A szív- és érrendszeri betegségek (SZÉB) világszerte vezető haláloknak számítanak, ezért kiemelten fontos megérteni, milyen szerepet játszik az étrend ezek kialakulásában. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek magas fogyasztása növeli a SZÉB kockázatát, míg más kutatások arra utalnak, hogy egy jól összeállított, növényi alapú étrend csökkentheti ezt a kockázatot.
A kutatás háttere és célja
Egy nemzetközi kutatócsoport – az INRAE, Inserm, Université Sorbonne Paris Nord és Cnam szakemberei – túllépett a hagyományos növényi- és állati eredetű élelmiszerek közötti egyszerű megkülönböztetésen. Vizsgálatukban figyelembe vették az ételek tápanyagminőségét (például szénhidrát-, zsír-, antioxidáns vitamin- és ásványianyag-tartalmát), valamint az élelmiszerek feldolgozottsági fokát is. Céljuk az volt, hogy pontosabb képet kapjanak az étrend és a szív-érrendszeri egészség közötti összefüggésekről.
A NutriNet-Santé kohort elemzése
A kutatás során 63 835 felnőtt egészségügyi adatait elemezték, akik részt vettek a francia NutriNet-Santé kohortban. Az átlagos követési idő 9,1 év volt, egyes résztvevőknél pedig akár 15 évig is nyomon követték az adatokat. Az étrendi információkat legalább három napra vonatkozóan online kérdőívek segítségével gyűjtötték össze, amelyek részletesen feltárták a fogyasztott ételek és italok típusát.
Ez a részletes adatgyűjtés lehetővé tette háromféle étrend elkülönítését:
- a növényi alapú termékek aránya az állati eredetűekhez képest;
- az ételek tápanyagminősége (zsír-, cukor- és sótartalom);
- az ipari feldolgozás mértéke.
Tápanyagminőség és feldolgozottság szerepe
A kutatók megállapították, hogy azoknál a felnőtteknél, akik étrendje gazdagabb volt magas tápanyagminőségű (alacsony zsír-, cukor- és sótartalmú) növényi alapú termékekben, melyek minimális vagy semmilyen ipari feldolgozáson nem estek át, körülbelül 40%-kal alacsonyabb volt a szív-érrendszeri betegségek kockázata azokhoz képest, akik kevesebb ilyen növényi terméket fogyasztottak, viszont több állati eredetű ételt vittek be.
Ezzel szemben azoknál az egyéneknél, akik ugyan magas tápanyagminőségű növényi alapú termékeket fogyasztottak, de ezek ultra-feldolgozott formában jelentek meg (például ipari teljes kiőrlésű kenyerek, bolti levesek, kész tésztaételek vagy előre elkészített saláták öntettel), nem mutatkozott csökkent szív-érrendszeri kockázat a kontrollcsoporthoz képest.
Különösen aggasztó volt az a tény, hogy azoknál a felnőtteknél, akik nagy arányban fogyasztottak alacsony tápanyagminőségű és ultra-feldolgozott növényi eredetű termékeket – mint például chipset, cukrozott gyümölcsitalokat vagy szódaitalokat növényi kivonatokból, csokoládéalapú édességeket vagy cukros reggelizőpelyheket –, mintegy 40%-kal magasabb volt a szív-érrendszeri betegségek kockázata azokhoz képest, akik jó minőségű, minimálisan feldolgozott növényi termékeket fogyasztottak.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ezek az eredmények hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy ne csak azt vegyük figyelembe, milyen arányban fogyasztunk növényi vagy állati eredetű ételeket, hanem azt is, hogy ezek milyen tápanyagminőséggel rendelkeznek és milyen mértékben vannak feldolgozva. Ezáltal pontosabban értékelhető az étrend hatása a szív-érrendszeri egészségre.
A kutatás újabb érveket szolgáltat arra vonatkozóan is, hogy a közegészségügyi és táplálkozási irányelvek előnyben részesítsék az olyan növényi alapú élelmiszereket, amelyek jó tápanyagminőséggel bírnak és kevés vagy semmilyen ipari feldolgozáson nem estek át. Ilyenek például a friss vagy fagyasztott gyümölcsök és zöldségek vagy kiváló minőségű konzervtermékek hozzáadott zsír-, só-, cukor- vagy adalékanyag nélkül.
