Szíria történetében először került elő egy pteroszaurusz fosszília, amely egy hatalmas, több mint 10 méteres szárnyfesztávolságú repülő őshüllőhöz tartozott. Ez a felfedezés nemcsak a régió paleontológiai térképét bővíti, hanem új fényt vet arra is, hogy milyen változatos élővilág uralta a késő kréta időszak égboltját.
A fosszília felfedezése és újraértékelése
A 2000-es évek elején egy helyi geológus bukkant rá egy hatalmas csonttöredékre egy foszfátbányában, Palmyra közelében. Akkoriban kevesen sejtették, hogy milyen jelentős tudományos értéket rejt ez a lelet. A fosszíliát röviden megvizsgálták, majd az instabil politikai helyzet és a finanszírozás hiánya miatt hosszú évekre feledésbe merült.
Később Wafa Adel Alhalabi szíriai paleontológus vette kézbe a leletet, és részletes tanulmányba kezdett. Saját költségén és eszközeivel dolgozott Latakiában, otthonában készítette elő a fosszíliát. „Annyi port és zajt csináltam, hogy az egész családom megőrült tőle” – mesélte Alhalabi. Az erőfeszítés azonban megtérült: kiderült, hogy a csont a bal felkarcsont (humerus) maradványa egy óriási pteroszaurusznak.
Szíria első pteroszaurusza – egy gigantikus repülő őshüllő
A fosszília nemcsak az első ilyen jellegű lelet Szíriából, hanem az egyik legnagyobb ismert példány a Közel-Keleten. A megőrzött csont 29 centiméter hosszú, és a kutatók szerint a teljes csont körülbelül 10%-kal kisebb lehetett, mint a Quetzalcoatlus northropié – ez az észak-amerikai rekordtartó pteroszaurusz mintegy 11 méteres (36 láb) szárnyfesztávolsággal rendelkezett.
„Ez az állat valószínűleg elérte a 10 méteres szárnyfesztávolságot, így versenyzett a legnagyobb ismert pteroszauruszokkal” – mondta Felipe Pinheiro, a brazil Universidade Federal do Pampa kutatója. Hozzátette: ez bizonyítja, hogy ezek az óriási repülők nem csak néhány régióra korlátozódtak, hanem széles körben elterjedtek voltak még a mai Közel-Keleten is.
Azhdarchidák – a kréta időszak legnagyobb repülő ragadozói
A fosszília az Azhdarchidae családhoz tartozik, amely fogatlan, hosszú nyakú pteroszauruszokat foglal magába. Ezek az állatok uralták az égboltot a késő kréta időszak végén. Tagjaik között találjuk például a Quetzalcoatlust és a Hatzegopteryxet is. Ezek az óriások nemcsak légi ragadozóként működtek, hanem szárazföldi vadászként is ismerték magukat: hosszú csőrükkel kisebb állatokat zsákmányoltak.
Érdekességként megemlítendő, hogy míg legtöbb azhdarchid maradványt belső szárazföldi vagy folyómeder üledékekből találják, addig ez a szíriai példány tengeri üledékből került elő a Palmyrides-hegységben, közel a Földközi-tenger partjaihoz. Ez arra utalhat, hogy ezek az óriások part menti környezetben éltek vagy legalábbis táplálkoztak.
„Nagyon ritka ilyen nagy azhdarchidot tengeri kőzetekben találni” – írták a kutatók. Ez azt mutatja, hogy ezek az állatok képesek voltak különféle élőhelyeken boldogulni, legyen szó kontinentális síkságokról vagy tengerparti területekről.
Egy elveszett égbolt visszhangjai
Körülbelül 70 millió évvel ezelőtt, a késő kréta időszakban Szíria nagy része sekély tenger részét képezte az Arab-lemezen. Az itt talált gigantikus pteroszaurusz maradványa rámutat arra, hogy ez a régió gazdag paleontológiai lelőhely lehet még akkor is, ha eddig kevéssé kutatták.
A politikai instabilitás és anyagi források hiánya miatt hosszú ideje nehézkes volt tudományos feltárásokat végezni ezen a területen. A mostani felfedezés remélhetőleg ösztönzőleg hat majd további kutatásokra a Közel-Keleten.
A tanulmány nemzetközi szerzőgárdája – amelyben részt vettek tudósok São Paulóból, Rennesből és Baszkföldről – hangsúlyozta: még egyetlen csont is képes átrajzolni azt a térképet, amely megmutatja hol éltek ezek az ősi repülők közvetlenül kihalásuk előtt.
Azhdarchidák utolsó leszármazottai
Az Azhdarchidák voltak az utolsó túlélők közé tartozó pteroszauruszok családjaiként; mintegy 66 millió évvel ezelőtt tűntek el ugyanabban a tömeges kihalásban, amely véget vetett a dinoszauruszok uralmának is. Ezzel lezárult egy több mint 200 millió évvel korábban kezdődött evolúciós fejezet – az ősi repülés története.
„Még egyetlen ilyen töredék is mély időkről mesél” – mondta Alhalabi –, „és emlékeztet minket arra, hogy Szíria geológiai múltja még rengeteg titkot rejt magában.”
Források és további információk
- Alhalabi, W.A., Pinheiro, F.L., Jaoude, I.B. et al.: Recovering lost time in Syria: a gigantic latest Cretaceous azhdarchid pterosaur from the Palmyrides mountain chain. Sci Nat 112, 78 (2025). DOI: 10.1007/s00114-025-02032-9
- Kép forrása: Felipe Pinheiro – rekonstrukció egy 33 lábas szárnyfesztávolságú óriási pteroszauruszról