Bevezető megjegyzés: Eredetileg a Microsoft negyedéves eredményeit terveztem ma bemutatni, azonban egy más témában éreztem nagyobb ihletet, így az ütemtervet módosítottam. Ez az írás tehát egy átfogó elemzés arról, hogyan alakultak a legnagyobb technológiai vállalatok bevételi és munkaerő-fejlődési mutatói az elmúlt két évtizedben, még a generatív mesterséges intelligencia (AI) térnyerése előtt.
A nagy techcégek fejlődési mintázata: a bevétel és a létszám kapcsolata
Közel húsz évvel ezelőtt, 2007-ben a Hewlett-Packard (HP) volt az első technológiai vállalat, amely átlépte az évi 100 milliárd dolláros árbevételi küszöböt. Akkoriban 172 ezer alkalmazottjuk volt. Egy évvel később az IBM is csatlakozott ehhez a klubhoz, de ők közel 400 ezer munkavállalót foglalkoztattak.
Azóta azonban a mai gigavállalatok – mint az Apple, Alphabet (Google anyavállalata), Microsoft, Meta (Facebook anyavállalata), Amazon vagy Nvidia – egy közös jellemzőt mutatnak: növekedésük jelentős mértékben elkülönült a létszámuk bővülésétől. Ez intuitívnak tűnhet, de amikor alaposan összevetettem az adatokat, még a generatív AI megjelenése előtt is meglepően markáns volt ez az elkülönülés.
Apple: A hatékony növekedés úttörője
Az Apple 2011-ben érte el először az évi 100 milliárd dolláros árbevételt mindössze 60 ezer alkalmazottal. A következő 100 milliárd dolláros növekményhez már csak feleannyi új munkavállalóra volt szükségük, míg legutóbbi ilyen ugrásukhoz mindössze körülbelül 17 ezer fővel bővült a létszám.
Fontos megjegyzés: Az inflációt figyelembe véve egy 2011-es 100 milliárd dollár ma körülbelül 144 milliárdot érne. Bár az Apple nem volt kiugróan túlfoglalkoztató a pandémia alatt, az ő útjukon látható némi eltérés a $200 milliárdról $300 milliárdra való ugrásnál.
Alphabet: A Google anyavállalatának hatékony bővülése
Bár az Alphabet még nem érte el a 400 milliárd dolláros árbevételt, várhatóan hamarosan megteszi. Első 100 milliárdos bevételükhöz 76 ezer alkalmazott kellett, míg legutóbbi ilyen ugrásukhoz mindössze körülbelül 11 ezer fővel bővült a létszám (feltételezve további 3 ezer fő felvételét 2025 negyedik negyedévében).
Bár az Alphabet is túlfoglalkoztatott volt a Covid utáni időszakban, ezt később korrigálták. Ennek ellenére jól illeszkedik abba a mintába, hogy minden újabb százmilliárdos bevételnövekedéshez kevesebb új alkalmazott kellett.
Microsoft: A munkaerő-intenzitás csökkenése
A Microsoft még nem érte el a 300 milliárd dolláros árbevételi szintet, de várhatóan hamarosan eléri azt. Korábban sokkal munkaerő-intenzívebb volt: első és második százmilliárdos bevételi ugrásához rendre 124 ezer és 97 ezer új alkalmazottra volt szükség.
Legutóbbi százmilliárdos növekedésükhöz azonban már csak mintegy 7 ezer fővel bővült a létszám – ez jelentős hatékonyságjavulást jelez.
Meta: A fiatalabb óriás gyors fejlődése
A Meta (korábban Facebook) várhatóan hamarosan eléri a 200 milliárd dolláros árbevételt. Első százmilliárdos bevételükhöz mintegy 63 ezer alkalmazott kellett, míg legutóbbi ilyen ugrásukhoz várhatóan ennek csak egyharmadára lesz szükség.
“Az első százmilliárd mindig a legnehezebb.”
Amazon: Kivétel vagy szabály? A kiskereskedelmi óriás esete
Kezdetben haboztam Amazon adatait beilleszteni ebbe az elemzésbe hatalmas kiskereskedelmi dolgozói bázisuk miatt. Azonban adataik tanulmányozása után úgy döntöttem, hogy érdemes őket is megvizsgálni.
Amazon esetében nem mutatható ki egyértelmű minta az árbevétel és létszám növekedésében egészen $500 milliárdos árbevételig. Valójában munkavállalói felvételi mintázatuk inkább példája lett a pandémia utáni túlzott felvételnek – hiszen erős keresleti sokkot éltek át és félreértették annak tartósságát.
- Történelmileg minden plusz $100 milliárdos bevételhez 200-400 ezer új alkalmazott kellett.
- Legutóbbi $200 milliárdos bevételnövekedésüket viszont mindössze kb. 36 ezer fővel érték el.
Andy Jassy, Amazon vezérigazgatója egy 2025 júniusi dolgozói emlékeztetőben így fogalmazott:
„Ahogy bevezetjük a generatív AI-t és ügynököket, megváltozik majd munkánk módja. Egyes feladatokhoz kevesebb emberre lesz szükségünk, míg más típusú munkákhoz többre. Nehéz pontosan megmondani, hogyan alakul ez hosszú távon, de várhatóan csökkenteni fogja összesített munkaerő-állományunkat az AI széleskörű használata révén.”
Nem lepődnék meg azon sem, ha Amazon három-négy éven belül eléri az egymilliárd dolláros árbevételt úgy, hogy ehhez mindössze további ~100-200 ezer főt vesznek fel. Ez azt jelentené, hogy miközben eddig $500 milliárd bevételhez mintegy másfél millió alkalmazott kellett, következő $500 milliárdhoz már csak kb. 10-15%-nyi új munkaerőt igényelnének.
