Pallab Ghosh, BBC tudományos tudósító
Bevezetés – A robotok új szerepe az életünkben
Északnyugat-londoni laboratóriumban három fekete fémrobot kéz mozog lassan egy mérnöki munkapadon. Nem karmok vagy csipeszek, hanem négy ujj és egy hüvelykujj nyílik és záródik, minden ízület a megfelelő helyen. Rich Walker, a Shadow Robot cég igazgatója tréfálkozva jegyzi meg: „Nem Terminátort akarunk építeni.”
Walker, aki inkább egy modern hippi benyomását kelti hosszú hajával és szakállával, büszkén mutatja be cégét. „Az a célunk, hogy olyan robotot alkossunk, amely segít Önnek, jobbá teszi az életét, egy általános célú szolgálóként működik otthonában, elvégzi a házimunkát…”
Ám ennél mélyebb ambíciójuk is van: megoldást keresnek az Egyesült Királyság egyik legsürgetőbb problémájára – az idősgondozási válságra.
Az idősgondozási válság és a robotok szerepe
Az angliai felnőtt gondozói állásokból 131 000 volt betöltetlen tavaly a Skills for Care jótékonysági szervezet jelentése szerint. Emellett körülbelül kétmillió 65 év feletti ember él kielégítetlen gondozási igényekkel az országban az Age UK adatai alapján.
2050-re várhatóan minden negyedik brit 65 éves vagy annál idősebb lesz, ami tovább növeli a terheket a gondozórendszeren. Itt lépnek be a robotok.
A korábbi brit kormány 34 millió fontot fektetett be olyan robotok fejlesztésébe, amelyek potenciálisan gondozási feladatokat láthatnak el. 2019-ben azt jósolták, hogy „a következő 20 évben az autonóm rendszerek, mint például a robotok, mindennapi életünk részévé válnak, átalakítva életünket, munkánkat és utazásunkat.”
De vajon ez a sci-fi-be illő „techno-megoldás” valóban megoldást jelenthet? És megbíznánk-e idős hozzátartozóinkat vagy saját magunkat ilyen erős gépek gondoskodására?
Japán példa: robotok az idősek között
Japán már évtizedek óta kísérletezik robotokkal az idősgondozásban. Tíz évvel ezelőtt kormányzati támogatással ösztönözték a robotgyártókat arra, hogy fejlesszenek és népszerűsítsenek robotokat gondozóotthonokban – részben az öregedő népesség és az ápolói hiány miatt.
Dr. James Wright, mesterséges intelligencia szakértő és londoni Queen Mary Egyetem vendégprofesszora hét hónapon át tanulmányozta ezeket a robotokat egy japán gondozóotthonban.
A három vizsgált robot típus
- HUG: A Fuji Corporation által tervezett fejlett járókeret-szerű eszköz, amely támaszt nyújtott és segítette az ápolókat betegek áthelyezésében (pl. ágyból kerekesszékbe).
- Paro: Egy bébi fókaszerű robot, amely demencia-betegek stimulálására szolgál. Mozgásokkal és hangokkal reagál a simogatásra.
- Pepper: Egy kis humanoid robot, amely utasításokat ad és karjainak mozgatásával bemutatja a gyakorlatokat – így vezette az otthoni tornákat.
A valóság: kihívások és korlátok
Bár Dr. Wright eleinte optimista volt, hamar rájött, hogy a valóság másképp alakult. A gondozók idejének legnagyobb részét nem maga a robot használata vette el, hanem azok tisztítása, töltése és hibakeresése.
Néhány probléma:
- HUG: Állandóan arrébb kellett helyezni, hogy ne zavarja a lakókat.
- Paro: Egy lakónál túlzott kötődést váltott ki, ami szorongást okozott.
- Pepper: A gyakorlatokat nem tudták követni jól – túl alacsony volt ahhoz, hogy mindenki lássa; hangja pedig túl magas volt.
A gondozók végül kevesebbet használták őket, mert túl elfoglaltak voltak.
A fejlesztők válaszai és további kutatások
A HUG fejlesztői szerint azóta kompaktabbá és felhasználóbarátabbá tették a modellt. Paro alkotója hangsúlyozta a terápiás hatások klinikai bizonyítékait 20 évnyi használat után. Pepper szoftverét jelentősen frissítették új tulajdonosa alatt.
Rich Walker szerint azonban nem szabad elutasítani a robotok alkalmazását az idősgondozásban. Szerinte a következő generációs robotok sokkal ügyesebbek lesznek.
A laborból a valós világba – hogyan válhatnak hasznossá?
Praminda Caleb-Solly professzor (Nottingham Egyetem) azon dolgozik, hogy ezek a robotok kilépjenek a laborból és valódi segítséget nyújtsanak. Létrehozott egy Emergence nevű hálózatot, amely összekapcsolja a robotgyártókat felhasználókkal – különösen idős emberekkel –, hogy megtudják tőlük: mit várnak el egy robottól.
Milyen igények merültek fel?
- Sokan szeretnének hangalapú interakciót és barátságos megjelenést.
- Egyesek „aranyos” dizájnt kérnek.
- Sokan praktikus funkciókat várnak el: alkalmazkodjon változó igényeikhez; legyen képes önmagát tisztítani és tölteni.
