Írta: Ingmar Rentzhog, klíma-kommunikátor, a Wedonthavetime.org alapító-vezérigazgatója
Bevezetés: A fosszilis korszak utolsó nagy válsága
2015 februárjában az oroszországi Kemerovo régióban, Myski közelében található Sibirginsky nyílt szénbányában dolgozók biztosították a vasúti kocsikba rakott szenet, hogy aztán elinduljon a szállítás. Az OAO Mechel Mining vállalat egységeként működő bánya egykor Oroszország egyik legfontosabb ipari ágazatának számított, amely mintegy 70 000 embernek adott munkát. Azonban mára ez az iparág mély válságba került, amely egyben a fosszilis energiahordozók korszakának töréspontját is jelzi.
Az orosz szénipar összeomlása: okok és következmények
A termikus szén ára 2022-es csúcsához képest közel 80%-kal esett vissza, és az orosz termelők több mint fele veszteséges. A Financial Times adatai szerint 2025 első hét hónapjában az ágazat 225 milliárd rubeles (kb. 2,8 milliárd dollár) veszteséget könyvelt el, ami több mint kétszerese a 2024-es teljes veszteségnek. Az exportpiacok eltűnése és a támogatások hiánya miatt már 23 szénvállalat zárt be, további 53 pedig bezárás veszélyével néz szembe.
„A szénipar a legsúlyosabb válságát éli át az 1990-es évek óta” – nyilatkozta Vladimir Korotin, a Russian Coal vezérigazgatója az Interfax állami hírügynökségnek.
Maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is elismerte, hogy „a széntermelők nehéz időket élnek”. A probléma egyszerű: a logisztikai költségek drasztikusan emelkedtek, a végső ár 50%-ról majdnem 90%-ra nőtt. Az ázsiai piacokon adott kedvezmények pedig olykor annyira mélyek, hogy a termelők veszteséggel exportálnak csak azért, hogy devizához jussanak és megőrizzék a bányászati régiók munkahelyeit.
Kuzbass régió helyzete: mélyülő deficit és korlátozott kormányzati segítség
Még Oroszország energiaközpontjának számító Kuzbass is 2024 végére 70,6 milliárd rubeles hiánnyal zárt, amely az első félévben további 36 milliárd rubellel mélyült. A májusban elfogadott kormányzati mentőcsomag csupán korlátozott adóhalasztásokat és kedvezményes fuvarozási díjakat tartalmazott – ezek azonban nem bizonyultak elegendőnek az összeomlás megállítására.
A fosszilis korszak vége: az ellátási hiány megszűnése és a technológiai áttörés kezdete
Három évvel ezelőtt még rekordprofitokat könyveltek el a fosszilis energiahordozók termelői, amikor Oroszország ukrajnai inváziója miatt az olaj hordónkénti ára meghaladta a 120 dollárt, és a szénárak is történelmi csúcsra emelkedtek. Sok szakértő új fosszilis aranykornak nevezte ezt az időszakot – azonban ez tévedés volt.
Már a háború előtt is stagnált a globális olajkereslet, csökkent a fejlett országokban a szénhasználat, és a tiszta energia beruházások már akkor meghaladták a fosszilis energiahordozók növekedését. A háborús kínálati sokkok csak felgyorsították ezt a folyamatot: pánik, spekuláció és piaci korrekció következett.
A Világbank előrejelzése szerint 2025-ben további mintegy 27%-kal esnek majd az árak, majd 2026-ban ismét csökkenés várható. Ezzel véget ér az ellátási hiány kora – helyette egy olyan korszak kezdődik, amelyben a technológia és hatékonyság lesz az elsődleges tényező.
A támogatások sem mentik meg az orosz szénipart
Az orosz szénipar szabadesésbe került. Egykor a poszt-szovjet ipar pillére volt, mára azonban gyorsabban veszít pénzt, mint ahogy azt a Kreml képes lenne megmenteni. A Moscow Times szerint globálisan a szén ára 2022 végéről 400 dollárról körülbelül 100 dollárra zuhant tonnánként 2025 májusára – miközben az orosz exportárak ennél is alacsonyabbak lettek: átlagosan mindössze 69 dollár FOB (a kikötői átvétel előtti ár), ami 2020 óta a legalacsonyabb érték.
