Nemrégiben megjelent kormányzati adatok szerint Tajvan megelőzte Dél-Koreát, és mostantól a világ legalacsonyabb születési arányával büszkélkedhet. Ez a hír nem csak statisztikai érdekesség, hanem egy olyan jelenség része, amely komoly következményekkel jár a társadalom és a gazdaság számára – nemcsak Kelet-Ázsiában, hanem világszerte.
Miért fontos ez nekünk?
A világ lakosságának körülbelül kétharmada ma már olyan régiókban él, ahol az egy nőre jutó várható gyermekek száma (az úgynevezett teljes termékenységi arányszám) 2,1 alatt van – ez az a szint, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a népesség természetes úton ne csökkenjen. Az ENSZ adatai alapján ez a tendencia egyre erősebb.
Az okok között szerepel az élettartam növekedése, az egyre magasabb megélhetési költségek és a családhoz való hozzáállás változása. A fiatalabb generációk egyre gyakrabban halasztják el vagy mondanak le teljesen a gyerekvállalásról. Ez pedig nem csak személyes döntés kérdése: Kelet-Ázsia olyan országai, mint Japán, Dél-Korea és most Tajvan is, már „szuperöregedő társadalommá” váltak. Ez azt jelenti, hogy a 65 év felettiek aránya eléri vagy meghaladja a 20 százalékot.
Tajvan helyzete: számok és tények
A Tajvani Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint az ország születési aránya 4,62 ezrelék volt tavaly. Bár Tajvan még nem közölte hivatalosan a teljes termékenységi rátát 2025-re vonatkozóan, az előző év havi adatai alapján valószínűleg körülbelül 0,72 gyermek jut egy nőre – ezzel pedig világelsővé vált.
Ez az érték megegyezik Dél-Korea tavalyi rekordjával, amely szintén 0,72 volt. A születések száma Tajvanon tíz éve folyamatosan csökken: tavaly mindössze 107 812 újszülöttet regisztráltak, ami húsz százalékkal kevesebb az előző évhez képest és rekordalacsony szám azóta, hogy az ország elkezdte vezetni ezeket a statisztikákat.
Közben Tajvan lakosságának mintegy ötödét már az idősek teszik ki – ez egy olyan demográfiai helyzetet eredményez, amely komoly nyomást helyez a nyugdíjrendszerre és az egészségügyi ellátásra.
Dél-Korea és Japán sem állnak jobban
Dél-Korea is elérte ezt a „szuperöregedő” státuszt még 2024 végén. Bár ott tavaly enyhe emelkedés volt tapasztalható a termékenységi rátában (0,75-re nőtt), ezt főként a harmincas anyák gyermekszámának növekedése okozta. Japán pedig már évek óta küzd hasonló problémákkal.
Mit mondanak az érintettek?
A tajvani Nemzeti Fejlesztési Tanács honlapján így fogalmaznak: „Ahogy a nők egyre későbbre halasztják az első házasságukat, úgy tolódik ki az első gyermek vállalásának ideje is, ami tovább rövidíti a reproduktív időszakot. A gyermekvállalás késleltetése csökkenti mind a gyerekvállalás valószínűségét, mind pedig annak vágyát – fizikai és élettani korlátok miatt nehéz visszahozni a születési arányt.”
Mi várható ezután?
Tavaly Tajvan kormánya új támogatási csomagot hagyott jóvá annak érdekében, hogy ösztönözze a gyerekvállalást. Ennek részeként például minden gyermek után egyszeri készpénzes támogatást adnak mintegy 100 000 új tajvani dollár (kb. 3200 dollár) értékben.
De vajon elég lesz ez? A lakhatási költségek folyamatos emelkedése és a bérek stagnálása miatt sokan kételkednek abban, hogy ezek az intézkedések valódi áttörést hozhatnak. Érdemes megnézni Japánt és Dél-Koreát: ezek az országok jóval nagyobb összegeket fordítottak már évekkel ezelőtt hasonló célokra, mégsem sikerült megállítaniuk vagy visszafordítaniuk ezt a tendenciát.
Miért érdekel téged mindez?
Lehet elsőre távolinak tűnik Tajvan vagy Dél-Korea demográfiai problémája – de ha belegondolsz, ezeknek az országoknak hatalmas gazdasági súlya van világszerte. Az öregedő társadalmak nem csak ott okoznak gondot: hatással vannak globális ellátási láncokra, technológiai fejlesztésekre és akár arra is, hogy milyen árakon vásárolunk majd holnap.
A kérdés tehát nem csak annyi: hogyan lehet több gyereket vállalni? Sokkal inkább arról szól, hogy miként alakítjuk át társadalmunkat úgy, hogy fenntartható legyen hosszú távon is – legyen szó munkahelyi kultúráról, lakhatásról vagy családbarát politikákról.
Záró gondolatok
A világ egyik legfejlettebb régiójában zajló demográfiai válság rávilágít arra: nem elég csak pénzzel dobálózni vagy gyors megoldásokat keresni. A mélyebb társadalmi változások nélkül ezek az intézkedések könnyen üres ígéretek maradhatnak.
Tajvan példája pedig figyelmeztetés mindannyiunk számára: ha nem találjuk meg az egyensúlyt munka és magánélet között, ha nem tesszük vonzóvá és elérhetővé a családalapítást mindenki számára – akkor hamarosan más országok is követhetik ezt az utat.
Forrás: https://www.newsweek.com/world-has-new-lowest-birth-rate-11343356
