Richard Casper, az amerikai tengerészgyalogos veterán és Purple Heart kitüntetett, egykor elhagyatott templom ablakait simogatja, melyeket betábláztak. A helyszín hamarosan egy új, 24 órás művészeti központtá alakul át, amely kifejezetten a veteránokat szolgálja majd Nashville-ben.
A vandalizmus és az új kezdet
Casper éppen a washingtoni Marine Barracks-nál tartózkodott, amikor megtudta, hogy a nonprofit szervezete, a CreatiVets által nemrég megvásárolt templomot megrongálták. Bár a fizikai károk – különösen a gyönyörű ólomüveg ablakok sérülése – mélyen elszomorították, még inkább aggasztotta, hogy az épület 2017 óta üresen állt sérülés nélkül, és a vandalizmus csak hetekkel a vásárlás után történt. Ez arra utalt, hogy talán ő és programjának veteránjai nem voltak szívesen látottak.
„Majdnem feladtam” – mondta Casper. „Ez furcsa lelkiállapotba hozott.” Azonban a 40 éves veterán, aki korábban CNN Heroes és Elevate Prize díjat is kapott, tudta, hogy a központ létrehozásához további támogatásra van szükség. Egy olyan helyre volt szükség, ahol a PTSD tünetei jelentkezésekor is biztonságban lehetnek a veteránok.
A művészet gyógyító ereje
Casper személyes tapasztalatai is alátámasztják ezt az elképzelést: Irakban egy közeli barátja halála okozta poszttraumás stressz zavar (PTSD) gyakran éjszaka tör rá, amikor csak bárok vagy más potenciálisan káros helyek vannak nyitva. Egy 24 órás művészeti központ azonban alternatívát kínálhat: zene, festészet, szobrászat vagy színház segítségével a fájdalom átalakulhat valami széppé.
Casper maga is traumás agysérülést szenvedett Irakban, és hazatérve nehezen tudott nyilvános helyeken lenni – kivéve ha élő zenét hallgatott. Ezért is fontos számára az alkotó tevékenység szerepe.
Támogatók és önkéntesek összefogása
A washingtoni esemény után Casper visszatért Nashville-be, hogy folytassa küldetését: segítséget kért. A válasz gyorsan érkezett: Tim Brown, a CreatiVets művészeti igazgatója önkénteseket tanított meg az ólomüveg készítésére, hogy pótolják a vandalizmus során megsérült ablakokat. Brown elmondta, hogy az önkéntesek nemcsak vissza akartak adni valamit a szervezetnek, hanem saját maguk számára is gyógyító hatással bírtak ezek a tevékenységek.
Gary Sinise támogatása – egy színész és filantróp elkötelezettsége
A színész, zenész és filantróp Gary Sinise már korábban egymillió dolláros adományt ígért alapítványán keresztül a CreatiVets épületvásárlásának támogatására. Sinise részvétele további két adományozót ösztönzött arra, hogy segítsenek lezárni az ügyletet.
„A katonai szolgálat alatt komoly feladatokra képeznek ki minket” – mondta Sinise. „Az infanteristákat például arra tanítják, hogyan öljenek meg ellenséget és hogyan tartsák érzelmeiket kordában.” Ezek a képességek harc közben létfontosságúak, de utána súlyos terhet jelentenek, különösen akkor, ha senki sem tanítja meg őket arra, hogyan dolgozzák fel érzéseiket.
„Sokszor a veteránok nem akarnak segítséget”, folytatta Sinise. „De a művészet – különösen a színház – segíthet abban, hogy kifejezzék azt, amin keresztülmennek.”
David Booth története – élő példa a gyógyulásra
A 20 évig szolgáló amerikai hadsereg nyugalmazott főtörzsőrmestere és egészségügyi tisztje David Booth személyes példája annak, milyen hatással lehet a CreatiVets programja. Booth csak szeptemberben csatlakozott az énekíró programhoz – miután éveken át halogatta –, amely során Nashville-ben találkozott két sikeres dalszerzővel: Brian White-dal és Craig Campbell-lel.
Booth mesélt nekik szolgálati éveiről és arról is, hogyan sérült meg Irakban 2006-ban egy improvizált robbanószerkezet detonációja során. Traumás agysérülést szenvedett; hónapokig rehabilitációra volt szüksége ahhoz, hogy újra járni tudjon. Nyaki gerince teljesen összeforrt; ideg fájdalmaira epidurális kezeléseket kap; továbbra is rémálmokkal és PTSD-vel küzd.
Egy emlékezetes esetben az ő egységét körbevették gyerekek – akiket amerikai katonák Jolly Rancher cukorkával próbáltak megnyugtatni –, ám mesterlövészek lőttek rájuk abban bízva, hogy így könnyebb lesz eltalálniuk a katonákat. Ezek az emlékek mélyen bevésődtek Booth fejébe.
Dalszövegírói munkája során Booth olyan pozitív üzenetet szeretett volna közvetíteni, amely tükrözi életének tapasztalatait és az általa alapított Combat Veterans to Careers nonprofit szervezet céljait. Az így született dal címe „What’s Next” lett.
A dal hamarosan elérhető lesz zenei streaming platformokon is; ezzel mások is hallhatják történetét. A CreatiVets 2020 óta évente jelentet meg válogatásokat veteránok dalainak felhasználásával együttműködésben a Big Machine Label Grouppal – Taylor Swift első lemezkiadójával.
Gary Sinise alapítványa és Mac Sinise öröksége
Gary Sinise karrierje során többször megtapasztalta a művészet váratlan gyógyító erejét. Oscar-jelölt alakítása mint Lt. Dan Taylor a „Forrest Gump”-ban mélyebb kapcsolatot teremtett számára a veteránokkal. Zenei tevékenységeivel tovább bővítette ezt az elkötelezettséget.
2011-ben megalapította a Gary Sinise Alapítványt, amely széles körben támogatja a veteránokat, elsősegélynyújtókat és családjaikat. Az alapítvány egyik fontos missziója az őket védők gondozása.
Amikor felmerült az ötlet egy előadóterem létrehozására az új központban Mac Sinise tiszteletére – Gary Sinise fia tavaly hunyt el hosszú rákbetegség után –, ez tökéletes összhangnak bizonyult. Mac tehetséges művész volt; ha élne, ma már fiatal vezetőként segítené az alapítvány munkáját zeneszerzőként és veterántámogatóként.
A vandalizmusból születő műalkotások
A vandalizmus után Casper szomorúan de inspiráltan állt az események előtt: tudta, hogy az épület egy része Mac Sinise nevét viseli majd. Elhatározta, hogy az eltört ólomüveg darabokat új műalkotássá alakítja át Mac zenéje ihletésére.
„Megígértem Gary-nak: mindent megteszünk azért, hogy mindenki tudja: Mac élt”, mondta Casper miközben átadta neki az „Arctic Circles” és „Penguin Dance” című dalok által inspirált üvegdarabokat.
Szinise meghatódva fogadta az ajándékot: „Ez gyönyörű… Nagyon megtisztelő számomra ez a hely és hogy Mac támogatni fogja Richardot és segíti majd a veteránokat.”






