Három kínai űrhajós, vagyis taikonauta, ideiglenesen az űrben rekedt, miután visszatérési kapszulájukat egy gyanítottan „űrszemét” darabja érte néhány órával a tervezett Földre érkezés előtt. Az illetékes hatóságok jelenleg vizsgálják az eset körülményeit, azonban egyelőre nem közöltek részleteket arról, hogy mekkora károkat szenvedett a jármű, illetve mikor térhet vissza biztonságosan a legénység.
A Shenzhou-20 küldetés és a taikonauták helyzete
A háromfős legénység – Wang Jie, Chen Zhongrui és Chen Dong –, akik együtt alkotják a Shenzhou-20 csapatot, április 24-e óta élnek Kína Tiangong űrállomásán. A tervek szerint november 5-én, szerdán tértek volna vissza a Földre egy sikeres átadás-átvételi időszak után, amely során a Shenzhou-21 legénysége vette át az állomás irányítását. A Shenzhou-21 csapat október 31-én, Halloween napján érkezett meg az űrállomásra.
Azonban november 5-én reggel körülbelül 10:30-kor a Kínai Emberes Űrügynökség (CMSA) képviselői bejelentették, hogy a taikonauták visszatérése elhalasztásra kerül. Az erről szóló közleményt a kínai Weibo közösségi oldalon tették közzé.
Az űrszemét okozta incidens részletei
A CMSA közleménye szerint a visszatérési kapszula „gyaníthatóan kis méretű űrszeméttel ütközött”. Jelenleg folyamatban van az ütközés elemzése és kockázatértékelése annak érdekében, hogy garantálják mind a hat taikonauta egészségét és biztonságát, akik jelenleg az állomáson tartózkodnak. Egyelőre azonban további részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
A potenciálisan sérült jármű valószínűleg még mindig dokkolva van a Tiangong állomáshoz, ahol április óta tartózkodik, mióta eljuttatta a Shenzhou-20 legénységet az űrállomásra. A kapszula három leválasztható részből áll: egy energiaellátó és hajtómű modult, egy személyzet lakóterét és egy ejtőernyős visszatérési modult – írja az Ars Technica.
Lehetséges forgatókönyvek és biztonsági intézkedések
Amennyiben bármelyik modul nem bizonyul biztonságosnak, elképzelhető, hogy azt leválasztják és önállóan visszaküldik a Földre az űrhajósok nélkül. Ebben az esetben a Kínai Űrügynökség (CNSA) irányelvei szerint a Shenzhou-20 legénység várhatóan a Shenzhou-21 visszatérési modulján tér majd haza. Ez utóbbit pedig egy tartalék járművel váltják majd ki, amelyet készenlétben tartanak – tájékoztatott erről a Reuters hírügynökség.
A Shenzhou-21 csapat október 31-én indult útnak és jelenleg is együtt tartózkodik a Tiangong állomáson a Shenzhou-20 legénységével.
Chen Dong rekordja és párhuzamok más küldetésekkel
A küldetés során Chen Dong parancsnok megdöntötte a kínai űrhajósok által eddig összesen eltöltött legtöbb nap rekordját: már több mint 400 napot töltött Föld körüli pályán. Ez az újabb késés tovább növeli ezt az időtartamot. Összehasonlításképpen: az eddigi legtöbb nem megszakított napot az orosz kozmonauta Oleg Kononenko töltötte az űrben, összesen 1111 napot.
Chen Dong helyzete emlékeztet arra, ami NASA-szinten történt Frank Rubioval: ő véletlenül megdöntötte az amerikai rekordot (371 nap) szeptember 2023-ban, amikor visszatérési modulját egy meteoroid ütötte ki javíthatatlanul az ISS-en való dokkolás alatt.
Hasonló esetek és hosszabbított küldetések
Márciusban Butch Wilmore és Suni Williams NASA-űrhajósok is hírekbe kerültek, amikor kilenc hónappal hosszabbították meg eredetileg egyhetesre tervezett ISS-missziójukat. Az ő hosszabb tartózkodásuk oka több műszaki probléma volt Boeing Starliner kapszulájukkal.
Kína Tiangong űrállomása és korábbi incidensek
A taikonauták folyamatosan élnek és dolgoznak a Tiangong állomáson 2021 óta. Minden legénységhez tartozó űrhajó dokkolva marad az állomáshoz érkezésük és távozásuk között.
Ez nem az első alkalom, hogy Kína űrállomását érte ütközés űrszeméttel: 2023-ban egy napelemtábla sérült meg egy ilyen becsapódástól, ami részleges áramkimaradást okozott – számolt be róla az Ars Technica. Ennek következtében további védőburkolatokat szereltek fel az állomás külső részeire több alkalommal végrehajtott űrséta során.
Az ISS és az űrszemét problémája
Az Nemzetközi Űrállomás (ISS) is folyamatos veszélynek van kitéve az űrszemét miatt: rendszeresen manőverezni kell nagyobb törmelékdarabok elkerülése érdekében. Az állomás bizonyos részei – például a Canadarm2 robotkar – már kisebb becsapódások következtében is károsodtak évek során.
Az egyre növekvő űrszemét mennyisége és jövőbeli kihívások
A Föld körüli pályán keringő űrszemét mennyisége gyorsan növekszik együtt az egyre több műhold és jármű megjelenésével. Szakértők aggódnak amiatt, hogy ha ez így folytatódik, elérhetjük azt a pontot, amikor egy láncreakciós ütközéssorozat miatt használhatatlanná válik az alacsony Föld körüli pálya. Ezt az elméleti jelenséget „Kessler-szindrómának” nevezik.
Eközben nemzeti űrügynökségek és magáncégek különféle stratégiákat tesztelnek az űrszemét mérséklésére és kezelésére annak érdekében, hogy fenntartható legyen az emberiség jelenléte az űrben.