Ha te is rajongtál az eredeti Gladiátorért, akkor valószínűleg érzed azt a furcsa ízt, amit a 2024-es Gladiátor 2 hagyott maga után. Nem vagy egyedül: maga Russell Crowe, az első rész Oscar-díjas főszereplője is nyíltan kifejezte csalódottságát az új film kapcsán egy friss interjúban az ausztrál Triple J rádióban.
Mi volt az, ami igazán különlegessé tette az első Gladiátort?
Crowe nem kertelt: szerinte a folytatás egyszerűen nem értette meg, mi tette az első filmet igazán emlékezetessé. „Nem a látványos díszletek, nem a körülmények vagy az akciók voltak azok, amik miatt szerethető volt,” mondta. „Hanem a karakter erkölcsi magja.” Ez az a pont, ami engem is meglepett, mert sokan hajlamosak csak a látványra vagy a harcjelenetekre emlékezni, pedig Maximus története ennél sokkal mélyebb volt.
A morális központ fontossága Maximus karakterében
Russell Crowe elmesélte, hogy az eredeti film forgatása alatt napi szinten küzdött azért, hogy megőrizze Maximus tiszta erkölcsi iránytűjét. Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen többször is felmerült ötletként szexjelenetek beillesztése a karakter életébe – amit Crowe határozottan ellenezett.
„Ez olyan lett volna, mintha elveszítenénk Maximus erejét,” magyarázta. „Hogy egyszerre van egy mély szerelme a feleségéhez, és mégis mással is lefeküdt? Ez egyszerűen nem stimmel.”
A történet egyik mozgatórugója éppen Maximus családjának brutális meggyilkolása volt, ami bosszúhadjáratra indította őt. Így érthető, hogy Crowe szerint nem lett volna logikus egy ilyen erkölcsi törést belevinni a karakterbe.
Mi történt akkor a Gladiátor 2-ben?
A folytatásban azonban pont ez történt: kiderül, hogy Maximusnak volt egy múltbéli viszonya Lucillával (akit Connie Nielsen alakít), és ebből született egy gyermeke, Lucius (Paul Mescal). Ez az új szál sokakat megdöbbentett – engem is –, mert alapjaiban rengeti meg azt az erkölcsi alapot, amit az első részben annyira fontosnak tartottak.
Crowe finoman utalt rá, hogy ez a döntés rontotta el Maximus karakterét és ezzel együtt az egész történetet. Nem csoda, hogy ő maga sem kapott semmilyen konzultációs lehetőséget a folytatás készítése során – ami azért elég furcsa egy olyan ikonikus szereplő esetében, mint Maximus.
Közöny és távolságtartás – Crowe hozzáállása a folytatáshoz
A színész többször is hangsúlyozta, hogy Ridley Scott vagy bárki más nem kereste meg őt a forgatókönyvvel vagy ötletekkel kapcsolatban. Sőt, Paul Mescal sem lépett vele kapcsolatba annak ellenére, hogy Lucius figuráját alakítja – ami érthető is, hiszen Maximus meghal az első rész végén.
Egy Karlovy Vary-i filmfesztiválon Crowe már nyíltan kérte az újságírókat: hagyják békén őt ezzel a témával. „Annyi kérdést kapok egy olyan filmről, amiben nem is vagyok benne,” mondta kissé fáradtan. „Ebben a világban én halott vagyok. De bevallom, van bennem egy kis féltékenység is – mert ez visszahozza azt az időszakot az életemből.”
Mit tanulhatunk ebből?
Szerintem Russell Crowe őszintesége és kiállása arra emlékeztet minket, hogy egy karakter lelke és erkölcsi iránytűje legalább olyan fontos egy történetben, mint a látványos csatajelenetek vagy drámai fordulatok. A Gladiátor sikere nem csak abban rejlett, hogy látványos volt vagy izgalmas – hanem abban is, hogy Maximus emberi maradt még akkor is, amikor minden összeomlott körülötte.
A folytatásokkal mindig óvatosnak kell lenni: könnyen elveszíthetik azt az esszenciát, ami miatt az eredeti alkotás szerethető volt. És ha még maga az eredeti főszereplő is úgy érzi, hogy ezt nem sikerült megőrizni… nos, akkor talán tényleg érdemes elgondolkodni azon, mit várunk el egy jó folytatástól.
Te mit gondolsz? Megérdemelte volna Maximus ezt a „morális bukást”?
Én személy szerint sajnálom ezt a fordulatot – neked mi a véleményed? Írd meg kommentben vagy beszélgessünk róla barátaiddal! Mert végülis erről szól minden jó történet: hogy vitatkozzunk róla és együtt gondolkodjunk.
Forrás: https://variety.com/2025/film/news/russell-crowe-criticizes-gladiator-2-1236604333/
