Az Alzheimer-kór elleni harcban új irányvonal körvonalazódik: a kutatók szerint a jövő terápiáinak egyetlen, különösen fontos génre kell fókuszálniuk, amely alapvetően befolyásolja a betegség kialakulását. Ez a gén az Apoe, amelynek bizonyos változatai jelentősen növelik az Alzheimer-kór kockázatát – és ha ezek káros hatásait sikerülne semlegesíteni, sok eset egyszerűen meg sem történne.
Miért nem elég a jelenlegi gyógyszeres kezelés?
Az elmúlt években megjelentek az első olyan gyógyszerek, amelyek az agyban felhalmozódó toxikus fehérjék eltávolítására törekednek. Ezek ugyan lassítják a betegség előrehaladását, de az eredmények messze nem olyan látványosak, hogy széles körben elfogadottá váljanak. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Intézete (NICE) például elutasította ezeknek a szereknek a széleskörű alkalmazását, mivel a haszon túl csekély.
Ezért is fordultak a tudósok más megoldások felé. Az egyik legígéretesebb irányt az angliai University College London (UCL) kutatói jelölték ki: szerintük az Apoe gén két kockázatnövelő változatának hatásait kellene célba venni.
Apoe gén: miért ennyire fontos?
Dylan Williams genetikai epidemiológus és csapata több mint 450 ezer európai származású ember orvosi adatait elemezte, hogy feltérképezze, mennyiben járul hozzá az Alzheimer-kórhoz az Apoe gén különböző változatai. Az emberi szervezetben mindenki két példányt örököl ebből a génből – egyet anyától, egyet apától –, és három fő változat létezik: Apoe2, Apoe3 és Apoe4.
Hosszú ideje ismert tény, hogy akik két példányban hordozzák az Apoe4-et, azoknál jóval nagyobb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór. Ugyanakkor még így is 40-70% között van azok aránya, akik sosem betegednek meg. Az Apoe3-at eddig semlegesnek tartották, míg az Apoe2-t védő hatásúnak vélték.
Williams azonban új megvilágításba helyezte ezt: szerinte nem csak az Apoe4 növeli a kockázatot, hanem már maga az Apoe3 is emeli azt az Apoe2-höz képest. A kutatócsoport legfrissebb tanulmánya szerint – amelyet a npj Dementia folyóiratban publikáltak – ha ezeknek a kockázatnövelő változatoknak a káros hatásait sikerülne kiküszöbölni, akkor akár a legtöbb Alzheimer-kór és mintegy 45%-a minden demencia esetének megelőzhető lenne.
Mekkora kihívást jelent ez?
Ez persze nem egy egyszerű feladat. Az Apoe gén ugyanis létfontosságú szerepet játszik abban, hogy hogyan mozognak a koleszterin és más zsírok a testben és az agyban. Így teljes kiiktatása komoly problémákat okozhatna.
A jövőbeni terápiák ezért inkább arra törekednének, hogy vagy módosítsák ezeket a génváltozatokat (például génszerkesztéssel), vagy tompítsák azok aktivitását. Ezek azonban még távoli lehetőségek, ráadásul nem mentesek kockázatoktól sem.
Egy másik nehézség, hogy a vizsgált populáció több mint 99%-a hordozza valamelyik kockázatnövelő változatot (Apoe3 vagy Apoe4). Ez azt jelenti, hogy ha valóban hatékonyan szeretnénk megelőzni az Alzheimer-kórt, akkor gyakorlatilag majdnem mindenkit kezelni kellene – akár invazív beavatkozásokkal is.
Kritikus hangok és szakmai vélemények
A tanulmány vegyes fogadtatásra talált. Tim Frayling, genetikaprofesszor Genfből úgy fogalmazott: „Azt állítani, hogy több mint 90%-a Alzheimer-kórnak nem alakulna ki az Apoe gén hatása nélkül, olyan, mintha azt mondanánk, hogy több mint 90%-a közlekedési baleseteknek nem történne meg autók nélkül.” Hozzátette továbbá: „Nem kell aggódniuk azoknak sem, akik hordozzák ezeket a génváltozatokat, hiszen mi magunk is majdnem mindannyian így vagyunk ezzel.”
Ezzel szemben Tara Spires-Jones neurodegenerációs professzor Edinburghból hangsúlyozta: „Az agy Alzheimer-kórral szembeni sérülékenységének megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy hatékony kezeléseket és megelőző stratégiákat dolgozzunk ki. Az Apoe pedig kétségtelenül az egyik legfontosabb genetikai rizikófaktor.”
Sheona Scales doktornő az Alzheimer’s Research UK képviseletében hozzátette: „Az Apoe3 génváltozat eddig inkább semlegesnek számított rizikófaktorként, de most egyre több bizonyíték utal arra, hogy ez is hozzájárulhat az Alzheimer-kórhoz és más demenciákhoz. Fontos azonban kiemelni: nem mindenki betegszik meg ezekkel a változatokkal – más tényezők is befolyásolják ezt.”
Mire számíthatunk a jövőben?
A kutatás számos új kérdést vet fel: hogyan növelheti pontosan az Alzheimer-kockázatot az Apoe3 és Apoe4? Milyen hatással vannak ezek más etnikumokra? És vajon mennyire ígéretesek azok a terápiák, amelyek célzottan ezen génváltozatokat célozzák meg?
Mivel az Alzheimer-kór kialakulása komplex folyamat – amelyben genetikai tényezők mellett életmódbeli rizikófaktorok is szerepet játszanak (például dohányzás, elhízás, cukorbetegség vagy magas vérnyomás) –, jelenleg nincs lehetőség arra sem az NHS-ben (az Egyesült Királyság egészségügyi rendszerében), hogy bárki genetikai tesztet végeztessen magánál erre vonatkozóan.
Ha aggódsz amiatt, hogy te vagy családtagod veszélyben lehet-e demencia miatt, érdemes orvosoddal konzultálni – hiszen sokféle módon csökkenthető a kockázat és javítható az életminőség.
Összegzés
Az Alzheimer-kór elleni küzdelemben áttörést hozhatnak azok a terápiák, amelyek képesek lesznek célzottan befolyásolni az Apoe gén kockázatnövelő változatait. Bár még messze vagyunk attól, hogy ilyen kezelések mindennapossá váljanak – főként technológiai és biztonsági akadályok miatt –, ez új reményt adhat mindazoknak, akik érintettek vagy aggódnak emiatt.
Szerinted milyen gyorsan érkezhetnek majd ezek az új terápiák? És vajon mennyire leszünk képesek kezelni egy olyan betegséget, amely ennyire összetett genetikai és életmódbeli tényezőkön múlik? A jövő talán választ ad ezekre – addig is érdemes odafigyelni magunkra és szeretteinkre.
