Nemrégiben egy elég durva eset kavarta fel a közösségi médiát, amikor Sophia Bush színésznő és producer képmását felhasználták egy politikai támadás eszközeként. A történet nem csak a híresség személyes jogairól szól, hanem arról is, hogyan bántunk egymással az online térben – különösen akkor, ha politika kerül a képbe.
Mi történt pontosan?
Egy James Lewis nevű felhasználó posztolt egy fotót Sophia Bush-ról és egy másik nőről, amint egy klasszikus autóban ülnek. A képhez egy mém szövegét csatolta: „Szállj be vesztes! Most megyünk el Tim Walz háza előtt, és kiabáljuk az ‘r-szót’.”
Ez a „r-szó” egy súlyosan sértő kifejezés a fejlődési rendellenességgel élő emberekre, amit Donald Trump korábban használt Tim Walz minnesotai kormányzó ellen. Walz múlt héten nyilvánosan aggódott amiatt, hogy emberek ténylegesen elmennek az otthona előtt, lehúzzák az ablakot és ezt a sértő szót kiabálják – mintha ez lenne a legnormálisabb dolog.
Sophia Bush nem hagyta szó nélkül
És itt jön a lényeg: Sophia Bush, aki régóta aktív szószólója a választójogoknak és jótékonysági ügyeknek, nem tűrte ezt az aljas felhasználást. Egyből reagált James Lewis posztjára:
“Hé James. Én vagyok bal oldalon a képen. Nincs engedélyed arra, hogy a képmásomat közszereplő zaklatására használd. Töröld ezt a posztot, vagy számíts rá, hogy ügyvédem és az OP márka jogászai is megkeresnek majd téged. Szégyelljed magad!”
Ez az egyenes és határozott válasz szerintem nagyon fontos üzenet mindenkinek: nem lehet csak úgy felhasználni valaki arcát vagy nevét arra, hogy másokat zaklassanak vagy gyalázzanak. Pláne nem politikai indíttatásból.
Tim Walz helyzete: amikor a gyűlöletbeszéd valós fenyegetéssé válik
Tim Walz múlt héten arról beszélt, milyen hatással vannak rá személyesen Donald Trump sértő megnyilvánulásai. Nem csak online vagy politikai vitákban jelenik meg ez a gyűlölet – emberek tényleg az otthona előtt állnak meg és kiabálnak vele sértő szavakat.
Walz kritikával illette a republikánus törvényhozókat is, akik hallgatnak erről az egészről:
“Ez veszélyt teremt. És mondom nektek, ebben az időszakban még soha nem láttam ilyet. Emberek jönnek az otthonom elé és használják az r-szót nyíltan. Ez szégyenletes, és még nem hallottam egyetlen választott republikánus tisztviselőtől sem azt mondani: ‘Igazad van, ez szégyenletes. Nem szabadna ezt mondania.'”
Miért fontos ez nekünk?
Lehet azt mondani: „ez csak egy mém”, vagy „csak egy vicc”. De amikor ilyen durva sértéseket tesznek közzé nyilvánosan – ráadásul valós fenyegetésként jelenik meg –, akkor már nem vicc többé. Sophia Bush reakciója pedig remek példa arra, hogyan kell kiállni magunkért és másokért az interneten.
Szerintem sokan hajlamosak vagyunk elbagatellizálni az online zaklatást vagy gyűlöletbeszédet – pedig ezeknek nagyon is komoly következményei lehetnek a való életben is. Az ilyen esetek rávilágítanak arra is, mennyire fontos lenne felelősségteljesebben használni a közösségi médiát.
Közösségi média és felelősség: hol húzzuk meg a határt?
A sztori kapcsán érdemes elgondolkodni azon is, hogy milyen könnyen válhat valaki eszközzé mások politikai harcaiban. Sophia Bush esete azt mutatja meg nekünk: ha valaki engedély nélkül használja a képedet vagy nevedet arra, hogy másokat zaklasson vagy lejárasson – akkor nincs mese, lépned kell.
És itt nem csak hírességekről van szó! Mindannyiunknak jogunk van ahhoz, hogy ne használjanak minket vissza ilyen módon. Ha pedig látod, hogy valaki ilyesmit tesz – ne legyél passzív szemlélő!
Összegzés
A Sophia Bush kontra James Lewis eset jól példázza azt az újfajta kihívást, amivel nap mint nap szembesülünk: hogyan kezeljük az online térben zajló politikai támadásokat és gyűlöletbeszédet? A sztár határozott fellépése mellett Tim Walz személyes tapasztalatai is megmutatják ennek súlyát.
Az internet szabadsága nem jelenthet szabad utat a zaklatásnak vagy gyűlöletkeltésnek. Ha te is úgy érzed, hogy valaki visszaél veled vagy másokkal az online térben – ne félj kiállni magadért! Mert végső soron mindannyian felelősek vagyunk azért, milyen légkört teremtünk körülöttünk.
