tengerek felszíni hőmérséklete (SST) novemberben szintén kiemelkedően magas volt: a szélességi övben 60°D–60°É között az átlagos érték 20,42°C volt – ez pedig minden idők negyedik legmagasabb novemberi értéke. Bár ez még mindig 0,29°C-kal elmarad a rekordtól (amit 2023-ban mértek), így is aggasztó adat.
A Csendes-óceán északi részén továbbra is jelentős mértékű felmelegedés zajlott le: itt rekordmagas tengeri felszíni hőmérsékleteket regisztráltak nyugaton. Ezzel szemben a központi és keleti egyenlítői Csendes-óceán területén közel átlagos vagy annál alacsonyabb értékeket mértek – ez annak köszönhető, hogy ENSO-semleges állapotból enyhe La Niña irányába mozdultunk el.
Különösen feltűnő volt Norvég-tenger rendkívül magas vagy rekordközeli tengeri felszíni hőmérséklete – hasonlóképpen Ausztrália keleti partjainál található Korall-tengerben is extrém magas értékeket mértek.
Mit jelent mindez nekünk?
Lehetetlen nem észrevenni: ezek az adatok nem csupán számok egy táblázatban. A klímaváltozás itt van velünk – nem holnap vagy holnapután –, hanem most. A rekordközeli melegedések Európától Kanadáig és Ausztráliáig mindannyiunk életét befolyásolják. Az extrém időjárási események gyakoribbá válása pedig már nem csak tudományos jóslat többé.
Szerinted meddig lehet még halogatni a cselekvést? Milyen lépések kellenek ahhoz, hogy ne csak statisztikákban lássuk majd vissza ezt a változást?
Forrás: https://climate.copernicus.eu/surface-air-temperature-november-2025
