OpenAI alapításának célja az emberiség javának szolgálata volt, azonban az utóbbi időben több nonprofit szervezet állítja, hogy a mesterséges intelligencia óriás eltért eredeti küldetésétől, és megfélemlítési taktikákat alkalmaz kritikusaival szemben.
A jogi csata háttere
Az elmúlt hónapokban legalább hét olyan nonprofit szervezet kapott idézést (subpoena), amelyek kritikusak voltak az OpenAI-val szemben. Ezek az idézések túlságosan széleskörűek, és a nonprofitok szerint jogi megfélemlítésként szolgálnak. Az idézések mind részei egy jogi harcnak, amely OpenAI és Elon Musk között zajlik, azzal a céllal, hogy az OpenAI azt sugallja: az idézett nonprofitok valamilyen módon Muskhoz kötődnek.
Ezek a szervezetek korábban nyílt leveleket és petíciókat írtak alá vagy szerveztek, amelyek kritizálták az OpenAI nonprofitból profitorientált közhasznú vállalattá való átalakulását. Egy esetben egy idézett nonprofit támogatott egy kaliforniai törvényjavaslatot is, amely az első átfogó szabályozást vezette be az olyan vezető AI cégekre, mint az OpenAI.
A nonprofitok helyzete és az idézések tartalma
Hat nonprofit nem volt érintett a Musk és OpenAI közötti perben, mielőtt a cég idézéseket bocsátott ki rájuk. Egy további szervezet ugyan benyújtott támogató dokumentumot az ügyben, de nem áll kapcsolatban Muskkal. Három idézés – a San Francisco Foundation, Ekō és a Future of Life Institute részére – korábban nem került nyilvánosságra.
A nonprofitok szerint az idézések célja elsősorban privát információk kinyerése az OpenAI kritikusaival kapcsolatban, annak ellenére, hogy többségüknek nincs kapcsolata Muskkal vagy a folyamatban lévő perrel.
Kritikák és vélemények a megfélemlítési taktikákról
Robert Weissman, a Public Citizen társelnöke elmondta: „Ez a viselkedés rendkívül szokatlan. 100%-ban megfélemlítésre irányul.” Hozzátette, hogy ez egy „kíméletlen profitorientált vállalat taktikája”, amely megpróbálja elhallgattatni a nonprofit kritikusokat és elrettenteni őket a nyilvános megszólalástól.
Az idézések által kért dokumentumok széles skálán mozognak: minden információt kérnek a szervezetek támogatóiról és adományairól, valamint minden kommunikációt Elon Musk-kal, Mark Zuckerberg-kel és Meta-val kapcsolatban. Az OpenAI korábban gyanakodott arra, hogy Meta és Zuckerberg részt vesz Musk 970 milliárd dolláros ajánlatában az OpenAI megvásárlására.
Az OpenAI átalakulása: nonprofitból profitorientált vállalattá
2023 szeptemberében az OpenAI bejelentette, hogy profitorientált cégként folytatja működését annak érdekében, hogy elegendő tőkét vonjon be küldetése teljesítéséhez. Ez kulcsfontosságú lépés lehet egy esetleges tőzsdei bevezetés előtt, amely lehetővé tenné a befektetők számára értékes részvények birtoklását.
A kritikusok szerint azonban ez a változás lehetőséget ad arra, hogy az OpenAI profitot hajszoljon eredeti jótékonysági céljai helyett. Ez különösen érzékeny téma annak fényében, hogy jelenleg a világ legértékesebb startupjaként tartják számon.
A botrány kibontakozása és belső kritikák
Pénteken robbant ki igazán a botrány: több nonprofit munkatársai közösségi médiában állították, hogy az OpenAI által kibocsátott idézések túlzó jogi eszközök, amelyek messze túlmutatnak egy átlagos peres eljáráson és gyakran irrelevánsak Musk ügyével kapcsolatban.
Ezek után több jelenlegi és volt OpenAI alkalmazott is nyilvánosan bírálta a cég lépéseit – ami ritka jelenség egy ennyire zárt vállalatnál. Joshua Achiam, az OpenAI küldetésének összehangolásáért felelős vezetője így fogalmazott X-en (korábbi Twitter): „Nem tűnik ez túl jónak… Van kötelességünk mindannyiunk emberiségéhez.”
