Nemrégiben egy olyan tudományos kutatás került visszavonásra, amely 2024-ben hatalmas port kavart a klímaváltozás gazdasági következményeiről. Ez a tanulmány azt állította, hogy ha nem csökkentjük drasztikusan a szén-dioxid-kibocsátást, akkor 2100-ra a globális gazdasági teljesítmény akár 62 százalékkal is visszaeshet. Ha ezt hallod, elsőre talán azt gondolod: „Ez borzasztó, de legalább tudjuk, mire számítsunk.” Csakhogy most kiderült, hogy az eredmények nem állják meg teljesen a helyüket.
A tanulmány visszavonása – mi történt pontosan?
A kutatást még idén nyáron publikálták, és gyorsan beépült olyan fontos intézmények munkájába, mint az Egyesült Államok Kongresszusi Költségvetési Hivatala (CBO), a Világbank vagy épp a Pénzügyi Rendszer Zöldítéséért Hálózat (NGFS), amely központi bankokat tömörítő globális koalíció. Ezek az intézmények a tanulmány adataira alapozva készítették el saját elemzéseiket és szabályozási javaslataikat, például az európai klímakockázati előírásokhoz kapcsolódó stresszteszteket pénzügyi portfóliókra.
Azonban az eredeti kutatás egyik kulcsfontosságú adatbázisa – amely több mint 1600 régió gazdasági adatait vizsgálta az elmúlt négy évtizedből – egyetlen ország, Üzbegisztán rövid időszakra (1995-1999) vonatkozó adatai miatt torzult el. Ez az apróságnak tűnő hiba azonban óriási hatással volt az előrejelzésre: ha ezt az országot kihagyják az elemzésből, akkor a várható gazdasági visszaesés 2100-ra nem 62%, hanem „csak” 23% lenne.
Hogyan derült ki a hiba?
Más kutatók alaposan átvizsgálták az adatokat, és augusztusban publikálták kritikájukat a Nature folyóiratban. A tanulmány szerzője, Leonie Wenz elismerte a problémát: „Általánosságban egyetértünk a felvetett kérdésekkel, és módosítottuk az alapul szolgáló gazdasági adatokat és módszertant is. Ezek a változtatások azonban túl jelentősek ahhoz, hogy csak egy egyszerű javításként kezeljük őket.” Így végül visszavonták az eredeti cikket.
Milyen következményei lehetnek ennek a visszavonásnak?
Ez nem csupán egy tudományos vita – ennél sokkal többről van szó. A tanulmány ugyanis már beépült olyan döntéshozók munkájába, akik pénzügyi szabályozásokat alakítanak ki. Ely Sandler, a Harvard Kennedy School kutatója szerint például ez a kutatás nyomást gyakorolhatott arra, hogy a nagy bankokat extra tartalékok felhalmozására kötelezzék klímakockázatok miatt. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a pénzek nem kerültek hitelezésre vagy beruházásokra, ami lassíthatta volna a gazdasági növekedést.
Gondolj csak bele: ha egy banknak több milliárd forintot kell félretennie biztonsági tartalékként, akkor kevesebb jut arra, hogy új vállalkozásokat támogasson vagy fejlessze infrastruktúráját. Ez pedig hosszú távon mindannyiunk életére hatással lehet.
Miért fontos ez neked?
Lehet, hogy elsőre távolinak tűnik mindez – hiszen nem minden nap olvasunk gazdasági elemzésekről vagy klímakockázati stressztesztekről –, de ezek az adatok befolyásolják azt is, hogy milyen szabályok vonatkoznak majd például hitelfelvételre vagy befektetésekre. Ha rosszul mérjük fel a kockázatokat, akkor vagy túl szigorúak lesznek ezek a szabályok (ami megfojthatja a gazdaságot), vagy túl lazák (ami hosszú távon katasztrofális következményekkel járhat).
Szerintem ez egy jó példa arra is, mennyire fontos az adatok pontossága és az átlátható tudományos munka. Egyetlen hibás adat is képes lavinát indítani – és nem csak tudományos körökben.
Mit tanulhatunk ebből?
A klímaváltozás hatásainak vizsgálata komplex feladat: rengeteg tényezőt kell figyelembe venni, legyen szó mezőgazdaságról, munkaerő-termelékenységről vagy infrastruktúráról. Az ilyen kutatásoknak óriási felelőssége van abban, hogy megalapozott döntések szülessenek világszerte.
Ugyanakkor ez az eset rávilágít arra is, hogy még mindig rengeteg munka vár ránk: hogyan lehet megbízhatóbbá tenni az adatgyűjtést? Hogyan lehet elkerülni az olyan torzulásokat, amelyek félrevezethetik a döntéshozókat? És legfőképpen: hogyan kommunikáljuk hitelesen és érthetően ezeket az eredményeket úgy, hogy ne keltsünk felesleges pánikot vagy hamis biztonságérzetet?
Zárszó
A klímaváltozás kétségtelenül az egyik legnagyobb kihívásunk – de ahogy ez az eset is mutatja, nem mindegy hogyan mérjük fel és kezeljük ennek gazdasági következményeit. Érdemes kritikusan szemlélni minden nagy horderejű kutatást és odafigyelni arra is, milyen hatással vannak ezek az elemzések a valós döntésekre.
Te mit gondolsz erről? Mennyire bízol meg abban, amit tudományos tanulmányok állítanak? És szerinted hogyan lehetne javítani ezen a rendszeren? Írd meg kommentben!