Ezen árszinteken sok termelő veszteséggel dolgozik; több mint fele (53%) nem nyereséges – ez jelentős növekedés két év alatt (31,5%-ról). A Szibériai Szénenergia Társaság tízből négy vállalata már leállította vagy csökkentette működését.
„A jelenlegi árakon, árfolyamokon, finanszírozási költségeken és logisztikai feltételek mellett Kuzbass termikus szenet termelni mindenhol veszteséges.”
– Roman Golovin, stratégiai igazgató, Szibériai Szénenergia Társaság
A kormány májusban jóváhagyott egy 178 milliárd rubeles (kb. 2,2 milliárd dolláros) mentőcsomagot, de idén akár 300–500 milliárd rubeles (3,7–6,2 milliárd dolláros) veszteség is elképzelhető; az ágazat adóssága pedig megközelíti az 1,5 billió rubelt (18,6 milliárd dollárt). A Financial Times jelentése szerint csak az idei év első hét hónapjában már 225 milliárd rubeles veszteséget könyveltek el.
Az amerikai szénpiac párhuzamos története: aukciók vevők nélkül
Az Egyesült Államokban más okokból ugyan, de hasonlóan súlyos válságot él át a fosszilis ágazat. Montana államban például egy októberi szövetségi széntartalék-aukción mindössze egyetlen ajánlat érkezett: mindössze 186 ezer dollárt fizettek mintegy 167 millió tonna szénért – ez tonnánként körülbelül egy ezrelék dollárt jelent. Ez drasztikus visszaesés volt egy hasonló 2012-es aukcióhoz képest (1,10 dollár/tonna).
A belső piac ilyen mértékű hanyatlása miatt később más aukciókat is elhalasztottak Wyomingban és Utah államban „piaci körülményekre” hivatkozva. Elemzők szerint ez egyértelmű jelzés arra, hogy nincs verseny ezen készletekért – ami jól mutatja az iparág strukturális hanyatlását.
„Ez azt mutatja, hogy nincs verseny ezért a föld alatt lévő szenet illetően; nem ér sok pénzt. Ez rámutat arra az alapvető strukturális hanyatlásra, amellyel a szénipar szembesül – és ezt még nem sikerült megfordítani.”
– Seth Feaster, energetikai adat elemző (IEEFA)
A fosszilis „szuperciklus” utolsó lehelete
A „fosszilis szuperciklus” soha nem volt új korszak kezdete – inkább az öreg világ utolsó fellángolása volt. Az olajóriások rekordprofitokat értek el 2022-ben Oroszország ukrajnai inváziója miatt emelkedő árakon: például az ExxonMobil közel 56 milliárd dollárt keresett – minden idők legmagasabb nyereségét –, míg a Shell több mint 40 milliárdot hozott össze.
Bár sokan ezt fosszilis reneszánsznak nevezték akkoriban, mára világossá vált: már 2025-re megtorpant ezen energiahordozók növekedése. Az IEA előrejelzése szerint globálisan még az évtized vége előtt tetőzik majd mind a szén-, mind az olaj-, mind pedig a gázkereslet – ezzel kezdetét veszi egy strukturális hanyatlás.
A megújuló energia térnyerése: történelmi fordulópont
A tiszta energia most történt meg történelmi áttörése: először termelt több villamos energiát globálisan megújuló forrásból (34,3%), mint szenet (33,1%). Az Ember Global Electricity Mid-Year Insights jelentése szerint 2025 első felében rekordot döntött a megújuló energia termelése (5072 TWh), megelőzve ezzel a szenet (4896 TWh).
Ez nem politikai célkitűzés vagy becslés – hanem valós mérési adat. Minden újonnan keletkező villamosenergia-igény elsősorban tiszta forrásokból kerül kielégítésre.
A nukleáris energia újjáéledése
Míg a megújulók dominálnak növekedésben, addig az alacsony karbonkibocsátású nukleáris energia ismét stabilizáló szerepet tölt be. Franciaországban, az Egyesült Államokban és Kínában kis moduláris reaktorokat (SMR-eket) fejlesztenek – ezek kompakt rendszerek gyári előállítással –, amelyek kiegészítik a változó megújulókat.
Az IEA előrejelzése szerint fejlett országokban akár 40%-kal nőhet nukleáris kapacitásuk 2050-ig jelenlegi politikák mellett.
