Az idősgondozás egyre nagyobb kihívást jelent az Egyesült Királyságban és világszerte. A növekvő idős népesség, a munkaerőhiány és a társadalmi ellátórendszerek terheltsége miatt egyre többen keresik a technológiai megoldásokat. Vajon a robotok lehetnek azok az eszközök, amelyek segítenek enyhíteni ezt a krízist? És ha igen, megbíznánk-e bennük, hogy szeretteinkről gondoskodjanak?
A robotika fejlődése az idősgondozás szolgálatában
Északnyugat-London egyik laborjában három fekete fémrobot kéz mozog lassan egy mérnöki munkapadon. Ezek a kezek nem ragadozó karmok vagy csipeszek, hanem négy ujj és egy hüvelykujj található rajtuk, amelyek ízületei emberi módon hajlanak és nyúlnak.
Rich Walker, a Shadow Robot cég igazgatója így fogalmaz: „Nem akarunk Terminátort építeni.” Inkább egy olyan robotot fejlesztenek, amely segít az embereknek, megkönnyíti az életüket, és képes elvégezni a házimunkát vagy bármilyen otthoni feladatot.
Az ambíció azonban ennél mélyebb: válaszolni az Egyesült Királyság egyik legsürgetőbb társadalmi problémájára – az idősgondozási válságra.
Az idősgondozási válság – miért van szükség robotokra?
A Skills for Care nevű jótékonysági szervezet jelentése szerint 2023-ban Angliában 131 000 betöltetlen állás volt felnőttkori gondozói munkakörökben. Emellett körülbelül kétmillió 65 év feletti ember él olyan helyzetben, ahol nem kap megfelelő gondoskodást (Age UK adatai alapján).
2050-re várhatóan minden negyedik brit állampolgár 65 éves vagy annál idősebb lesz, ami tovább növeli a terheket az ellátórendszeren. Ebben a helyzetben lépnek színre a robotok, mint potenciális segítség.
A brit kormány támogatása és a technológiai vízió
A korábbi brit kormány 34 millió fontot fektetett be olyan robotok fejlesztésébe, amelyek képesek lehetnek gondozási feladatokat ellátni. 2019-ben azt jósolták, hogy 20 éven belül az autonóm rendszerek – így például a robotok – mindennapi életünk részévé válnak majd, átalakítva életmódunkat, munkánkat és utazásainkat.
Ez a „techno-megoldás” első hallásra sci-fi filmbe illő elképzelésnek tűnhet. De vajon valóban megoldást jelenthet? És mennyire bíznánk meg idős hozzátartozóink vagy saját magunk esetében egy erős gépben?
Japán példa: robotok az otthonokban
Japán már tíz éve támogatja robotgyártókat annak érdekében, hogy népszerűsítsék a robotok használatát idősek otthonaiban. Ez részben az öregedő népesség és az ellátó személyzet hiánya miatt vált szükségessé.
Dr. James Wright, mesterséges intelligencia szakértő és londoni Queen Mary Egyetem vendégprofesszora hét hónapon át tanulmányozta ezeket a robotokat japán idősotthonokban.
A három vizsgált robot típus
- HUG: A Fuji Corporation által fejlesztett robot egy kifinomult járókerethez hasonlít. Támogatópárnái segítségével segíti az ápolókat abban, hogy betegeket áthelyezzenek például ágyból kerekesszékbe vagy vécére.
- Paro: Egy kis méretű, bébi fókaszerű robot, amely demencia betegek stimulálására szolgál. Mozgásaival és hangjaival reagál arra, ha megsimogatják.
- Pepper: Egy barátságos humanoid robot, amely utasításokat adhat és karjainak mozgatásával bemutatja a gyakorlatokat – így tornaterápiát vezetett idősotthon lakói számára.
A valós tapasztalatok Dr. Wright szerint
Bár Dr. Wright eleinte optimista volt a robotok elfogadottságával kapcsolatban – feltételezte, hogy a túlterhelt ápolók szívesen használják majd őket –, tapasztalatai mást mutattak:
- A legnagyobb időrabló tevékenység nem maga a használat volt, hanem a robotok tisztítása, töltése és hibakeresése.
- A HUG nehézkesen mozgatható volt, gyakran útban volt a lakók számára.
- A Paro egy lakónál túlzott kötődést váltott ki, ami distresszt okozott neki.
- A Pepper gyakorlatvezetése nem volt hatékony: túl alacsony volt ahhoz, hogy mindenki lássa; hangja pedig túl magas pitchű volt ahhoz, hogy jól érthető legyen.
- Az ápolók végül kevesebbet használták ezeket a robotokat, mert túl elfoglaltak voltak ahhoz, hogy foglalkozzanak velük.
A fejlesztők válaszai és további kutatások
A HUG fejlesztői tovább finomították terméküket kompaktabbá és felhasználóbarátabbá téve azt. Paro alkotója hangsúlyozta, hogy már 20 éve használják sikeresen terápiás célokra bizonyított klinikai hatásokkal. Pepper szoftvere pedig jelentős frissítéseken esett át új tulajdonos alatt.
A jövő generációs robotjai – több mint sci-fi
Rich Walker, a Shadow Robot igazgatója szerint nem szabad elutasítani a robotok alkalmazását az idősgondozásban. A következő generációs gépek sokkal fejlettebbek lesznek és jobban alkalmazkodnak majd valós környezethez.
Kutatások az éles környezetben – Nottingham Egyetem Emergence hálózata
Praminda Caleb-Solly, Nottingham professzora elkötelezett amellett, hogy ezek a robotok kilépjenek a laboratóriumokból és valódi segítséget nyújtsanak. Az Emergence nevű hálózatuk célja összekötni a fejlesztőket azokkal az üzleti szereplőkkel és felhasználókkal, akik ténylegesen igénybe vennék ezeket a gépeket.
