Az alábbi cikk egy átfogó kutatási összefoglaló a számegyeztetés vonzerejének jelenségéről, különös tekintettel az első (L1) és második nyelv (L2) közötti eltérésekre, kiemelve a cseh és angol nyelvek összehasonlítását.
1. Bevezetés a számegyeztetés vonzerejébe
A számegyeztetés vonzereje (agreement attraction) egy jól dokumentált jelenség a nyelvi feldolgozásban, amely során a mondatban a ige véletlenül nem a tényleges alanyhoz, hanem egy másik, nem kapcsolódó főnévhez igazodik szám szerint. Például az angol mondatban:
(1) *The blanket on the babies were small.
a „were” többes számú ige, de az alany („blanket”) egyes számú, így a mondat szabálytalan. A „babies” főnév, amely közvetlenül megelőzi az igét és többes számú, vonzóként működik, ami gyakrabban vezet hibákhoz.
Ez a jelenség nemcsak produkciós hibákban jelenik meg, hanem online nyelvi feldolgozás során is kimutatható. Wagers és munkatársai (2009) például önálló olvasási kísérletekben mutatták ki, hogy az anyanyelvi angol beszélők lassabban dolgozzák fel a szabálytalan egyeztetéseket, de ez a lassulás enyhébb, ha a vonzó főnév száma megegyezik az igével.
A számegyeztetés vonzerejét számos nyelven vizsgálták már: arab, örmény, francia, német, görög, koreai, orosz, spanyol és török nyelveken is kimutatták. Egy meta-analízis (Jäger et al., 2017) és nagy mintás replikációs tanulmányok is megerősítették ezen hatások robosztusságát.
2. Kivétel: A cseh nyelv
A cseh nyelv azonban kivételt képez: Chromý és munkatársai (2023) web-alapú önálló olvasási kísérletekben nem találtak vagy csak elhanyagolható mértékű számegyeztetés vonzerejét mutató hatásokat. Egy közvetlen összehasonlító kísérletben cseh és angol anyanyelvűek között szignifikáns különbséget találtak: míg az angoloknál erős vonzerőhatás jelentkezett, addig a cseheknél nem.
3. Kutatási kérdések és elméleti háttér
Két alapvető kérdés fogalmazódik meg:
- Milyen kereszt-nyelvi különbségek vannak a számegyeztetés feldolgozásában két vagy több nyelvet beszélőknél?
- Milyen mértékben befolyásolja a pillanatnyi használt nyelv a kognitív erőforrásokat?
Ezek megválaszolására alkalmas megközelítés lehet az L2 feldolgozás vizsgálata. Korábbi kutatások kimutatták az egyező vonzerőhatásokat olyan L2 beszélőknél is, akiknek anyanyelve is mutat ilyen hatásokat (pl. Jegerski, 2016; Lago & Felser, 2018; Tanner et al., 2012). Azonban olyan esetekben, ahol az L1 nem jelöli explicit módon a számegyeztetést (pl. kínai vagy koreai), az eredmények vegyesek.
Egy fontos kérdés marad: mi történik akkor, ha mindkét nyelv jelöli a számegyeztetést, de csak az L2-ben figyelhető meg megbízhatóan vonzerőhatás? Ez például igaz lehet az L1 cseh és L2 angol esetében.
Elméleti modellek
3.1 Munkamemória-terhelés modell (WMD)
A WMD modell szerint az L2 feldolgozás során megnövekedett munkamemória-terhelés miatt nőhetnek az egyezési hibák és vonzerőhatások. A mondatok értelmezése memória-visszahívási feladatként jelenik meg, ahol interferencia léphet fel hasonló jegyekkel rendelkező elemek között.
3.2 Egységes versengési modell (UCM)
Az UCM szerint az L2 feldolgozás mentális térképek alapján történik, amelyek erősen kötődnek az L1 mintázataihoz. Ha az L1-ben kevésbé hangsúlyos a vonzerőhatás (mint például csehben), akkor ez átkerülhet az L2-re is. A modell hangsúlyozza a különböző jelzők (cue-k) súlyozását a feldolgozás során.
4. Jelen kutatás célja
A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy:
- L1 cseh beszélők mutatnak-e számegyeztetés vonzerőhatást L2 angol olvasásakor?
- Milyen hatással van az L2 nyelvtudás szintje ezekre a hatásokra?
- Mekkora különbség van ugyanazon személyeknél az L1 cseh és L2 angol között?
- Befolyásolja-e egy nyelven való expozíció a másik nyelven történő feldolgozást?
