Visa és Mastercard megállapodtak egy közel 38 milliárd dolláros, felülvizsgált egyezségben, amely lezárhatja az Egyesült Államok kereskedőivel folytatott, több mint két évtizedes jogi vitát a hitelkártya-interchange, vagyis a „swipe” díjak ügyében. Ez az egyik legnagyobb antitröszt megállapodás az amerikai történelemben, amely alapvetően befolyásolta a kártyás fizetések működését a kiskereskedelmi szektorban.
A megállapodás háttere és jelentősége
A Brooklynban, New Yorkban benyújtott új egyezség éveken át tartó tárgyalások és több sikertelen próbálkozás után jött létre. A kereskedők azzal vádolták a Visa-t és Mastercardot, hogy összejátszanak a nagy kibocsátó bankokkal az interchange díjak mesterségesen magas szinten tartásában, valamint korlátozó szabályokat vezetnek be, amelyek megakadályozzák az olcsóbb fizetési módok ösztönzését. Mindkét társaság tagadja a jogsértést, hangsúlyozva, hogy rendszereik igazságosak, átláthatóak és elengedhetetlenek a biztonságos, hatékony digitális fizetési hálózat fenntartásához.
A megállapodás feltételei
A bírósági iratok szerint a Visa és Mastercard átlagosan körülbelül 0,1 százalékponttal csökkenti az interchange díjat az ügyfélkártyák esetében öt évig. Emellett nyolc évre plafont szabnak az átlagos díjra, amely nem haladhatja meg az 1,25%-ot a standard fogyasztói kártyák esetében. Ezek a változtatások különösen a kis- és középvállalkozások számára hozhatnak mérhető megtakarítást, akik eddig kevés alkupozícióval rendelkeztek a kártyafeldolgozókkal szemben.
A 38 milliárd dolláros összeg nem egy egyszeri kifizetés, hanem az idővel várható díjcsökkentések és kapcsolódó engedmények becsült értéke. Elemzők szerint ha a díjplafonok és rugalmassági szabályok meghosszabbításra kerülnek az eredeti időszakon túl is, akkor az összesített gazdasági előny jelentősen nőhet.
Visa szerint a megállapodás „jelentős előnyöket biztosít minden méretű kereskedő számára, miközben megőrzi az elektronikus fizetési rendszer értékét és biztonságát.” A Mastercard egyensúlyozott megoldásként jellemezte az egyezséget, amely hosszú távú stabilitást biztosít a fizetési ökoszisztémának, továbbá garantálja a folyamatos innovációt és beruházást a biztonságos, kényelmes digitális fizetések terén.
A vita története
A per hivatalos neve: In re Payment Card Interchange Fee and Merchant Discount Antitrust Litigation, amely 2005-re nyúlik vissza. A kereskedők azt állították, hogy a Visa és Mastercard – amelyek együtt több mint 80%-át bonyolítják le az amerikai kártyás tranzakcióknak – összehangolták az interchange díjakat és szabályokat üzleti hátrányukra. A verseny hiánya miatt kénytelenek voltak elfogadni magas díjakat mint részvételi költséget.
Az interchange díjak általában 1,5–3,5% között mozognak tranzakciónként, amelyeket a kereskedők fizetnek ki a kibocsátó bankoknak. Sok vállalkozás számára – különösen azoknak, akik szűk haszonkulccsal dolgoznak – ezek a díjak jelentik a legnagyobb működési költséget a munkaerő és bérleti díjak után.
A Visa és Mastercard álláspontja szerint ezek a díjak elengedhetetlenek ahhoz, hogy finanszírozzák azokat az előnyöket és biztonsági funkciókat, amelyek lehetővé teszik a hitelkártya-használatot. Ezek támogatják például a csalásmegelőzést, hitelkockázat-kezelést és fogyasztói védelmet (például nulla felelősség elve). Szerintük túlzott díjcsökkentés alááshatná ezeket az előnyöket vagy átterhelné a költségeket más szereplőkre.
Korábbi megegyezési próbálkozások
2018-ban már született egy mintegy 30 milliárd dolláros egyezség is, de azt 2023-ban Margo Brodie amerikai kerületi bíró elutasította. A bíró szerint az ajánlat „jelentéktelen” enyhítést kínált az állítólagos túlfizetésekhez képest. Emellett kereskedői csoportok kifogásolták azt is, hogy korlátozta volna jövőbeni jogi lépések lehetőségét.
