A Szilícium-völgy startup cégeinek egyik állandó jellemzője, hogy kezdetben jelentős veszteségeket könyvelnek el. Ez történt olyan óriásokkal is, mint az Amazon, Uber vagy YouTube. Azonban, amennyire ismert, egyetlen technológiai vállalat sem égetett el olyan gyorsan és olyan hatalmas összegeket, mint az OpenAI.
OpenAI elképesztő veszteségei: Milyen mély a pénzügyi gödör?
2024-ben az OpenAI körülbelül 5 milliárd dollárt veszített, míg 2025 első felében ez a szám már 13,5 milliárd dollárra nőtt. Csak az utolsó negyedévben további 12 milliárd dolláros veszteséget jelentettek. Ezek a számok elképesztőek, különösen egy olyan iparágban, ahol a nyereségesség még csak távoli célkitűzésnek tűnik.
Az AI üzletág fenntarthatóságához azonban hatalmas bevételi forrásokra lesz szükség: a Bain & Company előrejelzése szerint 2030-ra akár 2 billió dolláros piacról beszélhetünk. Az OpenAI pedig – az Nvidia mellett – kulcsszereplőként jelenik meg ezen a piacon, így jelentős szeletet képviselhet ebből a tortából.
Kormányzati támogatás vagy piaci csoda? Az OpenAI finanszírozási dilemmája
A hatalmas veszteségek és a növekvő tőkebevonási igények közepette az OpenAI egyre inkább kényszerül arra, hogy kormányzati támogatásokért folyamodjon. Sarah Friar, az OpenAI pénzügyi igazgatója egy nemrégiben tartott Wall Street Journal technológiai konferencián felvetette, hogy szükség lehet állami hitelgaranciákra annak érdekében, hogy a vállalat továbbra is versenyképes maradhasson.
Ez a javaslat sokak számára előzetes mentőcsomagnak tűnt: mintha már most átugranánk a válságot és egyből a kockázatok társadalmasítására térnénk át. Bár Friar később pontosított, hangsúlyozva, hogy inkább az egész AI iparág strukturális támogatásáról beszélt, nem csupán saját cégéről, valószínűsíthető, hogy valamilyen nagy volumenű szubvenció nélkül nehéz lesz fenntartani az OpenAI jelenlegi üzleti modelljét.
Az AI üzleti modellje: Lehet-e valóban nyereséges?
A mesterséges intelligencia üzleti potenciálját sokféleképpen lehet értékelni. Egy részben tájékozott vélemény szerint az AI bizonyos alkalmazásokban óriási lehetőségeket rejt magában, és számos vállalat számára hasznos eszköz lehet kódolásban, logisztikában vagy menedzsmentben. Ugyanakkor jelenleg sok AI-alapú üzleti modell meglehetősen gyenge lábakon áll.
- Hatékonyságnövelés kérdése: Bár sok cég használ AI-t különféle feladatokra, még nem egyértelmű, hogy ezek valóban növelik-e a termelékenységet.
- Káros alkalmazások: Az AI sajnos hozzájárulhat spam tartalmak tömeges előállításához, bosszúpornó és gyermekpornográfia terjesztéséhez, csalásokhoz és csalásokhoz is.
- Jogi kockázatok: Az illegálisan letöltött adatokkal tanított modellek használata komoly jogi problémákat vethet fel.
Mindezek ellenére kétségtelenül lehet pénzt keresni ezekkel az alkalmazásokkal – de még teljes jogi védettség esetén sem valószínű, hogy éves szinten elérnék a 2 billió dolláros bevételt.
Kockázati tőkebefektetések és túlzott várakozások
A kockázati tőkebefektetők több száz milliárd dollárt öntenek ebbe a technológiába abban a hitben, hogy hamarosan forradalmi áttörés következik be – például robotizált munkaerő formájában. Ez utóbbi azonban inkább egy politikai mozgalom által felfújt illúzió lehet.
A jelenlegi LLM-ek (nagy nyelvi modellek) és képgenerátorok nem tudatos lények: bár lenyűgöző képességekkel rendelkeznek, nem hasonlíthatók emberi tudatossághoz vagy érzékenységhez. A valódi tudatosság eléréséhez teljesen új megközelítésre lesz szükség.
Az AI piaci versenyhelyzete: Miért nehéz hatalmas profitot termelni?
A hagyományos szoftver- vagy közösségi média modellektől eltérően az AI működése más alapokon nyugszik:
- Magas tőkeköltségek: Az AI fejlesztése és működtetése rendkívül költséges.
- Magas marginális költségek: Egy-egy újabb használat vagy lekérdezés jelentős erőforrásokat igényel.
- Könnyen lemásolható technológia: Az API-hozzáférés révén más cégek könnyen tanulmányozhatják és lemásolhatják az adatokat és modelleket.
Például kínai fejlesztők már megpróbálták lemásolni ChatGPT-t jóval alacsonyabb költséggel. Ez azt jelzi, hogy nehéz lesz monopolhelyzetet kialakítani vagy tartós versenyelőnyt szerezni ezen a területen.
Belső fejlesztések kontra külső szolgáltatók
Nagyvállalatok számára – mint például a Novo Nordisk – gyakran érdemesebb saját mérnököket alkalmazni saját AI-modellek fejlesztésére, mint külső szolgáltatóktól vásárolni. Így jobban kontrollálhatják adataikat és költségeiket is alacsonyan tarthatják.
Kormányzati szerződések: Egy lehetséges menekülési út?
Egy másik lehetőségként az OpenAI hasonló szereplőkké válhatna, mint Palantir vagy Boeing – olyan cégekké, amelyek állami megrendelésekből élnek meg. A nemzetbiztonsági érdekek mentén kötött szerződések jelentős bevételi forrást biztosíthatnak egy olyan vállalatnak is, amely negyedévente több tízmilliárd dolláros veszteséget termel.
Záró gondolatok: Mennyire reális az AI jövője?
Még ha össze is adjuk az összes lehetséges bevételi forrást és támogatást, egy billió dolláros éves költés nagyon távolinak tűnik egy olyan cégtől, amelynek jelenleg korlátozott bevételi potenciálja van. Ahogy nő a kétségbeesés és nőnek a finanszírozási igények, úgy válik egyre valószínűbbé egy újabb mentőcsomag kérése – amelyet nehéz lesz visszautasítani politikailag.
A döntéshozóknak mérlegelniük kell majd: megéri-e engedni Sam Altman-nek és társainak abban, hogy közpénzekből finanszírozzák ezt a kockázatos vállalkozást. Az AI jövője tehát nem csak technológiai kérdés – hanem gazdasági és politikai kihívás is egyben.
Forrás: https://prospect.org/2025/11/07/openai-maneuvering-for-government-bailout/
