Nemrégiben Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke bejelentette azt a régóta várt 12 milliárd dolláros segélycsomagot, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a gazdáknak, akik az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségek miatt kerültek nehéz helyzetbe. Trump büszkén hangoztatta, hogy ez a csomag az ő vámstratégiájának köszönhetően vált lehetővé, és azt is állította, hogy az általa folytatott tárgyalásoknak köszönhetően Kína újraindította a hatalmas szójaeladásokat az Egyesült Államok felé.
Segély vagy csak egy csepp a tengerben?
Azonban nem minden gazda tapsol ennek a bejelentésnek. Sokan még mindig küzdenek az alacsony árakkal és az elveszett piacokkal, és úgy érzik, hogy ez a segély túl kevés és túl későn jött. John Bartman, egy illinois-i szójafarmertől hallottam ezt a kritikát: szerinte ez az összeg csak „egy csepp a tengerben”, és nagyjából annyi pénz, amennyit Kína egy normál évben amúgy is megvásárolna.
„Egyszerűen elképesztő, hogy ebbe a helyzetbe kerültünk. Miért nem tartja be Kína a megállapodást? Miért kell egyáltalán ilyen kifizetéseket nyújtani?” – fakadt ki Bartman.
A segély részletei és Trump érvei
Brooke Rollins, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium vezetője elmondta, hogy az összegből 11 milliárd dollárt közvetlen „átmeneti kifizetésként” kapnak majd a gabonatermesztők 2026 februárjáig, míg egymilliárdot visszatartanak, hogy felmérjék a speciális növénytermesztők igényeit.
Trump nem mulasztotta el megvádolni elődjét, Joe Bident „totális káoszért” és „rekordmagas inflációért”, ugyanakkor hangsúlyozta: „ez az összeg nem lenne lehetséges vámok nélkül”. Szerinte ezek a vámok több száz milliárd dollárt hoznak be az államkasszába, amelyekből most egy részét visszaadják a gazdáknak, mert más országok igazságtalanul bántak velük – akár jogosan, akár nem.
A vámokat érintő perről is beszélt Trump: egy kisvállalkozói csoport megtámadta vámjait azzal az indokkal, hogy nincs joga ilyen széles körű vámokat kivetni nemzeti vészhelyzet kihirdetésével. A Legfelsőbb Bíróság várhatóan 2026 első felében hozza meg döntését. Ha ez kimondja majd a vámok alkotmányellenességét, akkor kérdésessé válik, hogy Trump továbbra is használhatja-e ezt a bevételt segélyek finanszírozására.
Kína és az amerikai szója: egy törékeny kapcsolat
A segélycsomag hátterében hónapok óta tartó gazdálkodói elégedetlenség áll amiatt, hogy Kína elvesztette vásárlói pozícióját az amerikai szójapiacon. Kína ugyanis évtizedek óta a világ legnagyobb szójavásárlója, és korábban az amerikai export mintegy felét-kétharmadát vásárolta fel.
2018-ban Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, amire Peking válaszul vámokat vetett ki amerikai mezőgazdasági termékekre – főként szójára –, és egy részét Brazíliába irányította át. Akkor Trump összesen 28 milliárd dollárt adott segélyként érintett gazdáknak.
Idén újabb vámokat vetett ki Kínára Trump, amire Peking októberig nem adott le rendelést amerikai szójára – helyette Brazíliából vásárolt. Októberben azonban Trump találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és sikerült megállapodniuk arról, hogy Kína újra vásároljon amerikai szóját.
A Fehér Ház gyorsan bejelentette: Kína idén 12 millió tonna szóját vesz majd, és évente 25 millió tonnát három éven át. Csakhogy Peking ezt hivatalosan még nem erősítette meg; október óta mindössze körülbelül kétmillió tonna rendelés érkezett.
Trump viszont optimista: szerinte Kína „óriási mennyiségben” vásárol szóját, és „többet fog tenni”, mint amit ígért. Az amerikai pénzügyminiszter-helyettes Scott Bessent szerint minden alkalommal, amikor Trump beszél Hszi Csin-pinggel – személyesen vagy telefonon –, mindig szóba kerülnek a szójarendelések. „Nem geopolitikáról vagy kereskedelemről beszélünk; csakis szójáról” – mondta Bessent.
A gazdák reakciói: öröm vagy csalódás?
Cordt Holub iowai kukorica- és szójafarmertől hallottam egy pozitív véleményt: „Ez olyan érzés, mintha karácsony lenne korán a gazdák számára. Amit itt Washingtonban tesznek értünk – ez az összeg nem lenne lehetséges nélkületek.”