5. Módszertan
5.1 Résztvevők
A Charles University hallgatói közül összesen 905 résztvevő vett részt; végül két nagyobb mintacsoportot alakítottak ki:
- L2 angol csak: 415 fő (magasabb LexTALE pontszámmal)
- Kettős nyelvű csoport: 183 fő, akik mindkét kísérletben részt vettek (L1 cseh és L2 angol)
5.2 Anyagok
A kísérletben olyan mondatok szerepeltek, amelyek manipulálták az igék és vonzó főnevek számát (egy- vagy többes szám). Az ungrammatikus feltételek mindig többes számú igével rendelkeztek egyes számú alany mellett.
Minden kísérleti mondatot igen/nem típusú megértési kérdés követett. A töltelékmondatok változatos szerkezetűek voltak és mind szabályosak.
5.3 Eljárás
A kísérlet web-alapú önálló olvasási feladat volt PCIbex Farm platformon keresztül. A résztvevők szóanként haladtak előre szóköz lenyomásával; minden mondat után megértési kérdést kaptak.
A kettős nyelvű csoport két héttől három hétig terjedő időközzel végezte el mindkét verziót – először vagy először angolt majd csehet vagy fordítva.
5.4 Statisztikai elemzés
A lineáris kevert hatású modelleket alkalmazták R programozási környezetben (lme4 csomag), figyelembe véve az igék és vonzó főnevek számát valamint az egyéni LexTALE pontszámokat.
6. Eredmények
6.1 Csak L2 angol kísérlet eredményei
- Lassabb reakcióidők: Az alacsonyabb angoltudással rendelkező résztvevők lassabban olvastak.
- Számegyeztetési hibák érzékelése: Az ungrammatikus igék esetén lassabb olvasási időket mértek.
- Vonzerőhatás: Az ungrammatikus mondatok gyorsabban kerültek feldolgozásra akkor, ha a vonzó főnév száma egyezett az igével („facilitatory interference”).
- Lassulás grammatikus mondatoknál: Ha egyes számú igét többes számú vonzó előzött meg („inhibitory interference”).
- Nincs kapcsolat: Az angoltudás szintje nem befolyásolta jelentősen a vonzerőhatások nagyságát.
6.2 Kettős nyelvű csoport eredményei – L1 cseh vs. L2 angol
- L1 cseh: Csak ungrammatikalitási hatások jelentkeztek; nincs bizonyíték vonzerőhatásra.
- L2 angol: Megfigyelhető volt ungrammatikalitási hatás késleltetve; gyenge de jelenlévő vonzerőhatás csak azoknál akik először angolt tesztelték.
- Kombinált elemzés: Az olvasási idők általában lassabbak voltak L2-ben; csak itt jelentkezett szignifikáns interakció verbális számozottság és vonzó számozottság között.
- Teszt sorrend hatása: Ha először Csehet tesztelték majd Angolt, akkor nem jelentkezett vonzerőhatás Angolban; fordított sorrendben igen.
7. Általános értékelés és következtetések
A kutatás elsőként bizonyítja nagy mintán azt a jelenséget, hogy egy második nyelv képes jelentős számegyeztetés-vonzó hatást mutatni még akkor is, ha az első nyelv ezt nem teszi meg – ebben az esetben Angol mint L2 vs Cseh mint L1.
A munkamemória-terhelés modell támogatást kapott abból a tényből is, hogy csak azoknál jelentkezett erős vonzerőhatás Angolban akik először ezt tesztelték – ez arra utalhat hogy korábbi tapasztalatok csökkentik a munkamemória interferenciát.
Ezzel szemben az egységes versengési modell magyarázatot ad arra is, hogy miért tűnik el ez a hatás ha előbb Csehet tesztelik – ilyenkor ugyanis erősödik az L1 alapú cue súlyozás ami csökkenti a zavaró hatást.
A kutatás rámutat arra is, hogy ugyanazon személyek esetében is változhatnak ezek a feldolgozási mechanizmusok attól függően melyik nyelvet használják éppen aktívan – tehát nemcsak populációs különbségek vannak hanem dinamikus belső változások is lehetségesek.
Továbbá fontos megjegyezni hogy a vizsgálati sorrend és korábbi tapasztalatok befolyásolják ezen hatások megjelenését – ami fontos szempont lehet jövőbeli kísérletek tervezésénél.
Kitekintés
Eredményeink hozzájárulnak ahhoz hogy jobban értsük hogyan működik a munkamemória alapú visszahívási mechanizmusok súlyozása különböző nyelveken illetve hogyan módosul ez második nyelvek elsajátítása során. Jövőbeni kutatások fókuszálhatnak arra is hogy milyen szerepet játszik például írott anyaggal való expozíció vagy oktatás mértéke ezen folyamatok finomhangolásában.