Ha azt mondom, hogy az emberiség már négyszázezer évvel ezelőtt tudott tüzet gyújtani, valószínűleg sokan meglepődnek. Én is így voltam, amikor először olvastam erről a friss kutatásról, ami egy angliai Suffolk megyei mezőn történt ásatáson alapul. Ez a felfedezés ugyanis majdnem 350 ezer évvel korábbra tolja vissza azt az időpontot, amikor az emberi elődök már nem csak használták a természetes tüzet, hanem maguk is képesek voltak lángot gyújtani.
A tűz mesterséges előállítása: miért számít ez ekkora dolognak?
Az emberiség történetében a tűz kontrollálása és előidézése egy igazi mérföldkő. Gondolj csak bele: a tűz nemcsak meleget adott és fényt, hanem védelmet nyújtott a ragadozókkal szemben, lehetővé tette az ételek főzését, ami könnyebben emészthetővé tette azokat, és végső soron hozzájárult az agy fejlődéséhez. Ez a képesség társadalmi szempontból is óriási jelentőségű volt – a tűz körül összegyűlve alakultak ki az első közösségi interakciók, a történetmesélés és talán a nyelv kialakulásának alapjai is.
Korábban úgy tudtuk, hogy az első egyértelmű bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az emberi elődök mesterséges tüzet gyújtottak, nagyjából 50 ezer évvel ezelőtről származnak Észak-Franciaországból. Az új kutatás azonban ezt jócskán felülírja.
A barnhami lelőhely: ahol minden elkezdődött
A legfrissebb bizonyítékokat egy elhagyatott agyagbányában találták Barnham falujában, Suffolkban. Ez a helyszín már a múlt század elején is ismert volt kőeszközeiről, de csak most sikerült igazán mélyreható vizsgálatokat végezni rajta a „Pathways to Ancient Britain” projekt keretében.
A kutatók egy égett földdarabot és tűzzel repedezett kézköveket találtak – ezek mind arra utalnak, hogy itt rendszeresen gyújtottak tüzet. Ami még izgalmasabbá teszi a történetet, hogy két vas-pirit (más néven kénvasérc) töredéket is felfedeztek. Ez az ásvány különleges tulajdonságokkal bír: ha megüti valami kemény anyag – például kovakő –, szikrát vet. A helyi környezetben viszont ez az ásvány szinte teljesen hiányzik, így biztosra vehető, hogy messziről hozták ide, kifejezetten tűzgyújtáshoz.
Neandervölgyi őseink és a tűz művészete
Egy érdekes csavar ebben a sztoriban, hogy ezek az emberek valószínűleg nem mi vagyunk – vagyis nem Homo sapiens –, hanem korai neandervölgyiek lehettek. A Homo sapiens ugyanis csak nagyjából százezer évvel ezelőtt kezdett el tartósan megjelenni Afrikán kívül. Ezzel szemben ezek az ősi neandervölgyiek már akkor éltek Európa északi részein, köztük Nagy-Britanniában is.
Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint ez azt jelenti, hogy „a korai neandervölgyiek már négyszázezer éve tudtak tüzet csiholni Britanniában”. Ez pedig óriási jelentőségű információ arról, hogyan alkalmazkodtak ezek az emberek hidegebb éghajlathoz és változó környezethez.
Milyen hatással volt ez az emberi evolúcióra?
A tűz mesterséges előállítása nem csupán egy praktikus találmány volt – sokkal inkább egy olyan képesség, amely alapjaiban változtatta meg életünket. A meleg és fény mellett lehetővé vált a ragadozóktól való védekezés és az ételek főzése is. Ez utóbbi különösen fontos: könnyebben emészthető táplálékot jelentett, ami több energiát adott az agy fejlődéséhez.
Ez pedig kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy az emberi faj képes legyen alkalmazkodni különböző klímákhoz és területekhez – például hidegebb északibb vidékekre is eljusson. Így vált lehetségessé például Nagy-Britannia benépesítése már akkoriban.
Rob Davis paleolitikus régész így fogalmazott: „A tűz központi szerepet játszott a társas kapcsolatokban, az ételmegosztásban és talán az első nyelvi kommunikáció kialakulásában is.” Nem csoda hát, hogy ezt tekintjük az egyik legfontosabb fordulópontnak emberi történelmünkben.
Hogyan zajlottak a kutatások?
A Barnham lelőhelyen végzett vizsgálatok több éven át tartottak. Nick Ashton professzor szerint „az első jelek már körülbelül 2014-ben felmerültek”, de csak most sikerült olyan bizonyítékokat találniuk, amelyek egyértelműen alátámasztják a mesterséges tűzhasználatot.
A geokémiai elemzések kimutatták, hogy egy agyagréteg több alkalommal is legalább 700 Celsius-fokra hevült – ez nem lehetett véletlen természeti esemény eredménye. A vas-pirit jelenléte pedig azt mutatja, hogy tudatosan használták ezt az ásványt szikrák előidézésére kovakővel.
Kívülálló szakértők véleménye
Ségolène Vandevelde archeológus (Québec Egyetem) szerint „a vas-pirit felfedezése együtt ezekkel a tüzes nyomokkal maga a hab a tortán”, hiszen ez adja meg az eddig ismert legkorábbi bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy emberek maguk gyújtották meg a tüzet.
Ez pedig arra ösztönözheti a kutatókat világszerte, hogy még alaposabban keressék a tüzes nyomokat ősi lelőhelyeken – még ott is, ahol azok nehezen felismerhetők lehetnek az idő múlása miatt.
Összegzés: mit jelent mindez nekünk ma?
Ez a felfedezés nemcsak régészeti szenzáció; sokkal inkább egy újabb darabja annak a kirakósnak, amelyből megérthetjük őseink életét és fejlődését. Az emberiség egyik legfontosabb találmánya – a tűz mesterséges előállítása – jóval korábban alakult ki annál, mint ahogy eddig gondoltuk.
Szerintem ez arra is emlékeztet minket, milyen elképesztően hosszú utat járt be fajunk: olyan képességekkel bírtunk már akkor is, amelyek nélkül ma elképzelhetetlen lenne életünk. És ki tudja? Talán még ennél is régebbre nyúlnak vissza ezek a tudások – csak még nem találtuk meg hozzájuk a megfelelő bizonyítékokat.