De nem mindenki osztja ezt az örömöt. Randal Shelby arkansasi szója- és rizstermelő szerint ez az összeg inkább „arcra csapás” azoknak a gazdáknak, akik leginkább megszenvedték a vámvitákat. Shelby szerint minden mezőgazdasági termény megsínylette ezt a helyzetet, de egyik sem annyira súlyosan, mint a szója- és rizstermelők.
„A számlák már rég lejártak – mindez azért van így, mert más országok rosszul bántak velünk” – mondta Shelby. Hozzátette: bár ő maga Trump szavazója volt korábban, most már kétségbeesetten küzd azért, hogy ne csődöljenek be teljesen. Magas üzemanyagárak (bár Trump rendszeresen azt állítja ellenkezőjét), emelkedő kamatok és csökkenő árak mellett még mindig bizonytalan jövő vár rájuk.
A mentális egészség válságban
A gazdák között növekszik a mentális stressz is – ami sajnos tragikus esetekhez vezetett. Jeff Winton new yorki farmer és a Rural Minds nevű nonprofit alapítója szerint ez a csomag „nem elég” és „nem időben érkezett”. Szerinte sok gazda inkább stabil piacot szeretne látni hosszú távon, de most kénytelen elfogadni ezt a pénzt túlélési okokból.
Winton rámutatott arra is, hogy sok gazda kettős érzésekkel viseltetik Trump iránt: egyrészt ő okozta ezt a válságot még első ciklusában; másrészt pedig ő volt az is, aki nagy szövetségi segélycsomagokat hozott létre ezek enyhítésére. Ez egyfajta „Stockholm-szindrómát” eredményezett néhány termelő körében – mintha elfelejtenék azt is, mi okozta valójában ezt az egész bajt.
Milyen kilátások várnak az amerikai mezőgazdaságra?
A legfrissebb elemzések szerint komoly veszteségek várhatók több főbb növény esetében is: kukoricából például több mint 15 milliárd dollárnyi veszteséget prognosztizálnak 2025-26-ban; szója esetében ez több mint 6 milliárd; búza majdnem 6 milliárd; gyapot pedig több mint 3 milliárd dollárt veszít majd értékéből.
A Mezőgazdasági Minisztérium adatai alapján pedig várhatóan meghaladja majd a félbillió forintot (467 milliárd dollárt) az éves termelési költségszint – ami jelentős növekedést jelent tavalyhoz képest.
Egy új jelentés szerint az amerikai szójatermelők hektáronként átlagosan mintegy 89 dolláros veszteséget könyvelhetnek el jövőre – immár harmadik éve folyamatos piaci gondokkal küzdenek.
Kínai vásárlások késése tovább nehezíti helyzetüket
Shelby külön kiemelte: még ha Kína februárig meg is veszi azt a mennyiséget, amit ígért – akkor sem sokat segít ez nekik. A betakarítási időszak ugyanis novemberben véget ér; addig kell eladniuk terményüket akár veszteséggel is ahhoz, hogy fizetni tudják számláikat.
Kitekintés: mi lehetne a megoldás?
Joe Maxwell negyedik generációs farmer és mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet alapítója szerint bár ez a csomag elismeri a problémát, valójában csak töredéke annak a veszteségnek, amit a kereskedelmi háborúk okoznak. Maxwell szerint hosszú távú reformokra van szükség:
- egészséges élelmiszertermelés támogatása
- fenntarthatóbb gazdálkodási módszerek bevezetése
- a magas inputköltségek csökkentése
- nem csak ideiglenes támogatások nyújtása
Eközben nőtt az elmúlt időszakban azoknak a farmoknak száma is, amelyek csődhelyzetbe kerültek vagy mentális problémákkal küzdenek bizonytalanságuk miatt. A Minneapolis-i Szövetségi Tartalékbank adatai szerint például jelentős emelkedést mutatnak a csődbejelentések számai idén.
Záró gondolatok
Szóval mit gondolsz? Ez vajon tényleg elegendő segítség ahhoz képest, amit ezeknek az embereknek nyújtani kellene? Vagy csak egy újabb politikai manőver része ez? Az biztos: miközben Washingtonban nagy hangon hirdetik ezt az „egy nagy gyönyörű törvényt”, addig sok gazda még mindig azon aggódik nap mint nap, hogyan tudják majd fenntartani családjuk megélhetését és életformájukat ebben az egyre bizonytalanabb világban.