Mi az ultra-feldolgozott élelmiszer?
A NOVA osztályozás szerint ultra-feldolgozott élelmiszereknek nevezzük azokat az ételeket és italokat, amelyek jelentős biológiai, kémiai vagy fizikai feldolgozáson mentek keresztül (például extrudálás, elősütés, hidrolízis vagy ultra-magas hőmérsékletű kezelés), illetve amelyek összetételében olyan adalékanyagok találhatók meg – mint például színezékek, emulgeálószerek vagy édesítőszerek –, amelyek nem szükségesek az adott termék biztonságos előállításához. Ide tartoznak továbbá ipari eredetű anyagok is: hidrogénezett olajok, glükóz/fruktóz szirupok vagy hidrolizált fehérjék.
A NutriNet-Santé tanulmány jelentősége
A NutriNet-Santé tanulmány egy nyilvános egészségügyi kezdeményezés Franciaországban. A táplálkozási epidemiológiai kutatócsoport (CRESS-EREN) koordinálja ezt az Inserm/INRAE/Cnam/Université Sorbonne Paris Nord/Université Paris Cité együttműködésében zajló projektet. Több mint 180 000 önkéntes „nutrinaut” hosszútávú részvételével már több mint 300 nemzetközi tudományos publikáció készült el.
A kutatás folyamatosan toboroz új résztvevőket annak érdekében, hogy tovább bővítse tudásunkat a táplálkozás és egészség kapcsolatáról. A résztvevők havonta néhány percet töltenek el biztonságos online platformon (etude-nutrinet-sante.fr), ahol kérdőíveket töltenek ki étrendről, fizikai aktivitásról és egészségi állapotukról – ezzel hozzájárulva egy egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozási kultúra kialakításához.
Összegzés
A kutatás világosan rámutat arra:
- a növényi alapú étrend előnyös lehet a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében;
- a tápanyagminőség kulcsfontosságú tényező: alacsony zsír-, cukor- és sótartalmú ételek fogyasztása javasolt;
- az ultra-feldolgozott növényi eredetű termékek nem biztosítanak védelmet;
- a legjobb eredményeket minimális ipari feldolgozású friss vagy természetes formában lévő növényi alapú élelmiszerekkel érhetjük el.
Ezek alapján fontos szem előtt tartani nemcsak azt, hogy mit eszünk – növényi vagy állati eredetű –, hanem azt is, hogy milyen minőségben és feldolgozottsági fokon kerülnek ezek az ételek az asztalunkra.
Források
- Rauber F., da Costa Louzada M.L., Chang C. et al. (2024). Implications of food ultra-processing on cardiovascular risk considering plant origin foods: an analysis of the UK biobank cohort. The Lancet Regional Health-Europe. DOI: https://doi.org/10.1016/j.lanepe.2024.100948
- Daas M.C., Vellinga R.E., Pinho M.G.M. et al. (2024). The role of ultra-processed foods in plant-based diets: associations with human health and environmental sustainability. European Journal of Nutrition. DOI: https://doi.org/10.1007/s00394-024-03477-w
- Prioux C., Kesse-Guyot E., Srour B., Fézeu L.K., Baudry J., Wagner S., Hercberg S., Touvier and Allès B. (2025). Cardiovascular disease risk and the balance between animal-based and plant-based foods, nutritional quality and food processing level in the French NutriNet-Santé cohort: a longitudinal observational study. The Lancet Regional Health – Europe. DOI: https://doi.org/10.1016/j.lanepe.2025.101470
- NutriNet-Santé tanulmány: https://etude-nutrinet-sante.fr
- NOVA osztályozás magyarázata: jelentős biológiai/kémiai/fizikai feldolgozás + adalékanyagok jelenléte
Forrás: https://www.inrae.fr/en/news/processing-level-plant-based-foods-impact-cardiovascular-health