Ha te is használod a Spotify-t, valószínűleg már találkoztál a Spotify Wrapped funkcióval, ami minden év végén személyre szabott visszatekintést ad arról, hogy milyen zenéket hallgattál az elmúlt 12 hónapban. Ez egy kedvelt feature, amit sokan várnak, hiszen megmutatja, milyen zenei utazáson voltunk az év során. De idén valami egészen másról szól a Spotify körül a diskurzus: egy új mozgalom, a SpotifyUnwrapped kampány hívja fel a figyelmet arra, hogy talán nem minden fenékig tejfel a streamingóriás működése.
Mi az a SpotifyUnwrapped kampány?
A SpotifyUnwrapped egy friss kezdeményezés, amit három amerikai civil szervezet indított el: az 50501 Movement, az Indivisible Project és a Working Families. Ezek a csoportok korábban is aktívak voltak, például az idei No Kings tüntetések szervezőiként. A kampány célja egyszerűnek tűnik: felszólítani a felhasználókat, hogy bojkottálják a Spotify-t bizonyos etikai aggályok miatt.
A név persze nem véletlen – pont akkor indult el ez a mozgalom, amikor megjelent az idei Spotify Wrapped. A szervezők szerint azonban nem csak arról van szó, hogy megünnepeljük a zenét és a hallgatókat, hanem arról is, hogy szembenézzünk azokkal a problémákkal, amik mögöttük állnak.
Milyen problémákra mutat rá a kampány?
A legnagyobb botrányt az okozta, hogy a Spotify platformján megjelentek olyan hirdetések, amelyek az amerikai ICE (Immigration and Customs Enforcement) ügynökség toborzását segítik elő. Ez az ügynökség sokak szemében egy titkos rendőri erőként működik, amely családokat szakít szét és keményen fellép bevándorlókkal szemben – különösen azokkal, akik menedéket keresnek.
“Minden évben a Spotify Wrapped arról szólna, hogy ünnepeljük az előadókat és hallgatókat,” mondta Ezra Levin, az Indivisible társalapítója és ügyvezető igazgatója egy interjúban. “Idén viszont úgy döntött a Spotify, hogy inkább maga is részese lesz ennek a bűnrészességnek. Kihasználják az előadók munkáját miközben csendben toboroznak az ICE-nek – egy olyan titkos rendőri erőnek, amely családokat szakít szét.”
A kampány szerint tehát nem csupán passzívan tűrik ezt az együttműködést, hanem aktívan hozzájárulnak egy autoriter rendszer megerősítéséhez. Levin szerint ez nem csak egy vállalati döntés kérdése: a Spotify csak azért működik, mert mi használjuk őket – most pedig rajtunk múlik, hogy számon kérjük őket.
A felhasználók reakciója és a Spotify válasza
A hirdetések megjelenése után sokan kiakadtak: közösségi médiában többen jelezték, hogy lemondják előfizetésüket. Egyes videókban olyan mondatok hangzottak el, mint:
“Esküt tettél arra, hogy védesz és szolgálsz – hogy megvédd családodat és városodat. De menedékhely városokban parancsot kaptál arra, hogy ne lépj közbe, miközben veszélyes illegálisok szabadon járkálnak.”
A Spotify októberben reagált: azt állították, hogy ezek a hirdetések megfelelnek az amerikai reklámirányelveknek és részei annak a széleskörű kampánynak, amit az Egyesült Államok kormánya futtat különböző televíziós és online csatornákon.
A Rolling Stone magazin pedig kiderítette: idén több mint 74 ezer dollárt költött a Belbiztonsági Minisztérium ICE toborzó hirdetésekre kizárólag Spotify-n.
Az AI-zene botrány: hol húzzuk meg a határt?
Egy másik nagy vitát váltott ki az AI által generált zene megjelenése a platformon. Idén kiderült ugyanis, hogy mesterséges intelligencia által készített dalokat töltöttek fel halott előadók profiljára – ami sokakat mélyen felháborított.
A Spotify reagált: közölték, hogy fellépnek azok ellen a tartalmak ellen, amelyek megtévesztik vagy összezavarják a hallgatókat. Ígéretet tettek arra is, hogy eltávolítanak több mint 75 millió ilyen “hamis” tracket és célzottan lépnek fel azokkal szemben is, akik másokat utánoznak.
Egy tanulmány pedig azt mutatta ki: az emberek 97 százaléka képtelen megkülönböztetni az igazi zenét az AI által generálttól. Ez azért elgondolkodtató – vajon meddig mehetünk el anélkül, hogy elveszítenénk azt az emberi kreativitást és hitelességet, ami miatt szeretjük ezt a művészetet?
Daniel Ek és katonai befektetései: mi köze van ennek mindehhez?
A legfrissebb botrányt azonban nemcsak ezek okozták. Daniel Ek CEO neve ugyanis összefonódott egy komolyabb vitával: kiderült ugyanis, hogy egyik cége részt vett egy hatalmas – több mint 600 millió eurós – befektetésben egy müncheni vállalatba (Helsing), amely drónokat és mesterséges intelligenciát fejleszt katonai célokra.
Ezzel több ismert zenekar is szakított: például King Gizzard & The Lizard Wizard vagy Xiu Xiu bejelentették zenéjük eltávolítását Spotify-ról tiltakozásképpen Ek döntése miatt. Deerhoof sem akarta támogatni azt a technológiát, ami háborús robotokat fejleszt; Wu Lyf pedig leveszi legújabb dalát is.
Változások jönnek: Ek távozik CEO-ként
Szeptemberben Daniel Ek bejelentette: jövő év elejétől nem lesz többé CEO – helyette executive chairman szerepkörbe lép át. Ez talán új fejezetet nyithat majd a cég életében.
Spotify Wrapped 2025: új funkciók és meglepetések
Mindezek ellenére tegnap (2025. december 3-án) megérkezett az idei Spotify Wrapped verziója is – immár személyre szabottabb élménnyel. Az egyik újdonság egy úgynevezett “listening age” funkció lett: ez összeveti zenei ízlésedet kortársaidéval aszerint, hogy milyen évekből származnak leggyakrabban hallgatott dalok.
Sokan meglepődtek azon, milyen magas “hallgatói életkort” kaptak – ami persze jó apropó arra is, hogy elgondolkodjunk saját zenei preferenciáinkról és arról is, hogyan változik velünk együtt ez a világ.
Összegzés: érdemes átgondolni Spotify használatunkat?
Szerintem ez az egész történet jól mutatja azt is, milyen komplex világban élünk ma már digitális szolgáltatóként. Egy platform nem csak arról szólhat többé, hogy zenét hallgatunk rajta – hanem arról is, milyen értékeket képvisel és milyen döntéseket hoz üzleti oldalról.
A SpotifyUnwrapped kampány rávilágít arra: ha nem tetszik nekünk valami (legyen szó politikai hirdetésekről vagy etikai kérdésekről), akkor van eszközünk változtatni – akár úgy is, hogy lemondjuk előfizetésünket vagy hangot adunk elégedetlenségünknek.
Te mit gondolsz? Maradsz továbbra is Spotify-felhasználó vagy inkább keresel alternatívákat? És vajon meddig lehet még elfogadni azt, ha egy techóriás ilyen mélyen belefolyik politikába vagy katonai fejlesztésekbe?
