Az Alzheimer-kór kezelésének kutatása folyamatos kihívást jelent a tudomány számára, hiszen a betegség komplex agyi változásokat okoz, amelyek megnehezítik a hatékony terápiák kidolgozását. Egy 2025-ben megjelent tanulmány azonban új irányt mutat: két, jelenleg rákellenes kezelésre használt gyógyszer – a letrozol és az irinotekán – potenciálisan alkalmas lehet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
A kutatás háttere és módszertana
Az amerikai kutatócsoport először az Alzheimer-kór által az agyban okozott génexpressziós változásokat vizsgálta. A cél az volt, hogy olyan gyógyszereket találjanak, amelyek képesek visszafordítani ezeket a génszintű eltéréseket.
Ehhez a Connectivity Map nevű orvosi adatbázist használták, amely lehetővé teszi a különböző gyógyszerek génexpresszióra gyakorolt hatásainak összevetését. Ezen túlmenően keresztellenőrizték azoknak a betegeknek az adatait is, akik rákkezelés részeként már szedték ezeket a gyógyszereket, és megvizsgálták, hogy náluk csökkent-e az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
A letrozol és irinotekán – két FDA által jóváhagyott gyógyszer
A letrozolt elsősorban mellrák kezelésére alkalmazzák, míg az irinotekán a vastagbél- és tüdőrák terápiájában ismert. Mindkét szer már rendelkezik az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) általi jóváhagyással, ami megkönnyítheti a klinikai vizsgálatok elindítását Alzheimer-betegeken.
Kísérleti eredmények egérmodelleken
A kutatók egérmodelleken tesztelték a két gyógyszer kombinációját. Az eredmények szerint a kezelés jelentősen csökkentette az Alzheimer-kórra jellemző tau fehérje káros halmazainak mennyiségét az agyban. Ez a fehérje felhalmozódása összefüggésbe hozható a betegség előrehaladásával és az idegsejtek károsodásával.
Ezen túlmenően az egerek tanulási és memóriafeladatokban is javulást mutattak, ami azt jelzi, hogy a gyógyszerek nemcsak biológiai szinten hatnak kedvezően, hanem funkcionális agyi képességeket is helyreállíthatnak.
Különböző agysejtek célzása – kombinált terápia előnyei
A letrozol főként az idegsejteket (neuronokat), míg az irinotekán a támasztó sejteknek számító gliasejteket célozta meg. Ez a kettős hatás lehetővé teszi, hogy komplex módon kezeljék az Alzheimer-kór által érintett különböző sejttípusokat.
Yadong Huang, a UC San Francisco és Gladstone Intézetek neurológusa szerint:
“Az Alzheimer-kór valószínűleg számos gén és fehérje együttes megváltozásának eredménye, amelyek együtt bontják le az agy egészségét. Ezért hagyományos egy-génre vagy egy fehérjére irányuló gyógyszerfejlesztés nehézkes.”
Kihívások és további lépések
Bár az eredmények ígéretesek, fontos megjegyezni, hogy eddig csak állatkísérletekben bizonyították hatékonyságukat. A letrozol és irinotekán alkalmazása mellékhatásokkal járhat, amelyeket gondosan mérlegelni kell egy esetleges új indikáció esetén.
A következő lépések között szerepelnek majd humán klinikai vizsgálatok elindítása Alzheimer-betegeken. A kutatók bíznak abban, hogy ez a megközelítés személyre szabottabb és hatékonyabb terápiákat eredményezhet majd, amelyek figyelembe veszik az egyéni génexpressziós eltéréseket.
Az Alzheimer-kór globális jelentősége
Jelenleg világszerte több mint 55 millió ember él Alzheimer-kórral vagy más demenciával küzdő betegséggel. A népesség öregedésével ez a szám várhatóan több mint duplájára nő a következő 25 évben.
Egy olyan kezelés megtalálása, amely képes megelőzni vagy akár visszafordítani a betegség tüneteit, óriási hatással lenne a globális egészségügyre és érintené milliók életminőségét világszerte.
Záró gondolatok
Marina Sirota, a UC San Francisco számítógépes biológusa így fogalmaz:
“Ha teljesen független adatforrások – például egységsejtes expressziós adatok és klinikai feljegyzések – ugyanazokra az útvonalakra és gyógyszerekre vezetnek minket, majd ezek valóban képesek helyreállítani az Alzheimer-kórt genetikai modellben, akkor talán valóban áttörést értünk el.”
“Reméljük, hogy ezt gyorsan át tudjuk ültetni valódi megoldássá azok számára, akik milliószám szenvednek ettől a betegségtől.”
A kutatás részletes eredményei a Cell folyóirat 2025-ös kiadásában jelentek meg.
Forrás: https://www.sciencealert.com/cancer-drugs-show-alzheimers-promise-in-mice
