Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb és legvitatottabb jogi csatája zajlik éppen az Egyesült Államokban, ahol az OpenAI Inc.-t több szerzői jogi perben is megvádolják. A legfrissebb fejlemény szerint a cégnek ki kell adnia mintegy 20 millió anonimított ChatGPT-naplót, miután egy szövetségi bíró elutasította az OpenAI azon kérését, hogy dobják vissza a magisztrátusi bíró korábbi rendelkezését, amelyet a cég szerint nem vett kellőképpen figyelembe a felhasználók adatvédelmi aggályait.
A bírósági döntés háttere: adatvédelem kontra relevancia
A New York-i Dél-Distriktus Szövetségi Bíróságának magisztrátusi bírája, Ona T. Wang úgy ítélte meg, hogy a felhasználók adatvédelmi aggályait megfelelően mérlegelte a bizonyítékok relevanciájával szemben az ügy folyamatban lévő tárgyalásában. Ezt erősítette meg Sidney H. Stein kerületi bíró is egy január 5-én kiadott végzésében.
Az OpenAI azt szerette volna elérni, hogy csak egy keresést végezhessenek el a 20 milliós mintán belül, és csak azokat a beszélgetéseket adják ki, amelyek konkrétan érintik a felperesek műveit. A bíróság azonban ezt elutasította, mondván, nincs olyan joggyakorlat, amely előírná, hogy a felfedezési eljárás során mindig a legkevésbé terhes módszert kell alkalmazni.
Miért fontos ez az ügy?
Ez a döntés egy hosszú és bonyolult felfedezési folyamat része, amely összesen 16 szerzői jogi pert fog össze az OpenAI ellen. Ezeket az ügyeket egy közös előzetes tárgyalási eljárásban kezelik New Yorkban. Az eset jól mutatja, milyen mélyreható kérdéseket vet fel az AI és a szerzői jog viszonya: hogyan használhatják fel az AI-k által gyűjtött adatokat? Milyen határok között mozoghatnak a cégek anélkül, hogy megsértenék a tartalomkészítők jogait?
A felperesek között olyan neves médiumok szerepelnek, mint a New York Times Co. vagy a Chicago Tribune Co. LLC. Ők eredetileg egy hatalmas, 120 milliós naplómintát kértek be júliusban. Az OpenAI ezt ellenezte, majd végül egy kisebb, 20 milliós mintát ajánlott fel – ami nagyjából a megőrzött naplóinak fél százaléka –, amit a médiumok elfogadtak.
Az OpenAI visszalépése és a bíróság álláspontja
Októberben azonban az OpenAI közölte: nem fogja teljes egészében átadni ezt az anonimizált mintát, helyette csak keresési eredményeket ajánl fel. Ez persze nem nyerte el a bíróság tetszését: Wang bíró novemberben helybenhagyta a médiumok kérését, decemberben pedig elutasította az OpenAI újabb kérelmét az ügy újragondolására.
Sidney Stein bíró rámutatott arra is, hogy az OpenAI főként egy értékpapírjogi ügyre hivatkozott védekezésként – ahol másodfokon megtiltották bizonyos hangfelvételek felfedezését –, de ez nem hasonlítható össze ezzel az AI-szerzői jogi vitával. Az értékpapírügyben ugyanis illegális lehallgatások voltak szóban, és erősebb adatvédelmi érdekek álltak fenn. Ezzel szemben ChatGPT esetében vitathatatlanul az OpenAI birtokolja ezeket a naplókat, és a felhasználók önként küldték be kommunikációikat.
Kik állnak a háttérben?
A felpereseket olyan neves ügyvédi irodák képviselik, mint a Susman Godfrey LLP vagy a Loevy & Loevy. Az OpenAI oldalán pedig több nagy kaliberű cég áll: Keker, Van Nest & Peters LLP; Latham & Watkins LLP; valamint Morrison & Foerster LLP.
Mit jelent mindez nekünk?
Ez az ügy messze túlmutat egyetlen vállalat vagy pereskedés keretein. Az AI fejlődése és annak tartalomhasználati gyakorlata alapjaiban formálhatja át azt is, hogyan kezeljük majd digitális világunkban a szerzői jogokat. Ha most nem figyelünk oda ezekre a döntésekre, könnyen lehet, hogy pár év múlva már késő lesz korrigálni azt, amit ma engedünk meg.
Szerinted mennyire van joga egy AI-cégnek ahhoz hozzáférni és használni hatalmas mennyiségű felhasználói adatot? Hol húznád meg te személy szerint azt a határt? Érdemes lesz figyelni ennek az ügynek minden fejleményét – mert itt most nemcsak jogról van szó, hanem arról is, hogy milyen irányba indul tovább az egész technológiai ipar.
Az ügy hivatalos neve:
In Re: OpenAI, Inc. Copyright Infringement Litigation, S.D.N.Y., No. 1:25-md-03143
