Belém, COP30 nyitónapja: Az Ibama, Brazília környezetvédelmi hatósága hivatalosan bejelentette az Ouro Negro széntüzelésű termelőerőmű (UTE) engedélyezési folyamatának végleges lezárását. Ez a döntés egyben az utolsó, Latin-Amerikában vizsgált fosszilis szénalapú projekt lezárását is jelenti, amely jelentős mérföldkő a régió energetikai átmenetében.
A projekt és az engedélyezési folyamat háttere
Az Ouro Negro projekt egy 600 MW teljesítményű széntüzelésű erőmű megépítését célozta Pedras Altas térségében, Rio Grande do Sul államban. A terület azonban már korábban is kritikus vízhiányos zónaként volt besorolva az Agência Nacional de Águas (ANA), azaz a Nemzeti Vízügyi Ügynökség által.
2016 óta az ANA elutasította a vízhasználati engedélykérelmet, kiemelve a projekt környezeti kockázatait. Az engedélyezési folyamat során számos technikai hiányosság és hiányzó elem került felszínre, amelyek miatt az eljárás többször is megakadt.
Az Arayara Intézet szerepe és érvei
2025 júliusában az Instituto Internacional Arayara hivatalosan kérelmezte az engedélyezési eljárás lezárását. Az intézet szakértői szerint a vállalat által benyújtott Környezeti Hatásvizsgálat (EIA) súlyos technikai hibákat tartalmazott, többek között:
- Hiányos kockázatkezelési és vészhelyzeti tervek
- Korlátozott vagy hiányzó tűzvédelmi rendszerek
- A helyi élővilág védelmére vonatkozó intézkedések hiánya
- Nincs alternatív, víztakarékosabb megoldás bemutatva
Juliano Bueno de Araújo, az Arayara műszaki igazgatója és a Nemzeti Energiaátmeneti Fórum tanácsadója hangsúlyozta: „A projekt műszakilag megalapozatlan, társadalmilag igazolhatatlan és környezetileg fenntarthatatlan volt. Az Ouro Negro erőmű engedélyezési folyamatának lezárása nem csupán egy adminisztratív döntés, hanem egy új korszak kezdete a brazil szénenergia történetében.”
A társadalmi és politikai összefüggések
A döntés továbbá megerősíti azt a szövetségi együttműködést, amelyet az Arayara Intézet és a Szénmegfigyelő (Observatório do Carvão Mineral) több civil szervezettel közösen indított el. A COP30 keretében november 18-án az Amazon Climate Hubban bemutatásra kerülő egyezmény célja:
- Új széntüzelésű erőművek építésének megakadályozása Brazíliában
- A széniparban dolgozó munkavállalók bevonása egy igazságos energiaátmeneti politika kialakításába
- A fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetése
Környezeti aggályok és vízhiány
A régió vízellátási helyzete már korábban is aggasztó volt: az ANA 2016-ban elutasította a vízhasználati kérelmet, mivel a tervezett erőmű jelentős vízigénye tovább súlyosbította volna a helyi vízhiányt. Ez különösen fontos tényező volt a projekt környezeti fenntarthatóságának megítélésében.
Az Ibama vizsgálatai és végső döntése
John Wurdig, az Arayara energiaátmeneti menedzsere és a Szénmegfigyelő tagja rámutatott, hogy az Ibama már korábban is számos hiányosságot tárt fel a projekt kockázatkezelési terveiben:
- Kritikus hiányosságok a tűzvédelmi rendszerekben
- A helyi állatvilág védelmére vonatkozó intézkedések hiánya
- A szükséges dokumentumok pótlásának elmulasztása 2023 augusztusában kapott felszólítás ellenére
Ezek miatt az Ibama 2025-ben véglegesen felfüggesztette és lezárta az engedélyezési eljárást a COERT (Coordenação de Licenciamento Ambiental de Geração de Energia por Fontes Renováveis e Térmicas) irányítása alatt, az Instrução Normativa nº 184/2008 előírásai szerint.
A jövő kihívásai: támogatások és politikai döntések
Miközben ez egy jelentős győzelemnek számít a tiszta energia mellett kiállók számára, továbbra is figyelemmel kell kísérni a politikai fejleményeket. A brazil elnöknek, Luiz Inácio Lula da Silva-nak 2025. november 18-ig kell döntenie a 1.304-es számú ideiglenes rendeletről (Medida Provisória), amely meghosszabbítaná a széntüzelésű erőművek támogatását egészen 2040-ig.
Az Arayara Intézet számításai szerint ez akár 76-107 milliárd brazil real többletköltséget jelenthetne a fogyasztóknak, nem beszélve a környezeti károkról és egészségügyi hatásokról.
“Reméljük, hogy az elnök megvétózza ezt a támogatási bővítést,” mondja Wurdig. Hangsúlyozza továbbá, hogy ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem összhangban kell lennie Brazília nemzetközi klíma- és energiaátmeneti kötelezettségeivel is.
Következtetés: új korszak kezdete Brazília energetikájában
Az Ouro Negro projekt engedélyezési folyamatának lezárása egyértelmű jelzés arra, hogy Brazília komolyan veszi klímavédelmi kötelezettségeit és támogatja az igazságos energiaátmenetet. A fosszilis tüzelőanyagoktól való fokozatos elfordulás nemcsak környezetvédelmi szükségszerűség, hanem társadalmi igazságossági kérdés is.
Ezzel párhuzamosan azonban fontos figyelemmel kísérni a politikai döntéseket és támogatási rendszereket, amelyek befolyásolják az ország energetikai jövőjét. A civil szervezetek összefogása és aktív részvétele kulcsfontosságú ahhoz, hogy Brazília valóban fenntartható és versenyképes energiarendszer felé haladjon.