Közvetlenül az idősek véleményét is kikérik arról, milyen funkciókat várnának el egy gondozó robottól:
- Sokan szeretnének hangalapú interakciót és barátságos megjelenést.
- Néhányan „aranyos” dizájnt kérnek.
- Sokan azonban praktikus igényeket fogalmaznak meg: automatikus tisztításra és töltésre van szükségük.
- Egy idős megfogalmazta: „Nem akarjuk mi gondozni a robotot – azt szeretnénk, ha ő gondozna minket.”
Britt vállalkozások tesztelik a robotokat
A Caremark otthoni gondozási szolgáltató Cheltenhamben próbál ki Geni nevű kis hangvezérelt robotot. Egy korai demenciával élő férfi például élvezettel kérte Genitől Glenn Miller dalokat lejátszani.
Bár Michael Folkes igazgató szerint „a visszajelzések olyanok mint a Marmite” – vagyis vannak rajongók és kritikusok –, hangsúlyozza: ezekkel az eszközökkel nem embereket akarnak helyettesíteni. Céljuk inkább az ápolók idejének felszabadítása arra, hogy több minőségi időt tölthessenek gondozottjaikkal.
A tökéletes robotkéz fejlesztése – evolúcióból tanulva
Rich Walker laborjában egy másik nagy kihívást is bemutat: hogyan lehet olyan robotkezet alkotni, amely emberi módon képes interakcióra?
A jelenlegi modell fém- és műanyag alkatrészekből áll, több mint 100 érzékelővel felszerelve. Ujjai gyorsan és precízen mozognak; akár egy Rubik-kockát is képes megoldani egy kézzel. Ugyanakkor még messze van attól, hogy finomabb feladatokat végezzen el – például ollót használjon vagy apró tárgyakat emeljen fel sértetlenül.
„Az olló használata elképesztően összetett folyamat,” magyarázza Walker. Az érintés érzékelése finom visszacsatolással jár együtt – hogyan tanítsuk ezt meg egy gépnek?
A Robot Dexterity Programme
Walker csapata több mint harminc mérnöki vállalattal együtt dolgozik azon, hogy emberi kézhez hasonló képességekkel rendelkező kezet alkossanak meg. Ez része az Advanced Research and Invention Agency (ARIA) által támogatott programnak – amely kockázatos ugyan, de nagy társadalmi haszonnal kecsegtető kutatásokat finanszíroz.
Evolúciós inspiráció – állatok mozgása mint minta
Jenny Read professzor, a projekt vezetője elmondta: „Az állati testek mozgása rendkívül elegáns és hatékony; ezt szeretnénk lemásolni.” A graciózus mozgás valójában hatékonyságot jelent evolúciós szempontból is.
Mesterséges izmok fejlesztése Dániából
Guggi Kofod, dán mérnök-üzletember új anyagokat fejleszt mesterséges izmokhoz – ezek motorok helyett működnének –, amelyek elektromos áram hatására nyúlnak vagy összehúzódnak. Ez közelebb viheti a robotokat az emberi izommozgásokhoz finomságában is.
Kofod személyes motivációval dolgozik: családtagjai közül többen demenciában haltak meg nemrégiben. Szerinte ha olyan rendszereket tudunk építeni, amelyek segítik ezeket az embereket félelem nélkül élni méltósággal teli életet, akkor ez óriási előrelépés lenne.
Milyen hatással lehetnek ezek a technológiák az ápolókra?
Dr. Wright aggodalma szerint ha elterjednek ezek a gépek, könnyen előfordulhatna egy negatív forgatókönyv:
- Nagyobb intézmények jönnének létre szabványosított környezetben könnyebb működtetés céljából;
- Az ápolók bére csökkenne;
- Több robot látná el magukat az embereket;
- Míg az emberek csak minimálbérért lennének felelősek azért, hogy karbantartsák ezeket a gépeket;
- Ezzel pont ellentétes lenne annak az elképzelésnek megvalósulása, hogy több minőségi idő jusson valódi emberi törődésre.
Kitekintés: optimizmus és szabályozási kihívások
Ezzel szemben más szakértők optimistábbak. Gopal Ramchurn mesterséges intelligencia professzor szerint hatalmas iparággá nőhet ez a terület tekintettel arra is, hogy jelenleg súlyos munkaerőhiány van az ápolói szektorban.
Ramchurn kiemeli Elon Musk Optimus humanoid robotját is – amely tavaly italokat szolgált fel egy Tesla rendezvényen –, mint bizonyítékot arra: akaratunktól függetlenül közeledik ez a jövő.
„Most kell kidolgoznunk megfelelő szabályozást annak érdekében, hogy ezek a gépek nekünk dolgozzanak — ne fordítva.”
Záró bekezdés
Következtetés: készüljünk fel együtt!
A technológia fejlődése új lehetőségeket kínál arra, hogy javítsuk idős szeretteink életminőségét és enyhítsük az ápolói rendszer terheit. Bár még számos kihívással kell szembenézni — legyen szó technikai problémákról vagy etikai kérdésekről — fontos nyitottan vizsgálni ezt az irányt.
A jövő tehát nemcsak arról szólhat majd, hogy „robotok gondoskodnak rólunk”, hanem arról is, hogyan tudjuk ezeket az eszközöket úgy integrálni mindennapjainkba, hogy azok valódi segítséget jelentsenek mind idős embereknek mind pedig gondozóiknak.
A megfelelő szabályozásokkal és folyamatos fejlesztéssel talán hamarosan nemcsak sci-fi lesz ez — hanem hétköznapi valóság is.
Forrásmegjelölés
Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c9wdzyyglq5o?at_medium=RSS&at_campaign=rss