A digitális világ egyik legvitatottabb jogi kérdése jelenleg az Egyesült Államokban hatályos Section 230 törvény. Ez a szabályozás alapvetően védi az internetes platformokat attól, hogy felelősségre vonják őket a felhasználók által közzétett tartalmakért. Azonban egyre többen, köztük Brian Reed, a „Question Everything” podcast készítője is, az eltörlése mellett érvelnek. De vajon valóban értik-e, hogyan működik ez a törvény, és milyen következményekkel járna az eltörlése?
A Section 230 eredete és célja
A Section 230-at 1996-ban fogadták el azzal a céllal, hogy megvédje az interaktív számítógépes szolgáltatók – nem csupán internetes cégek – működését. A törvény kimondja, hogy ezek a szolgáltatók nem tekinthetők kiadóknak vagy szerzőknek a felhasználók által létrehozott tartalom miatt, így nem vonhatók felelősségre azokért.
Fontos megjegyezni: A törvény nem kizárólag az internetes vállalatokra vonatkozik, hanem minden olyan szolgáltatóra, amely interaktív számítógépes szolgáltatást nyújt – például e-mail szolgáltatókra vagy közösségi média platformokra is.
Miért félrevezető Brian Reed érvelése?
Bár Brian Reed podcastja kiváló minőségű újságírásáról ismert, legutóbbi sorozata a Section 230 eltörlésének támogatásáról számos pontatlanságot és félreértést tartalmaz.
- Manipulatív keretezés: Reed az érvelését a Sandy Hook iskolai lövöldözéshez kapcsolódó összeesküvés-elméletekre alapozza, ami egy rendkívül érzelmi téma. Ez azonban elvonja a figyelmet a törvény valódi működéséről és következményeiről.
- Jogtudományi tévedések: Reed nem veszi figyelembe, hogy a rágalmazási perekben magas bizonyítási küszöb van, és hogy egy platform csak akkor felelős, ha tudatosan terjeszt hamis információkat – ami algoritmusok esetében nem értelmezhető.
- A Section 230 félreértelmezése: Reed azt állítja, hogy a törvény arra ösztönzi a platformokat, hogy ne moderáljanak tartalmakat. Valójában éppen ellenkezőleg: a törvény célja, hogy bátorítsa őket aktív moderációra anélkül, hogy emiatt jogi felelősségre vonhatók lennének.
- Korlátozott szakértői vélemények: A sorozatban hiányoznak azok a jogi szakértők véleményei, akik részletesen elmagyarázhatnák a törvény komplexitását és működését.
A Sandy Hook eset és a rágalmazási perek valósága
A Sandy Hook tragédia kapcsán Alex Jones összeesküvés-elméleteket terjesztett, ami miatt több család sikeresen indított ellene rágalmazási pert. Bár Jones-t több mint egymilliárd dollár kártérítés megfizetésére kötelezték, jelenleg csődöt jelentett és elkerüli a fizetést.
Ezzel szemben azonban YouTube-ot vagy más platformokat nem lehet perelni ugyanazokért a tartalmakért Section 230 miatt.
Fontos azonban tudni, hogy Jones nem egyedül terjesztette ezeket az elméleteket: YouTube algoritmusai milliókhoz juttatták el ezeket a videókat. Egyetlen videó például két hét alatt majdnem 11 millió megtekintést ért el.
A rágalmazási jog és az „actual knowledge” standard
A rágalmazási perekben kulcsfontosságú az úgynevezett „actual knowledge”, vagyis tényleges tudás arról, hogy egy állítás hamis. A platformok csak akkor vonhatók felelősségre, ha már jogerős bírósági ítélet bizonyítja ezt.
Ebből következik, hogy még ha eltörölnék is Section 230-at, a platformok továbbra is élveznék az első alkotmánykiegészítés védelmét. Ez pedig azt jelenti, hogy sok esetben továbbra sem lehetne őket perelni hamis vagy káros tartalmak miatt.
Milyen szerepet játszik valójában Section 230?
A törvény célja nem az volt, hogy passzív közvetítőként kezelje az internetes platformokat. Éppen ellenkezőleg: arra ösztönzi őket, hogy aktívan moderálják és alakítsák közösségeiket anélkül, hogy emiatt jogi felelősséget vállalnának.
Például:
- Támogatja a tartalom előmozdítását vagy eltávolítását;
- Lehetővé teszi különböző közösségi szabályok alkalmazását;
- Kedvező környezetet teremt új online közösségek kialakulásához.
A moderációs ösztönzők félreértése
Bár Reed azt állítja, hogy Section 230 eltörlése növelné a moderációs hajlandóságot, valójában ennek pont az ellenkezője igaz. Ha megszűnne ez a védelem, akkor a platformok inkább kevesebbet moderálnának annak érdekében, hogy ne vállaljanak jogi kockázatot – hiszen minden beavatkozás növelné felelősségüket.
Milyen hatással lenne az eltörlés a piaci versenyre?
A Section 230 eltörlése várhatóan tovább erősítené a nagy technológiai cégek dominanciáját (Google, Meta), mivel csak nekik lenne anyagi lehetőségük megvédeni magukat drága perekkel szemben. A kisebb versenytársak pedig kiszorulnának a piacról.
A valóságos problémák és lehetséges reformok
Bár vannak valódi problémák is a nagy tech cégek működésével kapcsolatban – például átláthatóság hiánya vagy algoritmikus torzítások –, ezek kezelése nem feltétlenül igényli Section 230 teljes eltörlését. Sokkal inkább finomhangolt reformokra lenne szükség:
- Az algoritmusok átláthatóságának növelése;
- Tartalommoderációs gyakorlatok fejlesztése;
- Szakértői konzultációk bevonása;
- Törvényi pontosítások célzott módosítása.
Záró gondolatok: Miért fontos először megérteni?
A Section 230 körüli vita egyik legnagyobb problémája az alapvető félreértés vagy tájékozatlanság ezzel kapcsolatban. Egy olyan jelentős jogszabály eltörlése vagy módosítása előtt elengedhetetlen annak mélyreható ismerete és szakértők bevonása.
Brian Reed példája jól mutatja: bár jó szándék vezérli és fontos témát vet fel, kutatás nélkül hozott állításai félrevezetők lehetnek és ronthatják az érdemi párbeszédet.
Az internet szabadsága és biztonsága között egyensúlyt találni összetett feladat – de csak alapos tájékozódással lehet eredményesen hozzányúlni ehhez az ügyhöz.