Ha azt mondom, „remegő bénulás”, valószínűleg elsőre egy idős ember jut eszedbe, aki remegő kézzel próbál egy csészét megfogni. Ez a kifejezés több mint 200 évvel ezelőtt született meg, amikor Dr. James Parkinson először írta le azokat a furcsa tüneteket, amik akkor még teljesen ismeretlenek voltak. Azóta rengeteget fejlődött a tudomány, de még mindig rengeteg kérdés maradt nyitva erről a titokzatos betegségről, amit ma Parkinson-kórként ismerünk.
A „remegő bénulás” története és lényege
1817-ben Dr. James Parkinson Londonban hat embert figyelt meg, akiknél hasonló mozgászavarokat tapasztalt. Ő volt az első orvos, aki összefoglalta és dokumentálta ezt az állapotot, amit ma Parkinson-kórként ismerünk. Ez egy progresszív mozgászavar, amelynek központi eleme az agy dopamintermelő sejtjeinek károsodása.
A dopamin nem csak egy egyszerű ingerületátvivő anyag: ez az agy jutalmazó rendszerének kulcseleme, amely befolyásolja a motivációt, a figyelmet, döntéshozatalt, multitaskingot és az érzelmi szabályozást is. Amikor ezek a neuronok elpusztulnak vagy károsodnak, az izommerevség, lassúság és egyensúlyproblémák mellett számos más tünet is megjelenhet.
Parkinson-kór: Egyre több érintett világszerte
2021-ben már közel 12 millió embert diagnosztizáltak világszerte Parkinson-kórral – ez az adat pedig várhatóan megduplázódik 2050-re. Ez nem csak az érintettek életét nehezíti meg drasztikusan, hanem családjukét és egész társadalmunkét is.
Dr. Michael Okun neurológus szerint – akit nemrég hallhattunk Dr. Sanjay Gupta podcastjában, a Chasing Life-ben – ez a neurodegeneratív betegség ma gyorsabban terjed, mint az Alzheimer-kór. Ez szerintem elég figyelemfelkeltő adat ahhoz, hogy komolyan vegyük.
Több mint egy „remegés”: A betegség komplexitása
A Parkinson-kór messze túlmutat azon, hogy valaki remeg vagy merev lesz. Okun doktor szavaival élve: „Ez nem csak egy dopamin- vagy agyi betegség.” A kutatók ma már tudják, hogy a betegség jelei megjelennek a bélrendszerben, bőrön és több szerven is.
Ezért is fontos feltárni az alapvető kérdéseket: miért kezdődik? Miért halad előre? Hogyan terjed? Ezekre még nincs végleges válaszunk.
A genetika és a környezeti tényezők szerepe
A genetika körülbelül 10-15%-ban játszik szerepet a Parkinson-kór kialakulásában. De sok esetben az ok ennél hétköznapibb lehet: környezeti toxinokkal találkozunk nap mint nap – levegőben, vízben, élelmiszerekben vagy akár vegyszerek formájában.
Okun doktor szerint nem kell úgy tekintenünk erre a betegségre, mintha elkerülhetetlen lenne. Épp ellenkezőleg: van lehetőségünk tenni ellene!
Hogyan csökkentsd a Parkinson-kór kockázatát? Okun doktor öt kedvenc tippje
- Szűrd meg otthon a vizet!
Egy egyszerű aktív szénszűrő csodákra képes: eltávolítja azokat az apró mérgező anyagokat, amik láthatatlanul kerülnek be ivóvizünkbe. Így kevesebb stressz éri az agyat és bélrendszert.
Ezekkel a szűrőkkel csökkenthető például olyan vegyszerek jelenléte is, mint a triklóretilén (TCE), amit számos ipari folyamatban használnak – például ruhatisztításnál vagy fém zsírtalanításánál. - Légtisztító otthon és munkahelyen!
A beltéri levegő finom részecskéi könnyen bejuthatnak az orron át az agyba – ez pedig növelheti a Parkinson-kór kialakulásának esélyét.
Érdemes olyan légtisztítót választani, ami aktív szénszűrős technológiával távolítja el a VOC-kat (illékony szerves vegyületeket), amelyek irritálhatják légutakat és károsíthatják idegrendszerünket. - Moss gyümölcsöt és zöldséget alaposan!
Még ha bio terméket is veszel, érdemes leöblíteni őket – így eltávolíthatod a permetezésből vagy környezeti szennyezésből származó maradványokat.
Ezek a vegyszerek hosszú távon károsíthatják sejtjeink energiatermelő központját (mitokondriumokat), ami hozzájárulhat az idegrendszeri betegségekhez. - Mozogj rendszeresen!
Nem újdonság: napi mozgás nélkül nincs egészség. De itt nem csak arról van szó, hogy fittebb leszel – kutatások szerint rendszeres testmozgással késleltethető vagy akár megelőzhető lehet a Parkinson-kór kialakulása.
Ha bizonytalan vagy egyensúlyodban, egy fekvő helyzetű szobakerékpár remek alternatíva lehet. - Törődj az alvással!
Az alvás nem csak pihenés: mélyalvás közben működik agyunk saját „tisztítórendszere”, amely eltávolítja a káros anyagokat.
Jó minőségű alvás nélkül nehezebb megelőzni vagy kezelni ezt a betegséget.
És ha reggel felkelsz, nyugodtan kortyolj el egy csésze kávét vagy teát – kutatások szerint a koffein védheti dopamin-termelő idegsejtjeidet.
Miért fontos mindez neked?
Lehet, hogy most azt gondolod: „De hát én még fiatal vagyok!”, vagy „Nincs családomban Parkinson.” Az igazság viszont az, hogy bárki érintett lehet – főleg ha sok toxinnak van kitéve nap mint nap. Én személy szerint meglepett ez az összefüggés: mennyi apró dolog hat ránk csendben és folyamatosan.
A jó hír viszont az, hogy sok mindent tehetsz azért, hogy minimalizáld ezt a kockázatot. Nem kell várnod arra sem, hogy majd egyszer lesz gyógymód – már most is rengeteg apró lépéssel tehetsz egészségedért.
További információk
A teljes beszélgetést Dr. Sanjay Gupta podcastjában (Chasing Life with Dr. Sanjay Gupta) hallgathatod meg – érdemes belefülelni! Ha érdekelnek további tippek és részletesebb magyarázatok Dr. Okun legújabb könyvéből (The Parkinson’s Plan: A New Path to Prevention and Treatment), akkor mindenképp keresd fel ezt az anyagot is.
Ne feledd: nem kell tehetetlenül nézned ezt a betegséget! Egy kis odafigyeléssel sokat tehetsz magadért és szeretteidért.