Nvidia: A legnagyobbak között is kiemelkedően hatékony
A világ legnagyobb vállalatairól sem szabad megfeledkezni. Az Nvidia például amikor elérte az első $100 milliárd LTM (Last Twelve Months) árbevételt 2024-ben, mindössze 30 ezer alkalmazottja volt. Következő $100 milliárdját pedig várhatóan csak további ~6-8 ezer fővel éri majd el.
A trend nem csak technológiai cégekre korlátozódik: Walmart példája
A Walmart esetében is hasonló jelenség figyelhető meg: teljes munkaidős dolgozóik száma nagyjából állandó maradt az elmúlt tíz évben, miközben árbevételük több mint $200 milliárddal nőtt ebben az időszakban.
A Walmart nemrégiben közölte azt is, hogy következő három évben sem terveznek jelentős létszámnövekedést – így valószínűsíthetően $300 milliárd plusz bevételt érnek majd el gyakorlatilag változatlan munkaerőállománnyal.
A nagy kép: Elkülönült növekedés és jövőkép
Ha összeadjuk Apple, Microsoft, Alphabet, Meta és Nvidia legutóbbi $100 milliárdos bevételnövekedéseit valamint Amazon utolsó $200 milliárdját és Walmart körülbelüli $300 milliárdját, akkor összesen közel $1 billió (trillió) dolláros plusz árbevételt kapunk mindössze kb. 100 ezer fővel több alkalmazott mellett.
Ezt ráadásul még mielőtt igazán berobbant volna a generatív AI korszak!
A következő $1 billió dolláros növekmény valószínűleg még kevesebb új munkaerőt igényel majd – ez pedig jól mutatja azt az úgynevezett „nagy elkülönülést” (great decoupling) munka és tőke között, amely már régóta zajlik.
Mesterséges intelligencia és AGI: Nem egy pillanatnyi esemény?
Sokan úgy képzelik el az általános mesterséges intelligencia (AGI) megjelenését, mint egy hirtelen fordulópontot – amikor egyik napról a másikra kiderül, hogy már nincs szükség emberi munkára bizonyos területeken. Én inkább úgy gondolom, hogy az AGI inkább egy folyamatos fejlődési folyamat lesz – egy aszimptota –, amelyhez közeledünk ugyan gyorsuló ütemben AI segítségével, de sosem érjük el teljesen.
Még ha elméletileg sosem is érjük el teljesen az AGI-t, annak gyakorlati hatása pár évtized múlva minimális különbséget jelenthet majd.
Befektetési szempontok és piaci dinamikák
Befektetési szempontból érdekes látni ezt a trendet. Korábban szkeptikus voltam OpenAI öt éves bevételi terveivel kapcsolatban; most azonban látva más techcégek gyors növekedését – például Reels platformjától indulva három év alatt akár $50 milliárdos éves bevételig –, kevésbé vagyok cinikus OpenAI jövőképével kapcsolatban.
Ha OpenAI valóban eléri majd $200 milliárd éves bevételt 2030-ra (ami nem tűnik már annyira extrémnek), akkor ez alapjaiban változtathatja meg jelenlegi nagy techcégek jövőképének értékelését is.
Közös piacbővítés és fogyasztói többlet
Egy fontos tanulság számomra hét évnyi nagy tech cégek követése után az volt, hogy gyakran hibás „mi vs. ők” keretben gondolkodunk befektetőként vagy elemzőként. Bár ezeknek a cégeknek vannak versenyhelyzetek közöttük (például Google keresési hirdetések veszítenek részesedést Amazon hirdetések javára; Meta elveszíti időtöltési részesedést TikTok javára; Google keresések csökkennek ChatGPT javára), mégis mind jól teljesítettek az elmúlt tíz évben.
Egy ok erre az lehetett, hogy alábecsültük azt a piacbővítő dinamikát és fogyasztói többletet (consumer surplus), amit ezek a cégek teremtenek – ami elegendő időt ad nekik arra is, hogy reagáljanak váratlan kihívásokra.
Példák fogyasztói többletre:
- Közösségi média: Bár sok cikk ír arról, hogy mentális egészségünkre káros hatással vannak ezek az oldalak, mégis rengeteg ingyenes örömöt és kapcsolatot biztosítanak napi szinten.
- Rövid videók: Sokan „agyrothadásnak” tartják őket; én személy szerint nem találom túlzottan addiktívnak őket – viszont tényként kell kezelni azt is, hogy bármikor nyithatok egy appot és garantáltan találok olyan videót ami mosolyt csal arcomra ingyenesen.
- Mesterséges intelligencia: ChatGPT révén elképesztően könnyen hozzáférünk emberiség tudásának nagy részéhez – ez önmagában forradalmi lehetőség.
A gazdaság mosolygó görbéje: koncentrált erők és empowerment
Egy jelenlegi fontos felismerésem szerint gazdaságunk egyre inkább „mosolygó görbévé” válik: egyrészről néhány nagy techcég dominálja gazdaságot minimális létszámnövekedéssel; másrészről ezek ugyanakkor támogatják „kis szereplők” térnyerését – például Amazon harmadik fél értékesítői (3P sellers), tartalomkészítők vagy niche app fejlesztők –, miközben köztes szereplők folyamatos nyomás alatt állnak.
Mindezt tovább gyorsítja az AI térnyerése is. Természetesen köztes időszakokban lehetnek hullámvölgyek vagy narratíva-ingadozások; azonban hosszú távon ez lehet majd jellemző irányvonal.
Forrás: https://www.mbi-deepdives.com/the-great-decoupling-of-labor-and-capital/