Ha azt hitted, hogy a gyermeked hepatitis B elleni védőoltása már régóta fix protokoll szerint zajlik, akkor készülj fel, mert az Egyesült Államokban most egy komoly fordulatot hozhatnak a szakértők. Egy 30 éve fennálló oltási gyakorlatot készülnek felülvizsgálni, ami eddig rengeteg csecsemőt védett meg a súlyos vírusfertőzéstől.
Mi történt pontosan?
A CDC (Centers for Disease Control and Prevention) oltási tanácsadó testülete, az Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP), egy hosszú és heves vitát követően pénteken megszavazta, hogy javasolja a hepatitis B elleni oltás kezdési időpontjának elhalasztását. Az új ajánlás szerint azoknál a csecsemőknél, akiknek anyja terhesség alatt negatív lett hepatitis B teszten, érdemes megvárni legalább a baba 2 hónapos korát az első oltással.
A szavazás eredménye 8-3 lett az ajánlás mellett. Ez azt jelenti, hogy mostantól nem kötelező az újszülöttkori első oltás – vagyis nem feltétlenül kell már az első 24 órán belül beadni, mint eddig. (Ha az anya fertőzött vagy státusza ismeretlen, akkor természetesen marad az azonnali oltás és immunoglobulin adagolása.)
Miért változtatnának egy bevált protokollon?
Ez engem is meglepett. Hiszen a hepatitis B elleni születéskori oltás bevezetése óta drámai mértékben csökkentek az újszülöttkori fertőzések. Az 1991-es bevezetés előtt évente több száz csecsemő fertőződött meg, ma már alig két tucatnyi eset van évente.
A döntést nem új biztonsági aggályok vagy hatékonysági problémák indokolták. Inkább olyan szülői aggodalmak és európai példák vezettek ide, ahol több országban hónapokkal később adják be az első dózist. Emellett az ACIP több mint három évtized után először vizsgálta felül ezt a témát.
A vita háttere és szakmai kritikák
A tanácskozás nem úgy zajlott, ahogy azt megszoktuk: a CDC szakértői háttérbe szorultak vagy elhallgattatták őket, míg olyan előadók kaptak teret, akik közel állnak az oltásellenes mozgalmakhoz, de kevés szakmai tapasztalattal rendelkeznek vakcinák értékelésében.
José Romero, korábbi ACIP-elnök és gyermekgyógyászati fertőző betegségek szakértője keményen bírálta a folyamatot: „Ez történelmi eltérés attól, amit eddig megszoktunk – amikor a tudományos bizonyítékok vezérelték a döntéseket.” Szerinte ezzel inkább kételyeket ültettek el az oltások hatékonyságával kapcsolatban.
Milyen következményekkel járhat ez a változás?
Egy friss modellezés szerint, ha valóban elhalasztják az első hepatitis B oltást két hónappal, akkor akár 1400 csecsemő válhat krónikusan fertőzötté az első évben. Ez hosszú távon súlyos következményekkel járhat: több száz májrákos eset és haláleset várható ezek között a gyerekek között.
Ezeket az adatokat egyelőre preprint formában tették közzé – vagyis még nem mentek át teljes körű szakmai lektoráláson –, de így is figyelmeztető jelként szolgálnak.
Kinek kedvez ez a döntés?
Nem titok, hogy Robert F. Kennedy Jr., aki jelenleg az amerikai egészségügyi tárca vezetője, erős kritikusa volt már korábban is az oltásoknak. Mielőtt betöltötte ezt a pozíciót, ő alapította meg a Children’s Health Defense nevű oltásellenes szervezetet.
Kennedy júniusban kirúgta az ACIP korábbi tagjait és olyanokat nevezett ki helyettük, akik szkeptikusabbak az oltásokkal kapcsolatban. Ez pedig jól láthatóan befolyásolta a mostani döntést is.
Milyen további lépések várhatók?
A mostani ajánlások még nem lépnek életbe automatikusan: Jim O’Neill, a CDC ügyvezető igazgatója vagy maga Kennedy egészségügyi miniszternek kell jóváhagynia őket. Ha megtörténik ez a lépés, akkor komoly változásokat hozhatnak az amerikai gyermekoltási protokollban.
Ezen túlmenően egy másik szavazás is elfogadásra került: azoknál a gyerekeknél, akik megkapják az első hepatitis B oltást, javasolják egy antitest-teszt elvégzését annak megállapítására, hogy szükséges-e további dózisokat beadni. Ez újabb költségeket jelenthet majd – de legalább azt szeretnék elérni, hogy biztos legyen a védelem.
Az egész rendszer átvizsgálása folyamatban
A jelenlegi ACIP munkacsoportja 13 tagból áll, akik között több oltásszkeptikus is van. Ők vizsgálják át teljesen az összes gyermekkorban adandó vakcinát és azok időzítését. Egy Aaron Siri nevű jogász – aki Kennedyhez kötődik – pedig egy 76 diából álló prezentációval készül arra, hogy újraértékeljék „a korábbi ajánlásokat robusztus adatok nélkül”.
Egyelőre nem tudni pontosan, milyen változtatások jöhetnek még ezen túlmenően.
Mire figyeljünk itthon?
Bár ez most amerikai fejlemény, érdemes figyelemmel kísérni itthon is hasonló vitákat. A hepatitis B elleni védőoltás Magyarországon is része az újszülöttek kötelező immunizálásának – és bár nálunk nincs ilyen radikális javaslat késleltetésre, bármilyen változás globálisan hatással lehet arra is, hogyan gondolkodunk erről itthon.
Szerintem fontos megérteni: minden vakcina mögött rengeteg tudományos kutatás áll. A hepatitis B elleni születéskori oltás célja nemcsak egyéni védelem biztosítása – hanem egy egész generáció védelme súlyos májbetegségektől és haláltól.
Zárszóként
A mostani fejlemények jól mutatják, mennyire képlékeny lehet még mindig az oltási politika – különösen politikai nyomások és társadalmi félelmek közepette. Érdemes kritikusan olvasni minden hírt és ajánlást, de közben ne feledjük: milliók életét mentették meg ezek az oltások világszerte.
Te mit gondolsz erről? Vajon tényleg indokolt lehet egy ilyen jelentős változtatás? Vagy inkább visszalépés ez egy olyan területen, ahol már bizonyítottan működik a védelem? Írd meg nekünk kommentben!
Forrás: https://www.statnews.com/2025/12/05/cdc-hepatitis-b-vaccination-acip-panel-overturns-30-year-policy/