Az újonnan kialkudott 38 milliárd dolláros egyezség kibővíti a díjcsökkentések időtartamát és mértékét, tisztázza a kereskedők jogosultságait pótdíjak alkalmazására vonatkozóan, valamint nagyobb átláthatóságot vezet be az interchange díjak meghatározásában. Ezekkel igyekeztek orvosolni a bíróság aggályait és szélesebb támogatást szerezni.
Kereskedői reakciók
- National Retail Federation: „Előrelépés ugyan, de nem teljes megoldás.” Kiemelték, hogy az amerikai kereskedők továbbra is világviszonylatban magas kártyakezelési költségekkel szembesülnek.
- Retail Industry Leaders Association: Alaposan át fogják vizsgálni a feltételeket mielőtt állást foglalnának bíróság előtt.
- Kisebb boltok és éttermek számára lehetőség nyílik arra is, hogy elutasítsák drága prémium vagy jutalmazó kártyák elfogadását vagy akár legfeljebb 3%-os pótdíjat alkalmazzanak – ez mérsékelt anyagi könnyebbséget jelenthet.
- Egy denveri kávézó tulajdonosa szerint „a változások inkább csak apró segítséget jelentenek”, de hozzátette: „még egy kis díjcsökkentés is számít szűk haszonkulcs mellett.”
- Néhány vállalkozó azonban aggódik amiatt is, hogy pótdíjak bevezetése elriaszthatja azokat a vásárlókat, akik megszokták a jutalom pontokat gyűjtő hitelkártyás fizetést.
Fogyasztókra gyakorolt hatások
Bár elsősorban kereskedőknek szól ez az egyezség, közvetett hatások érhetik a fogyasztókat is. Ha csökkennek a tranzakciós költségek, versenyhelyzetben akár kisebb árengedmények is elképzelhetők. Azonban közgazdászok óvatosak: ez várhatóan mérsékelt és piacfüggő lesz.
Egy másik lehetséges következmény lehet, hogy ha csökkennek az interchange bevételek, akkor kibocsátó bankok módosíthatják hitelkártya-jutalmakat vagy kedvezményeket. Elemzők szerint rövid távon nem várható drasztikus változás, de hosszabb távon fokozatos átrendeződés elképzelhető.
Jogi és szabályozási környezet
Margo Brodie bíró jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy az egyezség véglegessé váljon. A bíróság vizsgálni fogja azt is, hogy valódi gazdasági enyhítést kínál-e korábbi javaslatokhoz képest. Korábbi kifogások között szerepeltek több állami főügyészség és fogyasztóvédelmi szervezet részéről is aggályok például rövid időtartamú megállapodások miatt vagy strukturális reform hiánya miatt.
Jogi szakértők úgy vélik, hogy hosszabb távú díjplafonok bevezetése és tisztább pótdíjszabályok növelhetik annak esélyét, hogy ezúttal elfogadják az egyezséget. Ugyanakkor marad némi kétely például amiatt is, hogy megtakarítások inkább előrejelzéseken alapulnak mint közvetlen kifizetéseken. Kritikusok attól tartanak: ha nincs erős szabályozói kontroll, Visa és Mastercard más árképzési eszközökkel ellensúlyozhatják majd ezt később.
Iparági következmények
Ha jóváhagyják az egyezséget, alapvetően átalakulhatnak majd az amerikai fizetési ipar versenyfeltételei. Az interchange plafonok hivatalossá tétele és nagyobb kereskedői rugalmasság mintája lehet további tárgyalásoknak vagy szabályozási lépéseknek más országokban is.
Európában már korábban csökkentették hatósági nyomásra határokon átnyúló interchange díjakat; Ausztrália pedig közel húsz éve alkalmaz ilyen plafonokat. Az USA megközelítése – peres eljárásokkal kombinált tárgyalások – jól mutatja milyen nehéz egyensúlyt találni innovációs igényekkel versennyel és fogyasztóvédelemmel anélkül hogy közvetlen állami beavatkozás történne.
A vita érinti például olyan törvényjavaslatokat is mint a Credit Card Competition Act (Hitelkártya Versenytörvény), amely előírná nagy kibocsátó bankok számára legalább két versengő hálózat biztosítását kereskedőknek. Támogatói szerint ez növelné versenyt és csökkentené költségeket; Visa és Mastercard viszont biztonsági aggályokra hivatkoznak.
A fizetési piac változó arculata
A per kezdete óta jelentős változások történtek: míg 2005-ben még készpénz és csekk volt jellemzőbb fizetési mód kiskereskedelemben, ma már digitális és mobilfizetések dominálnak. A pandémia felgyorsította érintés nélküli fizetések térnyerését tovább erősítve elektronikus tranzakciók uralmát.
