Kép forrása: Mike Mozart/Flickr (CC BY 2.0)
Amikor a tudomány mögé bújik a marketing: egy visszavont cikk története
Nemrégiben egy régi, de annál fontosabb ügy került ismét reflektorfénybe: egy 2000-ben megjelent tudományos áttekintő cikket vontak vissza, amely azt állította, hogy a Roundup nevű gyomirtó szer nem jelent egészségügyi kockázatot az emberekre nézve. Ez önmagában még nem lenne meglepő, ha nem derült volna ki, hogy a cikket valójában a Monsanto alkalmazottai írták – ráadásul úgy, hogy nem tüntették fel őket társszerzőként.
A Monsanto az a vállalat, amely kifejlesztette a Roundupot, és az ügy hátterében egy hosszú jogi csata áll, amelyben azzal vádolják őket, hogy a gyomirtó szer használata összefüggésbe hozható bizonyos rákos megbetegedésekkel. A botrány rámutat arra, milyen mélyen befolyásolhatja az ipar a tudományos közléseket – és ez engem személy szerint nagyon elgondolkodtat.
A glifozát biztonsága: még mindig vita tárgya
A Roundup aktív hatóanyaga a glifozát, amely körül évek óta heves vita zajlik. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) jelenleg is felülvizsgálja a vegyület biztonságosságát. Nem véletlenül: az Egészségügyi Világszervezet egyik szakosított intézménye, az International Agency for Research on Cancer (IARC) már 2015-ben „valószínűleg rákkeltőnek” minősítette a glifozátot.
Ezzel szemben számos ipari és szabályozó szerv továbbra is úgy véli, hogy megfelelő használat mellett biztonságos. Ez az ellentmondás pedig sokakat megoszt – te például hogyan állsz hozzá?
A visszavont cikk részletei és hatása
A szóban forgó tanulmányt eredetileg három kutató jegyezte: Gary Williams (akkoriban patológus New Yorkban), Robert Kroes (toxikológus Hollandiából) és Ian C. Munro (toxikológus Kanadából). A cikk több mint 600 alkalommal hivatkozott más kutatásokban, ami azt mutatja, milyen nagy hatással volt a szakmai közösségre.
Azonban 2017-ben peres dokumentumokból került napvilágra egy e-mailváltás, amelyben Monsanto alkalmazottak arról beszéltek, hogyan írják meg maguknak a tudományos publikációkat külső szakértők nevében – vagyis gyakorlatilag „kísértetíróként”. Egy ilyen levélben konkrétan említették ezt a 2000-es cikket is.
„Tartsuk alacsonyan a költségeket úgy, hogy mi írjuk meg a tanulmányt, az „külsősök” pedig csak szerkesztik és aláírják.” – idézet egy Monsanto-beli e-mailből
Hiába derült ki ez az információ, a cikk még évekig változatlanul szerepelt hivatkozásokban és szakpolitikai dokumentumokban – sőt, még Wikipedia-oldalakon is. Ez azért különösen aggasztó, mert így hamis vagy félrevezető információk terjedhettek el széles körben.
Kutatók léptek fel az igazságért
Alexander Kaurov (Victoria University of Wellington) és Naomi Oreskes (Harvard Egyetem) kutatók voltak azok, akik részletesen feltárták ezt az ügyet. Ők írtak levelet az érintett folyóirat szerkesztőinek is, kérve a cikk visszavonását. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen panasz közvetlenül eljutott hozzájuk.
A folyóirat egyik vezetője elmondta: bár ez a tanulmány jóval korábban jelent meg, csak most került eléjük ez az információ. A vizsgálat gyorsan lezajlott – mindössze egy hónap alatt –, majd novemberben megjelent az online visszavonási nyilatkozat.
Miért vonták vissza végül?
A visszavonási közlemény több mint ezer szóban részletezi az aggályokat:
- Monsanto alkalmazottainak titkos társszerzősége, ami súlyosan sérti az akadémiai integritást.
- Az eredmények alapját képező adatok nagy része nem publikált Monsanto-beli tanulmányokra támaszkodott, miközben léteztek más független kutatások is.
- A szerzők nem fedték fel teljes mértékben kapcsolataikat Monsanto-val, ami komoly etikai problémát jelent.
Ezek miatt szükséges volt a visszavonás ahhoz, hogy megőrizzék a tudományos folyóirat hitelességét.
Következmények és reakciók
A három eredeti szerző közül Robert Kroes már elhunyt (2006-ban), Ian Munro pedig szintén (2011-ben). Gary Williams jelenleg emeritus professzor New Yorkban, de nem reagált semmilyen megkeresésre. Egy korábbi intézményi vizsgálat szerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy ő megsértette volna az etikai szabályokat – de ez azért nem teszi kevésbé súlyossá az ügyet.
Bayer szóvivője – aki átvette Monsanto-t – azt nyilatkozta, hogy szerintük megfelelően feltüntették Monsanto hozzájárulását az elismerések között. Emellett hangsúlyozták: világszerte számos független szabályozó testület állapította meg eddig is, hogy megfelelő használat mellett a glifozát nem rákkeltő.
Mire tanít minket ez az eset?
Kaurov és Oreskes elemzése szerint ez a cikk benne volt abban a kevesebb mint fél százaléknyi leggyakrabban hivatkozott glifozáttal foglalkozó publikáció között. Visszavonása nem törli el azt a negyed évszázados hatást, amit gyakorolt – de üzenete világos:
“A csalárd szerzői gyakorlat elfogadhatatlan. A tudományos rekordot védeni kell – legyen bármilyen régi vagy népszerű egy publikáció.”
Ez pedig nekünk olvasóknak is szól: mindig legyünk kritikusak azokkal az információkkal szemben, amelyek túl szépen hangzanak vagy túlzottan ipari érdekeket szolgálnak. A tudomány nem mindig fekete-fehér, de amikor ilyen súlyú etikai kérdések merülnek fel mögötte, akkor érdemes még alaposabban utánanézni.
Összegzés
A Roundup körüli botrány jól példázza azt, hogy mennyire összetett lehet egy-egy vegyi anyag biztonságának megítélése – különösen akkor, ha ipari érdekek keverednek bele. A most visszavont cikk esete pedig rávilágít arra is, milyen fontos átláthatóságot követelni minden tudományos munkánál.
Te mit gondolsz erről? Hiszel abban, hogy valaha teljesen tiszta képet kapunk majd arról, mennyire veszélyes vagy sem a glifozát? Vagy inkább úgy látod, hogy ezek mindig politikai játszmák lesznek? Írd meg kommentben!
