Az ADHD-val élő serdülők számára a stressz kezelése különösen fontos, hiszen ez az időszak jelentős pszichológiai és biológiai változásokkal jár. Egy friss tanulmány a Journal of Affective Disorders folyóiratban azt bizonyítja, hogy egy rövid, de strukturált testmozgás-program hatékonyan csökkentheti a stressz szintjét ebben a korosztályban.
Az ADHD és a serdülőkori kihívások
A serdülőkor önmagában is egy érzelmileg és biológiailag intenzív fejlődési szakasz. Az ADHD-val diagnosztizált fiatalok esetében azonban ezek a változások még összetettebbek lehetnek. Az ADHD tipikus tünetei – figyelemzavar, hiperaktivitás – mellett sok serdülő küzd szorongással, depresszióval és belső feszültségekkel is.
Ezek az érzelmi nehézségek akadályozhatják a mindennapi életvitelt, legyen szó iskolai teljesítményről vagy családi kapcsolatok ápolásáról, így hosszú távon fokozott mentális egészségügyi kockázatot jelentenek.
A gyógyszeres kezelés korlátai és az alternatív megoldások
Bár az ADHD kezelésében gyakran alkalmaznak stimuláns alapú gyógyszereket, ezek mellékhatásai – például alvászavarok vagy hangulati ingadozások – miatt sok család és fiatal keresi a nem-farmakológiai alternatívákat.
Egyre nagyobb figyelmet kap a testmozgás, mint természetes és hatékony eszköz az agyi működés és az érzelmi szabályozás támogatására. Korábbi kutatások főként gyermekekre fókuszáltak, míg a serdülőkori hatások kevésbé voltak vizsgálva, különösen a kortizol hormon szintjének változásával összefüggésben.
A kortizol szerepe a stressz kezelésében
A kortizol egy kulcsfontosságú hormon, amely segíti a szervezetet a stresszhelyzetek kezelésében. ADHD-s gyermekeknél és serdülőknél gyakran alacsonyabb reggeli kortizolszinteket mértek, ami összefüggésbe hozható fáradtsággal, szorongással és súlyosabb tünetekkel.
A kutatók célja az volt, hogy megvizsgálják, vajon egy rövid testmozgás-intervenció képes-e befolyásolni mind a szubjektív stresszérzetet, mind pedig az objektív biológiai stresszjelzőket, mint például a nyálkortizol szintjét.
A kutatás felépítése és módszere
A tanulmányt Cindy Sit professzor vezetésével végezték el a Hongkongi Kínai Egyetem Sporttudományi Tanszékén. A vizsgálatba 82 ADHD-val diagnosztizált serdülőt vontak be (12–17 éves kor között), akik közül néhányan autizmus spektrum zavarral is éltek.
A résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották:
- Edzéscsoport: három héten át heti kétszer 90 perces strukturált testmozgás-programban vettek részt.
- Kontrollcsoport: folytatta megszokott napi rutinját változtatás nélkül.
A testmozgás-program részletei
Az edzésprogram során összesen 540 percnyi mozgást végeztek a résztvevők. A foglalkozások változatos gyakorlatokat tartalmaztak:
- Körkörös edzés (circuit training), amely javítja az állóképességet és erősíti az izmokat.
- Stratégiai gondolkodást igénylő játékok és csapatmunka, amelyek fejlesztik a memóriát, reakcióidőt és problémamegoldó képességet.
A résztvevőknek közepes vagy annál intenzívebb terhelést kellett fenntartaniuk, amit pulzusméréssel ellenőriztek.
Mérések és eredmények
A kutatók többféle módszerrel értékelték az eredményeket:
- Önbevalláson alapuló kérdőívek: stressz-, depresszió- és szorongásszintek mérésére validált skálákat használtak.
- Biológiai minták: nyálmintákból mérték a kortizol szintjét délutánonként az intervenció előtt, közvetlenül utána, valamint három hónappal később.
Közvetlen hatások
Közvetlenül az edzésprogram után az edzéscsoport tagjai jelentősen alacsonyabb stresszérzetet jeleztek önmagukhoz képest. Ezzel párhuzamosan kortizolszintjük emelkedett.
A kutatók hangsúlyozták, hogy ez az emelkedés nem fokozott stresszt jelez, hanem inkább egy egészséges hormonális aktivitást tükröz. Az edzés ugyanis „pozitív stresszként” működik: segíti a szervezetet abban, hogy hatékonyabban reagáljon valós élethelyzetekre.
Hosszabb távú következmények
A három hónapos utánkövetés során azonban már nem mutattak tartós javulást sem az önbevalláson alapuló stresszmérésben, sem pedig a kortizolszintekben. A depresszió vagy szorongás tekintetében egyik csoportban sem volt jelentős változás bármely időpontban.
Kutatói értékelés és javaslatok
Cindy Sit professzor szerint ez azt jelzi, hogy bár egy rövid távú testmozgás-program képes gyorsan csökkenteni a stresszt és normalizálni a hormonális választ, ezeknek az előnyöknek fenntartásához folyamatos mozgásra van szükség.
„A testmozgást hasznos kiegészítőként látjuk az ADHD hagyományos kezelése mellett – nem helyettesítőként. Fontos, hogy személyre szabottan alkalmazzuk és folyamatosan kövessük nyomon.”
A kutatás korlátai és további irányok
- Nemi arányok: A résztvevők többsége fiú volt, ami befolyásolhatja az eredmények általánosíthatóságát lányokra vagy más csoportokra.
- Mérés módszere: Az önbevalláson alapuló kérdőívek személyes torzulásoknak vannak kitéve; további objektív megfigyelések szükségesek.
- Kontrollcsoport hiányosságai: Nem volt aktív kontrollcsoport (például más típusú strukturált tevékenységgel), így nehéz elkülöníteni magának az edzésnek a hatását.
Kitekintés: jövőbeli kutatások és gyakorlati alkalmazások
A kutatócsoport jelenleg egy nagyobb randomizált kontrollált vizsgálaton dolgozik értelmi fogyatékossággal élők körében végzett fizikai aktivitási programokról. Céljuk olyan skálázható, költséghatékony programok kidolgozása, amelyek iskolákban vagy közösségi szolgáltatásokban is megvalósíthatók.
Ezekkel a programokkal szeretnék elősegíteni, hogy strukturált mozgás váljon mindennapi gondozási részévé azok számára is, akik eddig kevésbé fértek hozzá ilyen lehetőségekhez – ezzel javítva életminőségüket.
Záró gondolatok
A tanulmány megerősíti: egy jól megtervezett, rövid távú testmozgás-program hatékony eszköz lehet az ADHD-s serdülők stresszkezelésében. Bár önmagában nem helyettesítheti a gyógyszeres vagy pszichológiai kezelést, értékes kiegészítője lehet annak. A rendszeres mozgás támogatja az érzelmi stabilitást, javítja az alvást és növeli a fizikai állóképességet – mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a fiatalok könnyebben vegyék az élet kihívásait.
Forrás: https://www.psypost.org/short-exercise-intervention-helps-teens-with-adhd-manage-stress/