Az Experimental Political Science folyóiratban megjelent új tanulmány rávilágít arra, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump 2024-es elnöki visszatérése után tapasztalt pártpreferencia-alapú eltérések az emberek gazdasági megítélésében nem csupán politikai túlzások, hanem őszinte véleménykülönbségek is lehetnek. A kutatást Matthew H. Graham, a Temple Egyetem adjunktusa végezte, aki a politikatudomány egyik kulcsfogalmára, az úgynevezett „expresszív válaszadásra” fókuszált.
Mi az expresszív válaszadás és miért fontos?
Az expresszív válaszadás arra a jelenségre utal, amikor a válaszadók politikailag motivált választ adnak egy kérdőívben, amelyek nem feltétlenül tükrözik valódi meggyőződésüket. Polarizált társadalmi környezetben ez felerősítheti a pártpreferenciák látszólagos eltérését, így azt a benyomást keltheti, hogy az emberek sokkal megosztottabbak, mint amilyenek valójában.
A 2024-es elnökválasztás utáni gazdasági megítélés drámai változásai
Trump 2024-es győzelme után a Demokrata és Republikánus szavazók jelentősen eltérően kezdték értékelni az amerikai gazdaság állapotát. Ez a fajta „pártállás-váltás” nem ismeretlen jelenség az elnökválasztások után, azonban a 2024–2025-ös időszakban tapasztalt változás szokatlanul éles volt.
- 2024 novemberében a Michigan Egyetem adatai szerint a demokraták sokkal pozitívabban látták a gazdaságot, mint a republikánusok.
- 2025 áprilisára ez a trend megfordult: a republikánusok sokkal nagyobb bizalmat fejeztek ki, míg a demokraták pesszimistábbak lettek.
- A két csoport véleményének eltolódása jelentős volt mindkét irányban.
Kritikus nézetek: expresszív válaszadás vagy valódi véleménykülönbség?
Egyes kutatók szerint ezek az elnökválasztás utáni változások inkább expresszív válaszadás eredményei lehetnek. Vagyis az emberek válaszaikat inkább politikai állásfoglalásuk kifejezésére használják, semmint tényleges személyes tapasztalataikra alapozva. Például egy republikánus azért értékeli pozitívabban a gazdaságot, mert republikánus elnök van hivatalban, nem pedig azért, mert saját anyagi helyzete javult.
Más szakértők azonban kétségbe vonják ennek az effektusnak az általános érvényességét és erejét.
A kutatás módszere: panelkísérlet és pénzügyi ösztönzők
Matthew H. Graham 2025 áprilisában és májusában egy panelkísérletet végzett több mint 2800 amerikai felnőtt részvételével a Prolific online felmérési platformon. A résztvevőknek olyan gazdasági mutatókat kellett előre jelezniük – például GDP-növekedést, munkanélküliségi rátát és inflációt –, amelyek hivatalos adatai még nem voltak nyilvánosak.
A kísérlet kulcseleme volt, hogy egyes résztvevők véletlenszerűen $2 bónuszt kaptak helyes becslés esetén. Az elképzelés szerint ha az expresszív válaszadás jellemző lenne, akkor ez a pénzügyi ösztönző csökkentené a pártpreferencia-alapú torzítást, hiszen az anyagi nyereség motiválná őket pontosabb válaszadásra.
Eredmények: nincs bizonyíték expresszív válaszadásra
A kísérlet eredményei szerint az expresszív válaszadás hatása minimális volt:
- A bónusz nélküli csoportban a republikánusok átlagosan 0,44 standard deviációval értékelték pozitívabban a gazdaságot, mint a demokraták.
- A bónusszal ösztönzött csoportban ez az eltérés csak enyhén csökkent (0,38 standard deviáció), ami statisztikailag nem volt jelentős különbség.
- Egy alternatív elemzés szerint sem változott érdemben az eltérés azok között, akik javulást, stagnálást vagy romlást vártak.
Ezek alapján Graham arra következtetett, hogy a Trump hivatalba lépése utáni pártpreferencia-alapú gazdasági megítéléskülönbségek nagyrészt őszinték és nem pusztán politikai színjátékok.
További vizsgálatok: válaszadási erőfeszítés és érzelmi tartalom elemzése
A kutatás során két további indikátort is figyelembe vettek:
- Válaszadási idő: Az ösztönző csoport tagjai több időt töltöttek a kérdések megválaszolásával.
- Böngészőablak váltogatása: Az ösztönzött résztvevők nagyobb valószínűséggel kerestek információkat más ablakokban.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy az ösztönzők hatására többen igyekeztek pontosabb választ adni. Ennek ellenére ez nem változtatta meg jelentősen a pártok közötti véleménykülönbséget.
Továbbá Graham arra kérte a résztvevőket, hogy előzetesen írják le gondolataikat. Az elemzés során kiderült, hogy az érzelmi hangvétel és érvelési tartalom nem mutatott jelentős különbséget az ösztönzött és nem ösztönzött csoport között – ami ismét azt sugallja, hogy a véleménykülönbségek valódiak lehetnek.
A gazdasági mutatók közötti különbségek és stabilitás
A kutatás rámutatott arra is, hogy:
- A szubjektív kérdésekre adott válaszok (például „Hogy áll most a gazdaság?”) időben stabilabbnak bizonyultak, mint a konkrét statisztikákra vonatkozó becslések.
- A GDP-növekedésre vonatkozó becslések jobban tükrözték az általános gazdasági érzéseket, mint az infláció vagy munkanélküliség becslései.
- Különösen az inflációval kapcsolatos válaszok voltak kevésbé stabilak – részben kérdésformulációbeli változás és hosszabb időköz miatt is.
Graham szerint ez arra utalhat, hogy amikor szubjektív véleményeket mérünk, az emberek inkább átfogó képet alkotnak magukban a gazdaságról – így talán érdemesebb GDP-növekedést használni ilyen kutatásokban proxyként.
Korlátok és jövőbeli kutatási irányok
Bár ez a tanulmány nagy léptékű volt (több mint 2500 résztvevővel), Graham hangsúlyozza, hogy nem zárható ki teljesen kisebb hatások jelenléte. A kutatás eredményei semmiképp sem általánosíthatók minden témára vagy helyzetre automatikusan. Az expresszív válaszadás továbbra is fontos jelenség lehet más kontextusokban vagy politikai pillanatokban.
A jövőbeni vizsgálatok hasznosak lehetnek hasonló kísérleti tervek alkalmazásával más politikai témákban vagy eltérő időszakokban annak érdekében, hogy jobban megértsük mikor és miért jelennek meg pártpreferencia-alapú torzulások.
Záró gondolatok és tudományos hozzájárulás
Matthew H. Graham elmondta: „Ez a tanulmány öt évnyi kutatómunka eredménye. Célom előmozdítani annak megértését, hogyan működik pontosan az expresszív válaszadás.” Hangsúlyozza továbbá annak fontosságát is, hogy társadalomtudományi eszközökkel folyamatosan vizsgáljuk és árnyaljuk közvélemény-kutatásokból levont következtetéseinket.
A tanulmány szerzője köszönetet mondott a Journal of Experimental Political Science szerkesztőinek gyors és alapos munkájáért is – amely ritka gyorsasággal tette lehetővé egy ilyen komplex kutatás publikálását.
Források és további olvasmányok
- “Expressive Responding and the Economy: The Case of Trump’s Return to Office”, Matthew H. Graham
- American Political Science Review – Graham közelgő áttekintése az expresszív válaszadásról
- PsyPost interjú Matthew H. Grahammel
- Journal of Experimental Political Science
