A klímaváltozás hatásainak megértéséhez elengedhetetlen a részletes, helyi szintű időjárási adatok vizsgálata. Egy új kutatás, amelyet a North Carolina State University (NC State) kutatói végeztek, az elmúlt négy és fél évtized óránkénti hőmérsékleti adatait elemezve feltárta az Egyesült Államok különböző régióiban tapasztalható jelentős változásokat. A tanulmány különösen azt vizsgálta, hogy mennyi időt töltenek a hőmérsékletek bizonyos kritikus küszöbértékek felett vagy alatt, és milyen következményekkel járnak ezek a változások az adott területek ökológiájára, mezőgazdaságára és társadalmára.
A kutatás háttere és célja
Sandra Yuter, a NC State tengerészeti, földtudományi és légköri tudományok professzora, valamint a tanulmány vezető szerzője így fogalmazott: „Az egyik legnagyobb kihívás az éghajlatváltozásról beszélni és tervezni, hogy az átlagos változás túl kicsinek tűnik ahhoz, hogy jelentős legyen.” Például egy 2-3 Celsius-fokos emelkedés nem tűnik soknak egy 18 Celsius-fokos átlaghőmérséklet esetén, azonban ha egy területen a tipikus hőmérséklet 0 Celsius-fokról 1-2 fokkal emelkedik, az már komoly következményekkel járhat.
Adatforrás és módszertan
A kutatócsoport az Egyesült Államok és déli Kanada 340 időjárási állomásának 1978 és 2023 közötti óránkénti adatait elemezte. Az adatokat a Nemzeti Környezeti Információs Központ (NOAA) Integrált Felületi Adatbázis Lite verziójából nyerték ki. Minden állomás esetében kiszámították az elmúlt évtizedek trendjeit két kulcsfontosságú hőmérsékleti küszöbérték alapján:
- Fagyponthoz tartozó órák száma: 0 °C (32 °F) alatti hőmérsékleti órák
- Hőstressz küszöbértéke: 30 °C (86 °F) feletti órák száma, amely már stresszt okozhat növényeknek és állatoknak
Fontosságuk az éghajlatváltozás megértésében
Sandra Yuter„A hőmérséklet kritikus küszöbértékek feletti tartózkodási ideje sokkal fontosabb lehet, mint az egyszeri maximum érték.” Például egy nap során hat órán át tartó 32 °C-os maximum hőmérséklet sokkal nagyobb hatással van az élőlényekre és infrastruktúrára, mint ha csak egy órán át lenne ilyen meleg.
Főbb eredmények – Északkelet és Délnyugat eltérései
A kutatás legdrámaibb eredményei az Egyesült Államok északkeleti részén jelentkeztek télen. Az Mississippi folyótól keletre és a 37. szélességi foktól északra fekvő állomásokon átlagosan mintegy másfél-két héttel kevesebb időt töltöttek a hőmérsékletek fagypont alatt (0 °C) az elmúlt négy évtizedben.
Ezzel szemben a délnyugati régiókban – különösen Arizonában, Új-Mexikóban, valamint Dél-Nevadában, Dél-Kaliforniában és Dél-Texasban – mintegy másfél héttel nőtt azoknak az óráknak a száma, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 °C-ot (86 °F), ami már komoly hőstresszt okozhat mezőgazdasági növényeknek és állatoknak.
Középnyugat: magas ingadozás miatt kevés trend
A középnyugati régióban nem mutattak ki jelentős trendeket, mivel itt nagyobb volt az éves hőmérsékleti ingadozás. Ez azt jelenti, hogy bár előfordulhatnak szélsőséges hideg vagy meleg időszakok, ezek nem mutatnak egyértelmű növekvő vagy csökkenő tendenciát hosszabb távon.
Gyakorlati alkalmazások – Klímaadaptáció tervezése
A kutatók remélik, hogy ezek az eredmények segítenek döntéshozóknak, vállalkozásoknak és lakástulajdonosoknak abban, hogy megalapozottan tervezzék meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Sandra Yuter hangsúlyozta: „Elemzésünk célja megmutatni, hogyan zajlik le az éghajlatváltozás úgy, hogy az összhangban legyen a mindennapi tapasztalatokkal – így könnyebben érthetővé válik és pragmatikus lépésekre ösztönöz.”
Mivel az Egyesült Államok területe rendkívül nagy és változatos klímájú, a változások régiónként eltérően jelentkeznek. Az óránkénti hőmérsékleti adatok azonban jól használhatók annak meghatározására, hol várhatóak ökológiai változások, hogyan módosulhatnak élőlények viselkedései, energiafogyasztási szokások vagy akár a növekedési szezonok időtartama.
A tanulmány publikációja és támogatói
A kutatás eredményeit a PLOS Climate folyóiratban tették közzé 2025. november 12-én. A projektet támogatta többek között a NC State University Provost Professional Experience Programja, a NASA (80NSSC19K0354), valamint az Office of Naval Research (N00014-21-1-2116 és N00014-24-1-2216). A tanulmány első szerzője Logan McLaurin volt, aki korábban NC State hallgatóként vett részt a munkában. További közreműködők Kevin Burris doktorandusz és Matthew Miller senior kutató voltak.
Összegzés – Az óránkénti adatok ereje a klímaváltozás megértésében
A tanulmány rávilágít arra, hogy az óránkénti hőmérsékleti adatok elemzése milyen értékes információkat szolgáltathat az éghajlatváltozás regionális hatásairól. Az ilyen részletes elemzés segíthet abban is, hogy jobban megértsük a fagyos napok számának csökkenését vagy a forró napok számának növekedését – ezek pedig közvetlenül befolyásolják az élővilágot, mezőgazdaságot és emberi életet.
Ezzel párhuzamosan kiderült, hogy míg egyes területeken csökkennek a hideg órák számai, addig más régiókban nőnek azok a meleg órák számai, amelyek már komoly stresszt jelentenek élőlények számára. Ez komplex képet fest arról, hogyan alakul át kontinensünk klímája – ami nélkülözhetetlen tudás ahhoz, hogy hatékonyan reagáljunk rá.
