Az elmúlt években a távmunkáról szóló beszélgetések szinte mindennapossá váltak. De vajon tényleg tudjuk, milyen hatással van ez a jelenség a gazdaságra, a munkaerőpiacra vagy akár a városi életre? A Stanford Egyetem neves közgazdásza, Nicholas Bloom, és a Hoover Institution kutatója, Steven Davis most olyan friss kutatási eredményeket mutattak be, amelyek új megvilágításba helyezik ezt a témát.
Miért érdekes most különösen a távmunkáról beszélni?
Ha visszagondolsz az elmúlt öt évre, valószínűleg te is tapasztaltad, hogy a home office nemcsak egy átmeneti megoldás volt, hanem sok munkahelyen alapvető változást hozott. De mennyit spórolnak valójában a cégek azzal, ha engedik az alkalmazottakat otthonról dolgozni? És miért növeli néha a termelékenységet, máshol pedig épp ellenkezőleg, csökkenti azt?
Ez engem személy szerint meglepett: nem minden iparágban vagy munkakörben működik ugyanolyan jól a távoli munkavégzés. A Hoover-SIEPR éves konferenciáján elhangzott kutatások pontosan ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Mennyit spórolnak a munkáltatók?
Nicholas Bloom és Steven Davis szerint az egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy milyen költségmegtakarítást jelent a távmunkára való átállás. A bérköltségek például csökkenhetnek, hiszen egyes cégek kisebb irodaterületet bérelnek vagy alacsonyabb bérű régiókból is alkalmazhatnak munkaerőt.
De nem csak erről van szó: a munkavállalók időt takarítanak meg az ingázáson, ami javíthatja az életminőséget és növelheti a motivációt. Ugyanakkor ez nem minden esetben jelent automatikus nyereséget – például ha otthon nincs megfelelő munkakörnyezet vagy ha hiányzik az irodai közösség támogatása.
A termelékenység hullámvasútja
A kutatók azt is vizsgálták, hogy miért emelkedik néha a termelékenység home office-ban, míg máskor csökken. Az egyik kulcsfaktor az adott munka jellege: kreatív vagy önálló feladatoknál gyakran jobb eredményeket hoz az otthoni környezet. Ezzel szemben azoknál a munkaköröknél, ahol szoros együttműködésre vagy gyors visszacsatolásra van szükség, az irodai jelenlét előnyösebb lehet.
Érdekes megfigyelés: A vezetői gyakorlatok és menedzsment stílusok is nagyban befolyásolják ezt. Egy jól szervezett távmunkás csapat akár hatékonyabb is lehet, mint egy hagyományos irodai környezetben dolgozó.
Gyerekek és iskola – hogyan hat rájuk a szülők otthoni munkája?
Egy másik izgalmas kérdés: vajon jobban teljesítenek-e az iskolában azok a gyerekek, akiknek a szülei otthonról dolgoznak? A válasz nem egyszerű. Egyrészt több időt tölthetnek együtt, ami támogatja a tanulást és érzelmi biztonságot adhat. Másrészt viszont előfordulhat, hogy az otthoni zaj vagy figyelemelterelés miatt nehezebb koncentrálni.
A kutatások arra utalnak, hogy ha a szülők képesek jól elkülöníteni munkát és családi időt, akkor pozitív hatásokat tapasztalhatnak mindkét fél részéről.
Milyen jövőt jósolnak a városoknak?
A távmunkás trendek persze nem csak egyéni vagy vállalati szinten mozgatják meg az állóvizet – komoly következményei vannak a városi életre is. Ha kevesebben járnak be naponta az irodába, akkor vajon hogyan változik meg egy nagyváros arculata? Csökken-e például az ingatlanárak iránti kereslet vagy átalakulnak-e a közlekedési szokások?
Szerintem ez egy kulcskérdés: hiszen sok metropolisz gazdasága épül arra, hogy emberek tömegei ingáznak nap mint nap. A Hoover-SIEPR konferencián elhangzott elemzések szerint várhatóan átalakul majd az irodapiac és nőni fog az igény rugalmasabb munkakörnyezetek iránt.
Kik állnak ezek mögött az izgalmas kutatások mögött?
Nicholas Bloom – A távmunkára szakosodott közgazdász
Nicholas Bloom neve egyet jelent a home office mélyreható elemzésével. A Stanford Egyetem William Eberle professzora olyan témákra fókuszál, mint a távmunka hatása, menedzsment gyakorlatok és bizonytalanság kezelése. Érdekes módon korábban dolgozott az Egyesült Királyság pénzügyminisztériumában és McKinsey-nél is.
Tudományos pályafutása során számos rangos díjat kapott (például Guggenheim-ösztöndíjat), tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának is. Nem véletlenül választotta őt Bloomberg50-be – tanácsai nélkülözhetetlenek lettek azok számára, akik meg akarták érteni az otthoni munkavégzés dinamikáját.
Steven Davis – Gazdasági bizonytalanságok specialistája
Steven Davis neve talán kevésbé ismert széles körben, de szakmai berkekben igazi sztár. Ő vezeti többek között az Economic Policy Uncertainty projektet és számos globális munkaerő-piaci felmérést. Jelenleg senior fellowként dolgozik mind Stanfordon (SIEPR), mind pedig a Hoover Institutionben.
Davis korábban Chicago Booth professzora volt, ahol nemcsak oktatott, de dékánhelyettesként is tevékenykedett. Kutatásai során mindig arra törekedett, hogy világos képet adjon arról: hogyan hatnak egymásra gazdasági bizonytalanságok és munkaerőpiaci folyamatok.
Hol találkozhatsz még velük?
A Hoover Institution „Economics, Applied” című videó podcast sorozata rendszeresen hozza el nekünk Steven Davis beszélgetéseit vezető kutatókkal és szakértőkkel. Ezekből mindig kiderül valami új arról, hogyan formálják át gazdasági fejlemények mindennapjainkat – legyen szó egyéni döntésekről vagy társadalmi trendekről.
Itt tudsz belehallgatni, ha érdekelnek ezek az izgalmas témák.
Zárszóként
A távmunkáról szóló diskurzus messze túlmutat azon, hogy „otthonról dolgozni jó vagy rossz”. Bloom és Davis kutatásai rámutatnak arra: ez egy komplex jelenség, amelynek hatásai mélyen befolyásolják munkahelyeinket, családjainkat és városainkat egyaránt.
Te mit gondolsz? Szerinted tényleg fenntartható ez az új munkamodell hosszú távon? Vagy csak egy átmeneti állapotot élünk meg? Érdemes figyelni ezeket az elemzéseket – mert itt dől el sok minden arról, hogyan fogunk élni és dolgozni holnap.
Forrás: https://www.hoover.org/research/cool-new-work-remote-work