Bár új szereplők jelentek meg (PayPal, Square vagy Apple Pay), Visa és Mastercard továbbra is kulcsszereplők globális infrastruktúrában. Számos digitális pénztárca még mindig ezekre épít tranzakciófeldolgozás terén – ez jól mutatja e két cég befolyását illetve annak fontosságát hogy igazságos szabályrendszer legyen minden résztvevő számára.
Piachoz való viszonyulás: befektetők reakciója
A megállapodás bejelentése után Visa és Mastercard részvényei enyhe mozgást mutattak; befektetők megkönnyebbültek amiatt hogy véget érhet egy hosszú jogi bizonytalanság. Több nagy befektetési bank elemzője szerint bár rövid távon kisebb bevételcsökkenés várható lehet emiatt, a megállapodás megszünteti azt a jelentős peres kockázatot amely évek óta árnyékolta mindkét céget.
A Credit Suisse elemzői „kezelhető eredményként” értékelték ezt az egyezséget mely tisztázza hosszútávú tervezés feltételeit. Megjegyezték továbbá hogy mindkét vállalat új piacokra terjeszkedik (digitális identitáskezelésbe, nyílt bankolásba vagy határokon átnyúló fizetésekbe), ahol továbbra is erős növekedési potenciál van jelen.
Kereskedők és fogyasztók véleménye
- Egy texasi kiskereskedőlánc üzemeltetője optimistán nyilatkozott: „lehetőség nyílik javulásra”, ugyanakkor hozzátette: „az igazi segítség attól függ majd hogy ténylegesen eljut-e megtakarítás kisebb üzletekhez.”
- Egy oregoni független könyvesbolt tulajdonosa reméli segít ellensúlyozni növekvő költségeket de aggódik amiatt hogy mennyire lesz bonyolult adminisztratív szempontból pótdíjat alkalmazni.
- Fogyasztói érdekvédők megosztottak: egyesek szükséges lépésként látják átláthatóság irányába; mások kételkednek abban hogy mindez valóban eljut-e hétköznapi vásárlókhoz.
- Egy New York-i kutatóintézet pénzügyi szakértője így fogalmazott: „az igazi próba majd akkor lesz amikor láthatjuk vajon versenyképesebb környezet alakul-e ki ami ösztönzi innovációt és alacsonyabb árakat.”
További kilátások
Ha bírósági jóváhagyást kap az egyezség, fokozatosan kezdik majd végrehajtani azt időszakos felülvizsgálatokkal és megfelelőségi jelentésekkel együtt. Visa és Mastercard adatokat szolgáltatnak majd arról is hogy ténylegesen érvényesülnek-e a kötelező díjcsökkentések illetve szabályváltoztatások. Kereskedői csoportok valamint szabályozók szorosan figyelni fogják ezt annak érdekében hogy biztosítsák elszámoltathatóságot.
A megállapodás modellként szolgálhat arra is hogyan lehet magánperes úton reformokat elérni olyan iparágakban ahol kevés nagy szereplő dominálja piacot. Hosszútávú plafonokkal illetve nagyobb rugalmassággal Visa és Mastercard jelzik hajlandóságukat alkalmazkodni miközben fenntartják globális fizetési rendszer stabilitását.
Fordulópont lehet-e ez?
A 38 milliárd dolláros egyezség többet jelent puszta per lezárásánál: szélesebb kérdéseket vet fel igazságosságról, innovációról illetve üzleti költségekről egy egyre digitalizáltabb gazdaságban. Ahogy készpénzes tranzakciók visszaszorulnak új technológiák pedig átalakítják fizetési szokásokat, a hálózati hatékonyság, a kereskedők terhelhetősége és fogyasztói előnyök közti egyensúly kulcskérdés marad mind piaci mind politikai vitákban.
Megtartja-e ez tartósan enyhítő hatását vagy csak ideiglenes korrekció lesz régóta fennálló dinamikákban? Ez nagymértékben múlik majd végrehajtáson illetve jövőbeli piaci körülményeken.
Egyelőre azonban utat mutat Visa-nak és Mastercard-nak két évtizednyi jogi huzavona után, a kereskedőknek pedig keretet ad mérsékelt de érdemi anyagi könnyebbséghez.
Amíg bíró dönt végleges jóváhagyásról, a pénzügyi-kereskedelmi szektor szereplői figyelmesen követik majd eseményeket.
Az eredmény meghatározhatja következő korszak versenyét illetve együttműködését egy olyan iparágban amely globális kereskedelem egyik sarokköve.
Forrás: https://ponderwall.com/index.php/2025/11/11/visa-mastercard-settlement/