- Egy megkérdezett személy így fogalmazott: „Nem akarjuk mi gondozni a robotot – azt akarjuk, hogy a robot gondozzon minket.”
Britt vállalkozások is próbálkoznak
A Caremark otthoni gondozószolgálat Cheltenhamben teszteli Genie nevű kis hangvezérelt robotját. Egy korai demenciában szenvedő férfi például élvezte, hogy Genie Glenn Miller dalokat játszik neki.
A visszajelzések vegyesek: Michael Folkes igazgató szerint „olyan érzés ez mint a Marmite – van aki imádja Geniet, más kevésbé lelkesedik érte.” Hangsúlyozza azonban: ezek az eszközök nem helyettesítik az embereket; céljuk inkább az ápolók idejének felszabadítása minőségi gondoskodásra.
A tökéletes robotkéz kihívása
Rich Walker laborjában egy másik nagy kihívást is bemutat: hogyan lehet olyan robotkezet alkotni, amely ugyanolyan ügyes tud lenni mint egy emberi kéz?
A Shadow Robot által készített kéz fém- és műanyag alkatrészekből áll, 100 érzékelővel felszerelve. Ujjai gyorsan és precízen mozognak; képes például egy Rubik-kockát megoldani egy kézzel. Mégis messze van attól, hogy finomabb feladatokat végezzen – például ollót használjon vagy apró tárgyakat emeljen fel sértetlenül.
„Az olló használata elképesztően összetett folyamat,” magyarázza Walker. Az érintés finom érzékelése folyamatos visszacsatolást ad – ezt nehéz megtanítani egy gépnek.
A Robot Dexterity Programme
Walker csapata 35 mérnöki céggel együtt dolgozik azon, hogy még emberibb kezet alkossanak – ez része az ARIA (Advanced Research and Invention Agency) által támogatott Robot Dexterity Programme-nak. Ez egy kockázatos de potenciálisan forradalmi kutatásokat támogató program.
Az állatok mozgása inspirációként
A projekt vezetője, Jenny Read professzor elmondta: „Az állati testek eleganciája és hatékonysága lenyűgöző; az evolúció biztosította ezt.” Szerinte az elegancia maga is hatékonyság formája – ezt próbálják lemásolni nemcsak kézre hanem egész robotalapokra is.
Mesterséges izmok fejlesztése
Dán mérnök-üzletember Guggi Kofod mesterséges izmokat fejleszt motorok helyett használható anyagból. Cége Pliantics még korai fejlesztési fázisban van ugyan, de már megtalálták azt az anyagot amely tartósan működik elektromos áram hatására összehúzódva és kitágulva – akárcsak valódi izmok.
Kofod személyes motivációval is rendelkezik: „Sokan közeli hozzátartozóim közül demenciában haltak meg mostanában. Látom milyen nehézségekkel küzdenek azok akik gondoskodnak róluk.” Célja olyan rendszereket építeni amelyek csökkentik ezt a félelmet és javítják az életminőséget.
Együttműködés Shadow Robottal
Kofod cége együtt dolgozik Walkerrel azon egy embernagyságú robothand kialakításán mely mesterséges izmai révén finomabb fogást tesz lehetővé. A cél olyan érzékelők beépítése amelyek felismerik mikor kell abbahagyni a szorítást – akárcsak ujjaink bőrén lévő idegvégződések teszik ezt automatikusan.
Milyen hatással lehetnek ezek a technológiák az ápolókra?
Dr. Wright aggályai szerint ha elterjednek ezek a gépek, könnyen előfordulhat hogy rosszabb lesz helyzetük azoknak akik embereket gondoznak:
„Gazdaságilag csak úgy működhet ez jól ha kevesebbet fizetnek az ápolóknak és nagyobb standardizált intézeteket hoznak létre ahol könnyebb robotokat alkalmazni.”
Ezzel több robot látna el embereket miközben az ápolók minimálbérért csak karbantartanák őket – ami pont ellentmond annak az elképzelésnek hogy több idő jusson emberi törődésre.
Több szakértő optimistább
Gopal Ramchurn mesterséges intelligencia professzor (Southampton Egyetem) szerint hatalmas iparággá válhat ez technológia tekintve munkaerőhiányt és növekvő igényeket. Ő maga is dolgozik azon hogy biztonságos és megbízható AI rendszereket hozzanak létre.
„Elon Musk Optimus humanoid robotja tavaly italokat szolgált ki egy Tesla rendezvényen – akár tetszik akár nem: jönnek a robotok.”
Ramchurn hangsúlyozza: most kell szabályozni ezt a területet úgy hogy nekünk dolgozzanak ezek a gépek ne fordítva legyen.
Zárszó – Felkészülés egy új korszakra
A technológia fejlődése új lehetőségeket kínál arra, hogy segítséget nyújtson idős szeretteinknek mindennapi életükben – legyen szó takarításról vagy mozgásuk támogatásáról. Ugyanakkor fontos megfontolni etikai kérdéseket is: mennyire bízhatunk meg gépekben akkor amikor sebezhetőek vagyunk?
Míg Japán már évtizedek óta kísérletezik ezzel a területtel, Európában még csak most kezdődnek komolyabb fejlesztések. A laboratóriumoktól egészen otthonainkig vezethet majd útjuk ezeknek az innovációknak – de ehhez szükség van arra is, hogy meghallgassuk magukat az érintetteket is.