Az akkumulátorforradalom kezdete
Ha Oroszország szenes összeomlása egy korszak végét jelzi, akkor az akkumulátorok térnyerése egy új kezdetét jelenti. Kína Nanjing Jiangbei energiatároló állomásán például már olyan rendszereket üzemeltetnek sikeresen, amelyek képesek másodperc töredéke alatt reagálni és kiegyenlíteni az ingadozó megújuló termelést.
A Financial Times elemzésében kiemeli Kalifornia „mega-akkumulátor” fejlesztéseit: kapacitásuk háromszorosára nőtt 2020 óta (több mint 13 GW-ra), alapjaiban változtatva meg azt, hogyan kezelik csúcsterhelési időszakokat.
- Az akkumulátorok ára mintegy 90%-kal csökkent az elmúlt évtizedben.
- Előrejelzés szerint globálisan két-háromszorosára nőhetnek ezek kapacitásai még ebben az évtizedben.
- Ezek együtt alkotják majd az új globális energiarendszer gerincét megújulókkal és nukleárissal együtt.
A jövő gazdaságtana: hatékonyság vs. kitermelés
Lord Nicholas Stern professzor szerint ez nem erkölcsi kérdés – hanem matematikai tény. A fosszilis gazdaság monopolhelyzetekre és korlátozott ellátási láncokra épült; ezzel szemben a tiszta gazdaság skálázza termelését és folyamatosan tanulva fejlődik.
„A klímavédelmi beruházások lesznek a XXI. század növekedési történetei. A magas karbonintenzitású növekedés értelmetlen út vezet önpusztításhoz.”
– Lord Nicholas Stern
A nap-, szélenergia és akkumulátor tárolók ára több mint 80%-kal esett vissza tíz év alatt; miközben fosszilis eszközök amortizálódnak. Befektetők számára ez nem ideológia kérdése – hanem kötelességük.
A valóság elleni ellenállás: politikai visszalépések
Miközben piacok egyre inkább elfordulnak a fosszilistól és tiszta technológiák felé haladnak, új harc bontakozik ki magával az igazsággal kapcsolatban is.
- Az Egyesült Államokban például Biden-adminisztráció utasította NASA-t két CO₂-monitor műhold leállítására – ezek eddig világszerte legprecízebb eszközök voltak kibocsátások mérésére.
- Európában olyan pártok próbálják eltörölni nettó zéró kibocsátási célokat (pl. Németország AfD-je vagy brit Konzervatív Párt), kihasználva választói félelmeket költségektől és szabályozástól.
- Ezek ugyan nem állítják meg átmenetet teljesen, de jelentős késedelmet okoznak hatalmas társadalmi költségek mellett.
Késlekedés ára: drágább villamosenergia-fogyasztás
Az USA-ban például villamosenergia nagykereskedelmi ára mintegy 40%-kal nőtt első félévben; lakossági díjak pedig éves összevetésben akár 9–20%-kal emelkedtek. Ez részben annak köszönhető, hogy új adatközpontok növekvő igényével párhuzamosan akadályozva vannak legolcsóbb tiszta energiaforrások fejlesztései (nap-, szélenergia és tárolók).
Mire van szükségünk ahhoz, hogy befejezzük ezt az átmenetet?
Az IMF adatai szerint még mindig évente több mint 7 billió dollárt költenek globálisan fosszilistámogatásokra – amelyek torzítják piacokat és visszatartják innovációt valamint tiszta technológiákba való beruházást.
- Minden év halogatás több hőt zár be légkörünkbe és növeli gazdasági károkat.
- Minden év gyorsítás több munkahelyet teremt és erősíti versenyképességet.
- Bár maga az átmenet költséges lesz (infrastruktúra fejlesztések stb.), ennek elmulasztása összeomláshoz vezethet.
- Szakértők figyelmeztetnek: ha nem fékezzük meg klímaváltozás kárait időben, akár globális GDP felének elvesztése is bekövetkezhet évtizedeken belül – ami biztosíthatatlan jövőt jelentene mindenki számára.
Zárszó: Élünk már benne – most vezetni kell!
Oroszország szenes összeomlása, Amerika sikertelen szénaukciói és tiszta energia robbanásszerű térnyerése ugyanazt mesélik el: piacok már átváltottak egy új korszakba.
Most rajtunk vezetőkön múlik: követjük-e ezt az átalakulást vagy lemaradunk.
Már nem várunk tovább – élünk benne!