A Musk-ügy részletei
Elon Musk tavaly pert indított Sam Altman ellen (az OpenAI vezérigazgatója), valamint más alapítók ellen is. Azzal vádolja őket, hogy megsértették az OpenAI nonprofit kötelezettségeit profitorientált törekvéseikkel – amit „az altruizmus és kapzsiság tankönyvi példájának” nevezett.
Altman és az OpenAI viszont azt állítják, hogy Musk féltékeny a cég sikerére, és rosszhiszemű taktikákat alkalmaz annak lassítására és irányításának megszerzésére személyes haszna érdekében. Musk emellett az xAI nevű rivális AI cég alapítója és vezérigazgatója is.
Az idézett nonprofit szervezetek reakciói
San Francisco Foundation (SFF)
A SFF célja közösségek erősítése és filantrópia előmozdítása San Francisco környékén. A szervezet hangsúlyozza, hogy soha nem kapott támogatást Musktól és nem vett részt perben vele. A SFF januárban petíciót vezetett Kalifornia főügyészéhez az OpenAI átalakulásának megakadályozására.
„Az OpenAI hatalmas vagyona jótékony célt szolgál – emberiség javát –, ezért ellenzi ezeknek az eszközöknek magánprofit céljára történő átirányítását.” – Judith Bell, SFF főhatás tisztviselője
Ekō
Ez a nemzetközi nonprofit szervezet elsősorban vállalatok hatalmának korlátozásával foglalkozik. Már áprilisban jelezte aggályait az OpenAI vállalati struktúrájával kapcsolatban, majd nyilvános kampányt indított ellene.
Emma Ruby-Sachs, Ekō ügyvezető igazgatója elmondta: „Tudtuk, hogy ez egy taktika arra, hogy elhallgattassanak minket.” Ekō tagadja bármilyen Muskhoz kötődő finanszírozást; sőt kampányaik között szerepeltek olyan akciók is, amelyek Muskot kritizálták.
Future of Life Institute (FLI)
A FLI legalább 10 millió dollár támogatást kapott Musktól 2021-ben AI kutatásra és szabályozási programokra. A szervezet hangsúlyozza, hogy Musk nem vesz részt működésükben. Az FLI október elején kapta meg idézését; elnökük külön személyes idézést is kapott augusztus végén.
További érintett szervezetek
- The Midas Project: AI-átláthatósági civil kezdeményezés alapítója Tyler Johnston szintén kapott idézést; tagadja bármilyen Muskhoz kötődő finanszírozását vagy együttműködését.
- Legal Advocates for Safe Science and Technology (LASST): Tyler Whitmer vezetésével bíróként is aktív szervezet; bírálták Muskot mint káros befolyást.
- Encode: A SB 53 kaliforniai AI szabályozási törvény támogatói között van; egyik vezetőjük szintén idézést kapott.
Szakértői vélemények a jogi lépések kapcsán
Sean Eskovitz, volt amerikai ügyész szerint az idézések terjedelme agresszívnak tűnik. Kiemelte: „Fontos biztosítani, hogy ne zaklassanak harmadik feleket vagy ne hűtsék le szólásszabadságukat.”
Ray Seilie, Los Angeles-i litigator úgy véli: ha valódi megfélemlítésről lenne szó, akkor akár meghallgatásra is behívhatnák a tanúkat – itt azonban csak dokumentumokat kértek be.
Belső hangok és whistleblowerek
Daniel Kokotajlo, korábbi OpenAI kutató és whistleblower beszámolt arról is, milyen erős pszichológiai nyomás nehezedik kritikusként dolgozó munkatársakra – még akkor is ha nincsenek formális peres eljárások ellenejük.
„Amikor valaki ténylegesen megtapasztalja ezt élőben, nagyon erős késztetést érez arra, hogy hallgasson.”
Záró gondolatok
A jelenlegi helyzet rávilágít arra a feszültségre, amely egy innovatív technológiai vállalat profitorientált működése és eredeti jótékonysági küldetése között fennállhat. Az OpenAI átalakulása komoly vitákat váltott ki mind jogi mind etikai síkon – különösen akkor, amikor olyan civil szervezeteket érint megfélemlítés gyanújával vádolt lépések sorozata, amelyek csak a mesterséges intelligencia felelős fejlesztését szeretnék előmozdítani.
Egyelőre kérdéses marad, milyen hatással lesz ez a jogi csata mindkét félre és magára az AI iparágra globálisan – de annyi biztos: a transzparencia és etika kérdése továbbra is kulcsfontosságú marad ebben a gyorsan fejlődő szektorban.